2022. október 3., hétfő

Gyorskeresés

Tanuljunk japánul! #1

Segítség azoknak, akik szeretnék megtanulni ezt a szép nyelvet.

[ ÚJ TESZT ]

MONDAT FELÉPÍTÉSE, NYELVTAN

Mondat felépítése, kijelentő és kérdő mondat

A japán nyelvben a kijelentő mondat szerkezete mindig azonos:

alany+egyéb mondatrészek+állítmány

Példa:
Kore wa hon desu. Ez egy könyv. (Kore=ez, hon=könyv)

A japán nyelvben az alanyt gyakran "wa" szó követi. Hogy pontosan mi is ez, arról picit lentebb.
Az állítmányi kötőszó funkcióját a "desu" (figyelem! "u" betűt nem ejtjük, kimondva "desz") szó látja el, ami mindig a mondat végén helyezkedik el.

A fenti kijelentő mondatból egyszerű kérdő mondatot csinálni:
Kore wa hon desu ka? Ez egy könyv?

A kérdést a japán egyszerűen, a mondat végére illesztett "ka" szóval jelöli. Nyelvjárás függő, de anime-ban néha hallani, hogy a "desu"-t elhagyják a kérdőmondatból, például:
Daijoubu (desu) ka? Jól vagy?

Ha tehát, ha valaki nem hallja kérdő mondat végén a "desu"-t az nem érti félre. A "ka" viszont majdnem mindig ott van. Japán írás esetén nem használnak kérdőjelet, csak a latin betűs átírásban.

Bizonyos esetekben a "ka" is elhagyásra kerülhet, pl:
Nani ga atta? Mi történt?

De erről majd később.

WA és GA:

WA és GA elég sok embernek fejtörőd tud okozni(nem vicc, még könyv is jelent meg erről), hogy mikor melyiket kell használni. Néha még anyanyelvű japánok is eltévesztik. Mindkettő a mondat tárgyát jelöli, azonban nem mindegy, hogy mikor melyiket kell használni.

Mindkettő a mondat tárgya után következik, használatuk között a különbség, hogy a mondat mely részét szeretnénk kihangsúlyozni, melyikben van a fontosabb információ.

A wa-t akkor szokás használni, ha amit ki szeretnénk hangsúlyozni, utána következik, pl:

Watashi wa Darth_Revan desu. Én Darth_Revan vagyok. (watashi=én)

A ga-t pedig akkor szokás használni, ha amit ki szeretnénk hangsúlyozni, előtte van, pl:

Watashi ga Darth_Revan desu. Én Darth_Revan vagyok.

Nézzük meg gyakorlatban:
Mondjuk adott egy osztály az iskolában és a tanítónő szeretné megtudni, hogy a gyerekek közül melyikük Pistike:
Dare wa Pistike desu ka? Kicsoda Pistike? (dare=ki,kicsoda)

Pistike akkor erre azt válaszolja:
Watashi ga Pistike desu. Én vagyok Pistike. (Azért nem Pistike az információ amit közölni szeretnénk, mert a Pistike már adott az "én" az ismeretlen információ amit a Tanítónő tudni szeretne)

Még egy példa, ahol a kérdésben és a válaszban is ga van:
K : Mi van nálad? - Nani ga arimasu ka? (Nani=mi)
V : Jegy van nálam. - Kippu ga arimasu. (kippu=jegy, arimasu=van, lenni, később részletesebben foglalkozom ezzel)

Imi egy másik fórumon még 2009-ben tette fel ezt a kérdést, amire nem kapott választ, most már tudunk válaszolni ;)
"Szia Zé!

A lecke alapján nekem úgy jött le, hogy az alábbiak ugyanazt jelentik:

Watashi no okaasan wa hikui desu. , illetve a
Watashi no okaasan ga hikui desu.

Gondolom valami különbség azért mégiscsak van, meg tudnád magyarázni, hogy mi az? Azt értem, hogy a wa-ga japánosabb, de mi a no-wa, és a no-ga között? :)

Arigato."

Lefordítva mindkét mondat ezt jelenti:
(Az én) Édesanyám alacsony. (okaasan=édesanya, hikui=alacsony)
Most már tudjuk, hogy a wa-s mondat azt hangsúlyozza ki, hogy "alacsony", a ga-s pedig, azt, hogy Édesanyám (pl válasz 1 kérdésre, hogy kinek az anyukája alacsony).
Azt, hogy a "no" szó mit jelent picit lentebb elmagyarázom.

Persze lehetne még tovább bonyolítani a wa és ga kapcsolatát, azonban egyelőre ennyi elég alapnak.

Birtokos jelző
Japánban a birtokost a főnév után írt "no" szóval jelölik. Például:

Watashi no pen desu. Az én tollam. (pen=toll) Férfi azt is mondhatja, hogy "Ore no pen desu", viszont az "ore" bizonyos szituációkban illetlen lehet, ha nő mondaná akkor mindig illetlen lenne. A japán nyelv ilyen, hogy régi szokásokból visszamaradva vannak szavak, amiket csak férfiaknak illik mondani.

Watashi no namae Darth_Revan desu. Az én nevem Darth_Revan. (namae=név)

Dare no enpitsu desu ka? Kinek a ceruzája? (enpitsu=cerzuza)

Anata no desu. A tiéd. (anata=te)

Többesszám

Néhány kivételtől eltekintve nem jelölik a többesszámot. A szövegkörnyezetből kell kikövetkeztetni, hogy egyes vagy többesszámban értendő-e a mondandó.

A vagy B

A wa B desu ka C desu ka?

Ez a sajátos japán szerkezet vagylagos, választásos kérdések kifejezésére használatos.
Például:
Sore wa pen desu ka? Az toll?
Sore wa enpitsu desu ka? Az ceruza?

A két azonos alanyt összevonva:
Sore wa pen desu ka enpitsu desu ka? Az toll vagy ceruza?

is

Az "is"-t a japán a magyarhoz hasonlóan, a vonatkoztatott szó után helyezett "mo" szóval fejezi ki. Például:
Kore mo sore mo naifu desu. Ez is, az is kés.
Watashi mo anata mo gishi desu. Én is, te is mérnökök vagyunk.

Nem mindig jelent a "mo" is-t, mondattól függően "bármely"-t is jelenthet.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Hirdetés

Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.