2018. október 22., hétfő

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Windows telepítése hálózatról

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Hogyan oldható meg gyakorlatilag bármilyen (modern) Windows telepítése hálózaton keresztül.

[ ÚJ TESZT ]

Bevezető - Elmélet

Ebben a leírásban szeretném bemutatni nektek, hogyan oldható meg két számítógép segítségével, gyakorlatilag bármilyen (modern) Windows telepítése hálózaton keresztül.

Én a Windows 8 ReleasePreview és Windows 8 RTM párost használtam, teszteltem Win7 telepítővel is, tökéletesen működött.
Az eljárás használható mind 32, mind 64 bites rendszerek telepítéséhez vagy akár Linuxok telepítésére/távoli bootolására is, de erre az utóbbira léteznek elegánsabb megoldások is, ezt ebben a cikkben nem részletezem, talán majd később.

A Microsoft saját operációs rendszerének telepítésére természetesen kínál különböző megoldásokat, amelyeket a Vista megjelenése előtt Remote Installation Service-nek (RIS), később Automated Deployment Services-nek (ADS) neveztek el.
Ezek a megoldások viszont csak szerver környezetben élnek, tehát nekünk „mezei” otthoni felhasználóknak nem elérhetőek. Persze sokan kérdezhetnék, hogy minek is otthonra hálózati telepítés, hiszen manapság már egy pendrive-ról is kényelmesen felrakhatjuk rendszerünket és ez így is van, ez a cikk inkább csak érdekesség, kis ízelítő, hogy ilyen is van, így is lehet. (Na meg a sorstársaknak, akik épp nem találnak megfelelő adathordozót, alternatívaként szolgálhat.)

Az első részben ejtek pár szót az elméleti alapokról, hogy érthető legyen, miért van szükség „ekkora” herce-hurcára egy egyszerű ~15 perces telepítésért.

Bootolás hálózatról - PXE

Első lépésként természetesen a bootolás problémáját kell megoldanunk. Ezt a célt szolgálja a PXE (Preboot Execution Environment) egy környezet, amit pontosan erre fejlesztettek ki, számítógépek indítására (vezetékes) hálózaton keresztül.
PXE használatához szükségünk van ezt támogató hálózati kártyára, szerencsére a mai eszközök többsége már rendelkezik ilyen funkcióval. Ennek ellenőrzésére és engedélyezéséhez be kell lépnünk számítógépünk BIOS-ába, és megkeresni az erre vonatkozó menüpontokat (ezek alaplap típusonként eltérőek lehetnek, erre most nem térnék ki külön).
Ha ezzel megvagyunk, számítógépünk a következő indítás során, már számításba veszi a hálózati kártyát is, mint rendszerindító médiát, megpróbál majd DHCP klienst használva IP címet kérni a számára, és ha ez sikeres, letölteni az indításhoz szükséges fájlokat, majd ezeket használva normál módon folytatni a boot procedúrát.

Szerver oldali szoftverek/beállítások avagy TFTP és DHCP szerver HowTo

PXE használatához szükségünk van ezt támogató DHCP szerverre is a második számítógépen (nevezzük szervernek). A PXE kliens ugyanis, nem átlagos IP cím kérő csomagot (DHCPDISCOVER) küld, hanem kiegészíti azt ún. extended DHCPDISCOVER csomaggá, erre pedig csak extended DHCPOFFER csomag fogadható el válaszként, a sikeres bootoláshoz. Egy ilyen válaszcsomag kötelezően tartalmazza a TFTP szerverek címeit, ahol az indító fájlok találhatóak, illetve még egy pár opcionális információt, amire nem térnék ki bővebben.

Miután megérkezett az IP címet, a TFTP szerver címét tartalmazó csomag, a PXE kliens felveszi vele a kapcsolatot, és letölti a szükséges állományokat, majd ezek segítségével elkezdi a rendszerindítást.

Ezek az állományok általában kisméretű rendszerképfájlok, amik az alapvető működéshez szükséges környezetet állítanak fel, amiből aztán tovább folytatható a további fájlok betöltése (akár hálózaton keresztül is).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.