Kezdetek

Már jó ideje tervezgetem ezt az írást, bár elsősorban magamnak. Tulajdonképpen egyfajta napló. Több, mint három éve, hogy elkezdtem gyűjteni a valaha birtokolt hardverek képeit és időnként felidézem a múlt bővítéseit, cseréit. Vannak homályos foltok és időnként sok a bizonytalanság, de ezeket legjobb tudásom szerint próbáltam megoldani. A legtöbb probléma nem a hardverekkel, hanem az időrenddel és a dátumokkal volt.

Ami elindította ezt az egészet, az az volt, hogy megszabadultam az utolsó, még az eredeti 2000 februárban összeállított gépből származó alkatrésztől is. Nem szívesen tettem, mert jól szolgált több, mint 10 éven át, de sajnos a Windows 7 nagyon nem támogatta a létezését. Mivel XP-t is használok (munkára), egy darabig még megtartottam, de macerás volt. Egy nagyon jó barátom gépében él tovább. Most már nevesítem is: Sound Blaster Live! 4.1 value.

Azt a bizonyos első gépet eléggé sokára sikerült összehoznom, mivel már közelítettem a 24. születésnapomhoz. Korábban nem volt rá keret. Akkoriban viszont egyre fontosabb lett volna, mivel gyakran kellett túlóráznom, de az akkori főnököm nem ragaszkodott ahhoz, hogy az irodában végezzem a túlmunkát és otthon ugye mégiscsak kényelmesebb. (hmm... Régi szép idők, amikor még kifizették a túlórát!) Elkezdtem félretenni, amennyit csak tudtam, de rá kellett hogy döbbenjek, ez bizony kevés!

Szerencsére Édesanyám akkoriban jól keresett, így meg tudtam vele beszélni, hogy kipótolja. Nekem rendelkezésemre állt az összeg egyharmada, ő adta a többit, de úgy, hogy az adott évben esedékes, rokonoktól származó név és születésnap, valamint karácsonyi ajándékok összegét a rokonok neki adják, én pedig még 6 hónapig törlesztek neki. Így végül én fizettem a felét, a rokonság az egyhatodát, anyukám pedig az 1/3-át.

Ennyi bevezetés után, térjünk a lényegre.

Az alaplap egy ABIT BH-6-os volt. Tudott mindent, amire akkoriban szükség lehetett. Az Intel 440BX chipset a mai napig legendás. Ez a lap SLOT1 foglalatú volt, de átalakítóval socket 370-es proci volt benne.

A processzor egy 400 MHz-es Celeron volt. Úgy emlékszem, hogy itt már nem volt megkülönböztető jelölés (Celeron A), mert ezek már nem készültek L2 cache nélküli változatban. Persze lehet, hogy tévedek.

A memória típusára nem emlékszem, mivel akkoriban nem igazán értettem a PC-hez, de az biztos, hogy egy darab 128 MB-os 100 MHz-es modul volt benne. Akkoriban a 64 MB számított átlagosnak, így ez komoly mennyiségnek minősült.

A VGA egy ELSA gyártmányú Nvidia TNT2 Pro, 32 MB-os kártya volt. Akkor még nem tudtam, de a Pro, kisebb csíkszélességgel készült, mint az Ultra, így jobban lehetett tuningolni (ezt később tapasztaltam is).

HDD, ODD, FDD: A vinyó egy Quantum Fireball 7200 fordulatú (akkoriban ez sem volt feltétlenül hétköznapi) 8.3 GB-os darab volt. (Igen, abban az időben még nem spóroltak a gyártók, annyit írtak rá, amekkora volt!) Optikai meghajtónak egy NEC 40x-es CD olvasó volt a gépben, mivel egy írót nem tudtam volna megfizetni. Egy újraírót pláne nem. Manapság már furcsa, hogy ez a két kategória elkülönül, de akkoriban ez volt az általános. A Floppy meghajtó szintén NEC gyártmányú volt.

Ház, táp, billentyűzet, egér, hangfal: Azért írom így egybe, mert készletben vettem. Bármilyen meglepő, de akkoriban ezt hívták barebonenak. Egy Genius Venus szettre esett a választásom. Leginkább azért, mert jó minőségűnek tűnt és relatíve olcsó volt így, egyben. (Érdekes, hogy később a barebone a félkész gépeket jelentette, amik leginkább a Shuttle mini PC-i révén kerültek a köztudatba, mára pedig ez az elnevezés a feledés homályába veszett.)

Multimédiás billentyűzet, háromgombos, görgős egér, sztereó hangfalpár, valamint egy jó minőségű, acélból készült ház és egy 250 W-os, fene tudja miféle, tápegység. A billentyűzet és az egér remekül működött, sokáig használtam teljes megelégedéssel mindkettőt, sőt, a billentyűzetet ma is használja egy ismerősöm.

A hangfalak is egészen szépen szóltak. A ház jó vastag acéllemezből volt, az éleit pedig szépen lecsiszolták, így nem vágott meg szereléskor. Az 5.25"-os meghajtókat ajtó fedte, ami igen jó minőségű műanyagból volt. A benne lévő tápról később még lesz szó.

A monitor egy 19”-os AXION volt, amit 1152x864-es felbontáson használtam, 75 Hz-es képfrissítés mellett. Maga a monitor csúnya volt, de szép volt a képe. A mai napig is ezt tartom szem előtt. (Mármint nem a csúnyaságot!)

Néhány hónap ismerkedés után, már belefogtam egy kisebb tuningba is. Ez a VGA-t és a procit érintette, de csak szolidan. Már akkor feltűnt a hűtés fontossága. A házban gyárilag egy db 8 cm-es venti volt elöl, de hamarosan hátulra is beszereltem egyet, így már barátságos hőmérséklet uralkodott a házon belül, de nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mit érhetnék el egy erősebb processzorhűtővel, ugyanis a gyári vacakkal még 500 MHz-ig sem jutottam.

Ezzel párhuzamosan a VGA-t is megrángattam kicsit jobban és bőven a TNT2 Ultra órajelei fölé jutottam. Sajnos nem emlékszem a pontos értékekre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!