2024. április 28., vasárnap

Gyorskeresés

Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

  • Vers estére 82. (Babits Mihály: Haza a telepre)

    Babits Mihály: Haza a telepre

    Rég elmaradt a fény, a körut;
    a villanyos a sötétbe fut.

    Ó Istenem, megint egyedül:
    az ég, a föld megint megürül.

    A villanyos az éjbe szalad:
    kék villanások a sín alatt.

    Ó távoli villany, száz régi est! -
    Rideg hátad mögött, Budapest!

    Örömvölgy-utca, örömtelen:
    szeszgyár, kis korcsma, köz-szerelem.

    Kültelki házak udvarai,
    hol nappal a korcs kintorna rí,

    s hol az éjben, kéjben szenvedőn
    nyögi párzó macska a háztetőn,

    jaj, gyermekhangon, az Állati Lét
    kitettje, iszonyu kényszerét.

    Sivítva surran az éji sinpár
    fölött a kocsink s fordulva himbál

    a Ganz-gyár únott falainál
    hirtelenebbül a nappalinál.

    A gyár, a Ganz-gyár, ó Mária!
    s a pesti lapos Kálvária!

    A gyár tetején nagy éjjeli nap rak
    tüzet vörös-izzón, nagy kerek ablak.

    Leszállni, haza, az éjszakán -
    ó régi éjek! régi magány!

    Ó hol van a könyv, lekötni a lelkem?
    Vagy hol van az álom, oldani engem?

    Hol van a Múzsa, holt szeretőm?
    Félek egyedül már, mint temetőn,

    vagy mint aki egy halottal aludna -
    Ó kocsira! vissza! fénybe! körutra!

    Folytatás...

    ^Clown 10 éve 2

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.