"Mindazonáltal a kérdés igen jó, hogy a 10 km túl hosszú-e a hatékony kardióvaszkuláris fittség fejlesztésének szempontjából. A 10 km és egyéb távok futásának előnyét Lon Kilgore jól elmagyarázta "Az aerob fittség recept paradoxonja" cikkében, amelynek lényege az, hogy a "hosszú-lassú távolság" (60-120 perc) kb. 70% futás VO2max-on futva nem fejleszti sem a kardióvaszkuláris hatékonyságot, sem a futás VO2max-ot (az oxigén felhasználási képesség maximuma). Élettani szempontból "pusztán annyi történik, hogy fokozódik az oxidatív energia források raktározásának képessége és a kapcsolódó enzimek mennyisége; a sportoló tovább tud futni, de nem gyorsabban." Önmagában véve persze az nem egy rossz cél, hogy hosszabb távot le tudj futni, és a futásban használt izmok állóképessége nőni fog. Az nyilvánvaló, hogy a kizárólag hosszú-lassú edzés elkerülendő (ahogy az állítólag fitt népek szeretik és csinálják), de ez nem azt jelenti, hogy teljesen hanyagolandó."
[ Szerkesztve ]
A tudatlanság nem végleges állapot, a hülyeség igen. >A világürből nézve a föld kék és fehér, NEM VÉLETLENÜL BMW>> A sors kénytelen meghajolni az erős akarat és kitartás előtt
