Bevezetés - a delikvens

A családban és a barátok körében általában én vagyok az, akihez mindenféle számítógépes bajokkal fordulnak, gondolkodtam már azon, hogy kiírom, mikor rendelek. A hasonló sorsú olvasók most biztos elmosolyodnak, mivel jól tudják, mit is jelent ez. No de ezen dolgok miatt elég sok alkatrész marad, ragad nálam.
Így sikerült ezen cikk alanyát is összelegózni a nálam hagyott nem kívánatos komponensekből és gondoltam, írok egy Last of the Quads cikkemhez hasonló szösszenetet. Ha kíváncsi vagy, görgess csak tovább. Nézzük akkor a gépet!

Specifikációk:
CPU: AMD Phenom II X4 965
CPU hűtő: Deepcool Gammaxx 300
Alaplap: Asus M4A785TD-V EVO
RAM: 2x4 GB SK Hynix 1600 MHz DDR3
Videokártya: Asus R7 260X OC 2 GB
Háttértár:Kingston 120 GB SSD + 500 GB WD Blue
Tápegység: Chieftec CTG-500-80P 500 W
Gépház: Akyga AK939BL

A gépházat, CPU hűtőt, tápot és a videokártyát vettem meg ahhoz, hogy teljes legyen a rendszer, a többi alkatrész a nálam hagyott darabokból jött össze. A masinát próbáltam praktikusan és esztétikusan is összerakni. Vessünk is akkor rá egy pillantást:

Mivel akadt nálam elfekvőben famintás fólia, ezért gondoltam, kicsit feldobom a gépházat vele. Mégis csak sokkal jobban néz ki, mint az az unalmas, homogén, szálcsiszolt hatású műanyag, amilyen a gép frontpanelje eredetileg volt. Egyébként a panel oldalait kilyukasztgattam, hogy a szellőzés közelebb álljon az ideálishoz és többnyire elölről hátrafelé haladjon benne a levegő. A perforációt kézi fúróval csináltam, sajnos látszik is rajta, milyen „mesterember” vagyok. Nem sikerült túl szépen, ezért ront is az összképen, de funkcióját abszolút ellátja.

Ahogy láthatjátok a porszűrésre is házibarkács filléres megoldást találtam. Egy ilyen legolcsóbb Akyga gépháznál természetesen ne álmodjunk még porszűrőről is, de ha van az embernek otthon egy kis megmaradt szúnyoghálója, akkor könnyen lehet bármilyen nyílásra kezdetleges, ám meglepően jól funkcionáló porszűrőt felrakni. Most pedig lessünk be a burkolat alá.

Néhány megmaradt rendszerhűtő mozgatja a levegőt a gépházban, a táp felül van, így az is a gépházból szívja és fújja ki a levegőt.
A processzort egy Deepcool Gammaxx 300-as hűti. Nagyjából ötezer forintos áron kapható a legtöbb üzletben és ezen az áron meglepően jól teljesít. A processzort még a OC alatt sem engedte 57°C fölé menni. Vessünk most egy pillantást a videokártyára.

Nem egy csillagharcos, de korához képest az R7 260X-ben van még azért szusz bőven. Ez persze az egyes felhasználó igényeihez mérten van csak így, de azt hiszem, ezzel kevés újat mondtam. Főként az ára miatt választottam, illetve azért, mert a chip GCN2.0 generációs, így a mai modern API-kat is támogatja. A kártya legnagyobb baja a nem egészen rátervezett hűtés, az ASUS Direct CU II. Ezt a megvásárlás utáni első kötelező szétszedés és újrapasztázás során vettem észre.

A GPU szilikonnal érintkező két hőcső között egy elég komoly rés van, ezért azon a sávon nem érintkezik semmi a chippel ezzel csökkentve azt a felületet, ahol hőt adhat le. Ez valószínűleg nem jelentős, de mégis ezáltal hézagos lesz a közvetlen hűtése. Jelenleg hőpasztával töltöttem ki ezt, de lehet, később megpróbálok majd beforrasztani és laposra csiszolni egy rézszálat.
Ha nem tévedek, Direct CU II néven futott több kártyasorozat hűtése is és volt egy-két hűtőborda, amelyek kompatibilisek voltak több kártyával is. Gondolom, a hasonló TDP kerettel működő GPU-kra rakták ugyanazt a hűtést, pl.: az R7 260X hűtése az R9 270-en is megtalálható volt és így tovább.

A VRM modulokra is barkácsoltam még kezdetleges hűtést. A kártya gyárilag tuningolt ezen felül a hűtőbordája nem érintkezik a VRM-mel, így azok nagyon melegek. Ezért gondoltam, ez a kezdetleges megoldás és a kártyára irányított rendszerhűtő segíthet azokat hűteni. A GPU hőmérséklete nem lett kisebb (a VRM-eken nincs szenzor), de remélhetőleg a kártya élettartamát megtolja majd.

Alapjáraton és kis tuninggal

Miután megnéztétek az “aktfotókat” az előző oldalon, nézzük meg belülről is a gépünket! A processzor alapjáraton 3,4 GHz-en ketyeg, az AMD X4 Phenom II 965 volt a sorozatának a legerősebb tagja, amikor megjelent 2009 vége felé. 2010-ben és 2011-ben később aztán több erősebb változatot is kiadott az AMD kisebb ráncfelvarrással, ami főként magasabb alapórajelet jelentett. Viszont amikor megjelent a sorozat, mégis csak a 965 volt a csúcs CPU. A legtöbb olvasónak nem hiszem, hogy kell mondanom, de egy ilyen 11 éves CPU kora és architektúrája ellenére még a legtöbb átlagos felhasználót bőven ki tudja szolgálni. Játékoknál már azért más lehet a helyzet. Nyers erőben még sok mindent elfuttathat, de mivel az utasításkészletéből elég sok minden hiányzik, így akadhat egy-két játék, amelyek nem indulnak el rajta.

Az Asus M4A785TD-V EVO alaplap megjelenésekor a középkategóriában indult, hát azóta sem lett jobb. Viszont a VRM téren szerintem nem egy rosszul felszerelt kártya, ami kell is a 965-ös Phenom 125 Watt-os fogyasztásához. Plusz pont még a PCIe 2.0 a kék 16x-os foglalaton és a korrekt hűtőbordák.

Jöjjön a tuning! Őszinte leszek, én ehhez nem igazán értek és sajnos türelmes természetű sem vagyok, ezért nem néztem kellően utána a CPU pontos túlfeszelésének. Ez azt jelenti, hogy szinte majdnem mindent a BIOS-ban Auto-ra állítottam be és a csak a CPU szorzót és a CPU vcore-t állítgattam. Ennek köszönhetően (csak) 4 GHz-re sikerült stabilan túlhajtani a chipet. Olvastam, hogy hozzáértő, pontos és megfelelő tuninggal akár 4,2-4,3 GHz-et is ki lehet hozni a chipből, vagy akár többet is, ha az ember szerencsés volt a szilícium lottón és van otthon jó kis kúthűtése, mint a Bacsis úrnak.

Gondolkodtam egy ideig, hogy készítsek-e egy összeállítást szintetikus tesztekről, hisz azok nem túl sok képet adnak a valós felhasználási élményről. Végülis úgy döntöttem, hadd jöjjenek, mivel az alap és a túlfeszelt CPU közti különbség megmutatására is jók lesznek. Másfelől ezek a tesztek ha nem is reprezentálják igazán a processzor valós felhasználását, feladatukat mégis ellátják: képet adnak a chip teljesítményéről, amit aztán össze lehet vetni más CPU-val, vagy órajel beállítással.

Lássuk hát a táblázatot:

A Userbenchmark megbízhatatlanságáról az utóbbi egy évben egyre többet lehet olvasni. Mivel nem igazán vagyok szaki a témában, így ebben nem nyilatkoznék, alapvetően a könnyű használhatósága miatt mértem vele az alap és OC közti külömbséget.
Minden tesztet háromszor futtattam le és átlagoltam az eredményeket, csak hogy biztosabbak legyenek azok. Azt azonnal láthatjuk, hogy túl sokat nem kaptunk a tuninggal. A teljesítmény növekedés a különböző tesztekben 1,4% és 18% között ugrált, az összes eredményt átlagolva 14,4%-os növekedést értünk el. Ez szerintem nagyjából fedésben van magával az OC mértékével is, ami 17%-ot jelent az órajelek között.
Hogy mit is jelent ez játékok terén, azt mindjárt meg is nézzük.

A Radeon Settings-en belül megpróbáltam túlhajtani a videokártyát is, de nem tudtam egy beállítást sem elérni, ami stabil lett volna. Ez elsősorban hozzá nem értésem miatt lehet, másfelől pedig az ASUS R7 260X OC, ahogy a nevében is van, már gyárilag túlhajtott modell, így egyébként sem lehet benne túl nagy mozgástér további OC-nak.

Játékok

A játékok tesztelésénél főként azokat raktam fel, amelyekkel én szoktam játszani és jól ismerem. Próbáltam azért olyan címeket összeválogatni, amelyek egy szélesebb palettán pörgetik meg a vasakat a gépben. Így DX9, DX11 és Vulkan API-s játékok jöttek össze, kipróbálva egy régi, egy már-már közép korú és egy újabb alacsony hardware-hozzáférést nyújtó grafikus API-t.
A következetesség érdekében az alapjáraton és a húzott processzorral futtatott teszteket ugyanazokkal a grafikai beállításokkal csináltam, mint a szintetikus teszteknél, itt is háromszor futtattam le minden tesztet, majd átlagoltam az eredményeket. Az értékeket az MSI Afterburner-rel rögzítettem, lássuk is hát szépen sorban a teszteket.

A CS:GO-t a Steam Workshopból letölthető Benchmark pályán teszteltem. A játék elég jól fut még ezen a gépen is, habár nagyjából egy idős is a számítógéppel. A játék ismert arról, hogy eléggé CPU nehéz, de a túlhajtott processzor nem sokat dobott a teljesítményen. Minden értéket átlagolva ez 2,3%-ot jelent, igaz, az átlag és a maximum FPS-ek nagyjából 10-zel növekedtek, de itt ez már nem igazán jelent sokat. A kis tuningos növekedés főleg azért lehet, mert a teszt során a CPU 30% és 60%-os kihasználtság között ingadozott, ezzel szemben a GPU legkisebb kihasználtsága 35% volt, de többnyire 70% és 99% között ingadozott.

Még egy játék, ami nem szorul bemutatásra. Habár PC-re 2015-ben jött ki, de máig megtalálható szinte minden PC Benchmark palettáján. A DX11-en futó GTA is szereti a CPU-t pörgetni, illetve az is közismert róla, hogy a magas grafikai beállításokhoz legalább 2 GB VRAM kell. A játékot a beépített Benchmark funkció segítségével teszteltem, ezért is mutatom csak ezeket az értékeket. Az OC itt átlagosan 10,6% növekedést eredményezett, az átlag és a maximum FPS értékek közti különbség megint csak jelentéktelen, de a minimum FPS értéknél a 26 és a 30 szerintem sokat dobott a játékélményen. Én nem vagyok egy sasszemű, de ha egy játék 30 FPS alá csökken, az már zavar, míg a stabil 30, de inkább 35 fölötti FPS arányt már abszolút játszhatónak érzem. Tudom ez nagyon szubjektív, mert valaki 120 FPS alatt már felháborodik és a 60 FPS pedig nem hiába olyan mint a gold standard, de én ilyen vagyok.

Mostanában ezzel szoktam tankozni és mivel egy fajta MMORPG, ezért ezt a kategóriát is ki lehet vele pipálni a listán. A War Thunder egyelőre még DX11-en fut, habár már jó ideje tervben van a Vulkan támogatás, amiből lehet DX12 lesz a végén. Laikus véleményem szerint egészen korrektül optimalizált a játék és ezen a régi gépen is egészen szép eredményeket produkált. A mérésekhez a játék Tank Battle és Battle for the Bridge benchmark pályáit futtattam le, ahogy már megszokhattátok, háromszor. Az alapórajellel és az OC-val elért teljesítmény átlagai között csupán 3% a különbség. A Tesztek alatt a CPU 45%-60% között mozgott, míg a GPU 93%-100% között.

A 2016-os DOOM az egyik első komolyabb AAA játék volt Vulkan támogatással és azóta is rendszeresen szerepel a Benchmarkok között, nem csak a Vulkan, hanem optimalizáltsága miatt is. Ezen a régi gépen is abszolút játszható volt, habár mikrolaggokat és ritkán apróbb akadásokat azért már észrevettem. Az Overclock átlagosan csak 5,3% többletet nyújtott, ami betudható annak, hogy a CPU 60%-80%-osan volt megdolgoztatva, de a GPU szinte folyamatosan 100%-on futott. Azt hiszem, már kikristályosodott egy ismétlődés a tesztekből, de vessünk egy pillantást utolsó játékunkra.

A World War Z egy viszonylag új, 2019-ben megjelent játék, amely szintén támogatja a Vulkan API-t. Mivel múltkorában ingyenes volt az Epic Games Store-ban, ezért lecsaptam rá (, akár csak a GTA-ra). Ha lanpartyzunk haverokkal, akkor ez arra pont megfelelő játék. Igen, mi még szoktunk lanpartyzni, én olyan öreg vagyok… No de nézzük az eredményeket. Szépen futott és abszolút játszható volt, de már itt is előfordultak nem túl idegesítő, de észlelhető mikrolaggok. Főleg a minimum FPS volt észrevehető. Az alap és az OC értékek között itt is elenyésző a különbség, csupán a 0,1%, Low értékek mutatnak számottevő javulást, de én játék közben nem észleltem különbséget. A többi játéknál tapasztalt tendencia itt is megismétlődött. A CPU 60%-75%-on futott, a GPU viszont, amint már jól sejthetitek, egyfolytában 100%-on ketyegett.

Végszó

Ezekből a tesztekből úgy gondolom, korrekt képet lehet nyerni a vas nyújtotta lehetőségekről. Mivel a játékokban erősen kiütközött a GPU limit, amit elsőre nem gondoltam volna, amint lehetőségem lesz, megnézem a CPU teljesítményét egy erősebb GPU-val is. A gépet, ahogy írtam, java részt a felgyülemlett alkatrészekből raktam össze és amikor elkészültem vele, még nem volt konkrét célállomása.
Azóta viszont sikerült „örökbe adni” az anyósomnak, akinél elsősorban netezésre és „fészbúkra” lesz használva, mert a mobilnak mégis csak kicsi a kijelzője, ezt a masinát meg rá lehet dugni a 22 colos 1080p Samsung monitor TV-re és mégis csak könnyebb erről fészelni. Erre a célra még egy ilyen 10+ éves gép is mondjuk úgy, hogy overkill, de amikor nála vagyunk, akkor legalább lesz egy masina, ami alkalmi játszásra, az én igényeimnek több mint tökéletes.
Lehet, kap majd egy Linux Mint-et a jövőben, mivel 99%-ban úgyis csak netezésre lesz használva, ami meg ezerszer stabilabb és biztosabb lesz anyósomnak, mivel nem kell mindig megvárnia a frissítéseket és nem utolsósorban nekem sem kell késő este telefonon azt végighallgatni hogy „miért karikázik a gép megint”, vagy hogy „tegnap karikázott és most nem megy semmi”. Mindenkinek jobb a békesség és a jó viszony!!!
Az utóbbi években többször megtapasztaltam, hogy egy egyszerű Linux disztribúció mindennapi feladatokra már sokkal felhasználóbarátabb, mint a Win 10.

Egy jó tanács: srácok, egy ilyen bagatel dolog, mint a dekorfafólia - mivel illik a többi bútorhoz - sokkal könnyebben elfogadtatja magát a női szemekben, mint egy matt fekete műanyag vagy fém borítású elem. Erre tényleg csak véletlenül jöttem rá.

A címben feltett kérdésre pedig, hogy az öreg Phenom nem vén Phenom-e, a válaszom az, hogy nem, még éppen nem vénült meg. Van még szusz a CPU-ban és sokoldalúan felhasználható lesz még évekig, ha Gaming RIG nem is marad már sokáig. Személy szerint meglepődtem a teljesítményén és örülök, hogy manapság nem öregednek olyan gyorsan a hardverek, mint mondjuk a 2000-2010-es években. Mindez a jelenlegi CPU és GPU generációt tekintve viszont a közeljövőben lehet, változni fog.

Köszönöm hogy elolvastad írásomat, a konstruktív kommenteket pedig várom.

Update:
sajnos egy hét használat után be kellett zúzni a windows-t rajta. A TP-Link wifi kártya (TL-WN881ND V1) driverjét folyamatosan visszarakta az általam telepítettről a windows update által jónak gondoltra, csak sajnos az egy selejtes driver és sokkal gyengébben veszi/látja azzal a wifi-t a gép és szakadozik a kapcsolat.
Tudom hogy az automatikus driver frissítést ki lehet kapcsolni, de a most felrakott Linux Mint 20-szal tökéletesen működik a wifi, "fészbúk" meg "jutú" is ugyanúgy mennek, nekem pedig nem kell a géppel bajlódni és öt hónap múlva is halál stabil lesz még. Egyébként ebben az estben a Linux Mint előnye pl. az Ubuntu-val szemben, hogy kezelőfelület és a menük kialakítása sokkal jobban hasonlít a windows-ra, így jelentősen könnyebb átszokni rá az anyósomnak, mert nem kell mindent újratanulnia.
Ha lehetőségem lesz rá fogok majd egy linuxos játékteszt sorozatot is csinálni, csak hogy lássam, miként teljesít a linuxos videokártya driver.