Játékmenet
Új számomra, hogy nem két, hanem három csapat néz szembe egymással és a kreált karakterrel nem lehet szerverek közt kalandozni, ahova készült ott marad.
A változatosságot egyelőre három kontinens igyekszik biztosítani. Amerish hatalmas fákkal, buja növényzettel és hegyek között kanyargó útjaival; Esamir a havas-jeges sarki hangulatával, hatalmas lila kristályokkal tűzdelt dombjaival és az éjszakai égboltján vibráló sarki fényeivel; Indar pedig a helyenként kietlen homokos, néhol a Grand Canyon-ra emlékeztető szurdokjaival és egy aprócska, oázisszerű, füves-fás területtel nyer egyedi arcot.
Ezen a három kontinensen harcol a területekért a három frakció, vég nélkül és könyörtelenül, földön és égen egyaránt.
Egy kontinensen kb. 8-10 nagy bázis van és vagy 20-30 kisebb, melyekből minél többet kell irányításunk alatt tartani. A nagy bázisok körül többnyire bástyákkal tagolt falak húzódnak, melyek az ostrom elején képeznek nehezen leküzdhető akadályt. A bástyák többszintesek, és ezek mindegyikén van egy-egy légvédelmi vagy tankelhárító, esetleg kifejezetten gyalogosok ellen szánt üteg, melyek a következő csatáig némán, esetleg sürgős javításokra várakozva állnak. A falakon belül több kisebb és egy hatalmas főépület van.
A védelmi rendszert, mely kapun kívül tartja a járműveket a főépületnél pedig a gyalogosokat is, generátorok tartják működésben, melyekből négy a kis épületekben, a legfontosabb pajzsgenerátor pedig főépület belsejébe foglal helyet. Ez az SCU névre hallgató szerkezetet védi, ami a támadók egyik legfontosabb célpontja, hiszen ennek hiányában a védők nem tudnak a bázison belül, a védett spawn szobában újraéledni.
Talán mondanom sem kell, mennyire gyorsan változik a helyzet egy-egy ostrom alatt. Generátorok robbannak fel, gyalogosok törnek be, a megújult ellentámadás megjavítja a generátorokat, egy látszólag a semmiből felbukkanó tank egy egész rajt tart hirtelen sakkban, stb.
Természetesen a bázis és a vele járó területek és bónuszok megszerzése a cél, ami a foglalópontok megvédésével történik. Kevés kétségbeejtőbb helyzet van annál, mint amikor maroknyian tartunk egy ilyen pontot és a várva várt erősítés csak nem jön, helyette inkább újabb és újabb generátorok felrobbanásáról kapunk híreket.
Vagy amikor támadás közben senki sem hajlandó a pontokon tétlenül várakozni, amíg megszerezzük a bázist, inkább az értelmetlen, de esetenként jóval kifizetődőbb öldöklést választják.
Egészen addig, amíg az ellenséges erősítés be nem fut a bázist körülvevő kisebb létesítményekből. Ezeket jóval egyszerűbb, ugyanakkor minden esetben fontos bevenni, de nem az egy-két ütegben kimerülő védelmi rendszerük, hanem az így nyerhető extra spawn szobák és az esetleges teleportok, ugrópadok miatt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
