2024. március 19., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Játékok rovat

Yakuza 6: The Song of Life bemutató (PS4)

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Egy nyílt világú akció-kaland játékról van szó, melynek a core gameplay-mechanikája a verekedés.

[ ÚJ TESZT ]

A több mint 10 éves múltra visszatekintő Yakuza sorozat még 2005-ben kezdte meg menetelését a Ps2 érában. A sorozat mára már ikonikussá vált főszereplőjének, Kazuma Kiryu nagyvonalú történetének záró részét, a Yakuza 6 2016. decemberében jelent meg Japánban, ám idén áprilisban a nyugati piacon is tiszteletét tette.

Muszáj leszögezni, hogy ez volt az első Yakuza játékom. Talán butaságnak tűnhet, hogy egyből a záró részével kezdtem bele a sorozatba, de egyszerűen túl jó kritikákat kapott a külföldi oldalakon, így muszáj volt belekóstolnom a kalandba. És milyen jól tettem!

Szerencsére a történet maximálisan érthető az előző részek ismerete nélkül is. Habár kezdetben sok új, japán névvel kell megbarátkoznunk, de a nagyjából 25 órás játék során bőven lesz alkalmunk megtanulni a karakterek és az egyes családok, klánok neveit. Sőt, nem is kell annyi időt eltöltenünk a játékban, ugyanis nagyon rövid időn belül a szívünkhöz nőnek a karakterek. A visszatekintéseknek, valamint a részletes ismertetőknek hála betekintést nyerhetünk az előző részek történéseibe, így már a játék elején felvehetjük a történések folyamát. Igaz, ehhez szükség volt egy közel 1,5 órás átvezető jelenetre már a játék legelején.

És erre számtalanszor lesz példa a játék folyamán, nem túlzok, ha azt mondom, hogy a játék felében csupán átvezető videókat nézünk és párbeszédeket nyomkodunk. Ez viszont ne tévesszen meg senkit, egy nyílt világú akció-kaland játékról van szó, melynek a core gameplay-mechanikája a verekedés. Leginkább a Sleeping Dogs játékhoz tudnám hasonlítani, annál viszont sokkal mélyebb és bonyolultabb sztorival bír. Hiába ódzkodom a legtöbb japán játéktól, amelyek számomra túl elborult képi és játékmechanikai megoldásokkal bírnak, ez egyből behúzott. Kiváló karakterdráma, nagyon kevés ilyen jól kidolgozott krimivel találkoztam eddig.

Hacsak nem beszélünk folyékonyan japánul, akkor kénytelenek vagyunk beérni az angol felirattal, ugyanis a legtöbb Yakuza játékhoz hasonlóan ez sem tartalmaz angol szinkront. Szerencsére a japán szinkron hibátlan, de sokakat elriaszthat a sok olvasás, valamint a megfelelő angoltudás megléte, főleg egy ilyen sztoricentrikus játékban. Történetünk során Kiryu saját lányaként szeretett rokona, Haruka elszökik otthonról. Több, mint 1 évvel később Kiryu hírt kap arról, hogy Harukát elütötte egy autó, melynek következtében életveszélyes állapotban a kórházban ápolják. A nagyobb probléma viszont ott kezdődik, hogy Haruka szinte az élete árán mentett meg egy kisbabát. Hamar kiderül, hogy a kisgyerek Haruka fia. Kiryunak nem csak vigyáznia kell a kisgyerekre, de ki kell derítenie, hogy ki a gyerek apja, valamint azt is, hogy miért gázolták el a lányt. A későbbiek során fény derül egy sokkal nagyobb összeesküvésre, melynek központjában az a bizonyos kisgyerek áll.

Egyre jobban haladunk előre a sztoriban, annál jobban kibontakozik előttünk a Yakuzák sötét története. Egyre komolyabb hangvételűvé válik a történet, és a katarzis garantáltan nem marad el a történet végén! Történetünk során számos ellenségre és barátra teszünk szert, ám mindegy, hogy az adott szereplő melyik oldalon áll, mert mindegyikért egyformán aggódunk, a szomorú pillanatokban pedig együttérzünk velük. Habár a játék grafikája általánosságban meg sem közelíti a mai játékok szintjét, ám a karakterek arcai, valamint az arcanimációi példaértékűek. Összességében nem csúnya játék.

Külön ki kell emelni a világot és annak részletességét. Többek között Hiroshimában és Tokióban kalandozhatunk a játék során, melyek, habár nem 1:1-ben lettek a való világból a játékba átültetve, de így is remek élményt nyújt, különösen First Person módban: valóban úgy érezzük, mintha egy Japán városkában sétálgatnánk. Az utcák tömve vannak emberekkel, minden utcasarkon találunk egy-egy falatozót, üzletet. Ezeket a helyeket pedig gyakran fogjuk meglátogatni, mivel nem csak itt tudjuk visszatölteni az életerőnket, de a rendelt ételek tapasztalati és skill pontokat is adnak. Ezekkel a pontokkal tudjuk fejleszteni a karakterünket, új képességeket oldhatunk fel, melyeket a harcok során tudunk használni, ezen felül növelhetjük az alapvető statjainkat is.

A Yakuza játékok mindig a kettősségükről voltak híresek. Egyfelől komoly narratívával rendelkeznek, valamint véres harcokban veszünk részt bennük. Másfelől viszont a fő küldetések között szabadon bejárhatjuk a várost, rengeteg mellékküldetésben és activitykben vehetünk részt, amelyek nemhogy nem komolyak, de egyenesen nevetségesek, meglepőek. Erősen kétlem, hogy bármelyik más játékban lennének olyan feladataink, mint hogy segítsünk egy lányon, aki állítása szerint visszautazott a jövőből és nem tud visszamenni, teszteljünk egy mobilos alkalmazást, amely végül önálló életre kel, vagy éppen egy robot porszívót kergetve segítünk egy srácnak megkérni a barátnője kezét. Ezen felül rengeteg mini game van a játékban, többek között Darts, Baseball, edzés, különféle teljes Sega klasszikus játék (Virtua Fighter, PuyoPuyo, Super Hang-On stb.), ismerkedés egy bárban, Live szex chat (igen, jól olvastad), karaoke, mahjong és még sok más. Bekerült a Clan Wars rendszer is, amelyben saját klánunkat menedzselve, utcai harcok során kell az ellenséges klánokat legyőznünk. Egy komplett sztoriszálat kapott, érdemes végigjátszani. Egyszóval nem fogunk unatkozni és ezek tényleg üde színfoltot hoznak az amúgy komoly hangvételű játékba.

Összességében nagyon meglepett a játék. Nem gondoltam volna a videók alapján, hogy valaha is játszani fogok hasonló játékkal, de azt pláne nem, hogy élvezni is fogom. Számomra az év egyik meglepetése, nem csak megszerettette velem a franchise-t, de nyitottabb is lettem a japán kultúrára, játékokra. Kíváncsi vagyok az előző részekre is. Mindenkinek ajánlom, adjatok a sorozatnak egy esélyt, mert tényleg egy különleges élményben lesz részetek!

8/10

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.