CSALÁD, SZÍNEK, ÉS, -ON -BAN stb
CSALÁD
Japánban családtagjaink megszólítása attól függ, hogy a saját családtagjainkról beszélünk másnak vagy más családjáról. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem őket:
Ha saját családtagodat szeretnéd megszólítani, akkor a pirossal bekeretezett részben szereplő szavakat szokták használni. A családtaggal levő viszonytól függően végződik a szó ~chan, ~san, vagy ~sama végződéssel.
További hasznos szavak:
Clannad rajongóknak a "kazoku" szóból biztos beugrott a Clannad endingje, a Dango daikazoku, amiből a kazoku-t már tudjuk mit jelent, a "dai" pedig a szó elején azt jelenti, hogy "nagy" vagy "nagyon" (szótól függ), tehát Dango nagy család.
Néhány hasznos mondat:
Kekkon shite imasu ka? Házas vagy? kekkon=házas,házasodni, shite imasu=jelenleg folyamatban levő cselekmény (shimasu jövőbeni alak)
Kekkon shite imasu. Házas vagyok.
Dokushin desu. Egyedülálló vagyok.
Kyoudai ga imasu ka? Van testvéred?
Kodomo ga imasu ka? Van gyereked?
Színek
Click a nagyobb képhez.
A narancssárga és rózsaszínt külön kiemelném, mivel előfordulhat, hogy máshogy mondják őket. A rózsaszínt előfordulhat, hogy "momoiro"-nak mondják, a narancssárgát pedig "daidaiiro"-nak. "daidaiiro" pontos jelentésében nem vagyok biztos, olyasmit jelent, hogy "vörös-narancssárga színű", "momoiro" jelentése pedig "barack szín". Mindkettőt inkább régen használták, manapság főleg a táblázatban szereplő megfelelők fordulnak elő, de gondoltam megemlítem, mivel lehet kivétel.
Felbontva néhány szó jelentése:
iro = szín
mizu = (hideg) víz
cha = tea
momo = barack
hai=hamu
A "kiiro"-t azért nem írtam a fenti négyhez, mert jobban megnézve "sárga színű"-t jelent, szóval ott a "ki" is elég, ha egyértelmű, hogy miről van szó, bocsi :P
A Sora no Otoshimono (Sora=ég/égbolt, Otoshimono="elveszett tulajdon") rajongói emlékezhetnek a Falling Down számra, amiben elhangzik, hogy "aoi sora", felvetődik a kérdés, hogy mi a különbség az "ao" és "aoi" között, a válasz egyszerű:
ao = főnév
aoi = melléknév
Az előző írásban már említettem az "aka" és "akaku" közötti különbséget.
HELYHATÁROZÓK, -BAN, -BEN, STB.
Koko wa kyōshitsu desu. Ez itt tanterem.
Koko wa watashitachi no kyōshitsu desu. Ez itt a mi tantermünk.
Kore wa anatatachi no uwagi desu ka? Ezek a ti kabátjaitok?
Többesszámot hozhatunk létre, ha "tachi"-val egészítjük ki a névmást. E mellett használható néhány, emberekre utaló főnévvel is, pl "kodomo" (gyerek)+"tachi"=kodomotachi (gyerekek).
Koko wa doko desu ka? Ez itt mi (Hol vagyok/unk?)
Koko wa Tōkyō-eki desu. Ez itt a Tokiói-pályaudvar.
Ginza-dōri wa doko desu ka? Merre/Hol van a Ginza út?
Dochira wa iriguchi desu ka? Merre van a bejárat.
Kochira wa iriguci desu. Sochira wa deguchi desu. Erre van a bejárat. Arra a kijárat van.
Nihon no shuto wa Tōkyō desu. Japán fővárosa Tokió.
Anata no uchi wa doko ni arimasu ka? Az Ön lakása hol van?
Watashi no uchi wa Budapesuto ni arimasu. Az én lakásom Budapesten van.
...NI...WA/GA ARIMASU
A ni postpozíció a japán nyelvben helyhatározói jelentéssel bír, "hol" kérdésre válaszolva használjuk. Ügyelni kell arra, hogy a "ni" csak nem cselekvést jelentő igék, elsősorban létezést jelentő igék mellett használható.
Pl: Koko ni isu ga arimasu. Itt (egy) szék van. (isu= szék)
Ha azonban a "ni" után cselekvést jelentő ige következik, akkor már nem "ni"-t, hanem "de"-t használunk.
Pl:
Koko de matte imasu. Itt várok. (matte=várni "te" alakja)
UE = -on, -en, -ön
SHITA = alatt
NAKA = -ban, -ben
Valamin, valami alatt, valamiben megfelelője a fenti három szóból álló összetett alak.
Ez picit értelmetlennek tűnhet, néhány példa, kevésbé szó szerinti fordítással:
Tsukue no naka ni kagi ga arimasu. Az asztalban kulcs van.
Heya no sumi ni beddo wa arimasu. A szobának a sarkában ágy van.
Isu no ue ni nani wa arimasu ka? A széken van valami?
A és B
Előző írásban már említettem, de emlékeztetőül, ha két és nem több mondatrészt kötünk össze, akkor "to" felel meg az "és"-nek:
Kore wa zombie desu ka? Ez zombi?
Hai, kore wa zombie to baka desu. Igen, ez zombi és bolond.
Amennyiben az összekapcsolandó tagok száma több, mint kettő, akkor a "to" helyett a "YA" használandó. Ebben az esetben minden egyes névszó után kitesszük a "ya"-t, figyelve arra, ha a felsorolást pl "stb" (nado) zárja, akkor azután már nem tesszük ki, mivel az az utolsó tag és azután a mondattani funkcióra utaló posztpozíciót (wa/ga) kell kitenni.
Pl: Beddo no ue ni makura ya mōfu ya futon nado ga arimasu.
Az ágyon párna és paplan és matrac stb. van.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
