Áttekintés
Történeti áttekintés
Hirdetés
A technológia egy brit kutató, név szerint William Freese-Greene nevéhez fűződik, aki már 1893-ban feltalálta a mai 3d-zés elődjét. Az elmélet ugyan az volt, mint a mai, azaz „átverni” az agyat. Ezt úgy érte el, hogy megfelelő szögben elhelyezett két kamerát, majd egy alkalmas eszköz (sztereoszkóp) segítségével a néző fejében összeállt a térhatású kép.
Szintén meglepő, hogy a világ legelső filmjét is leforgatták 3D-ben 1903-ban (A vonat érkezése - Auguste Lumiere).
Megfigyelhető, hogy a 3D láz körülbelül 30 évenként üti fel a fejét és minden eddigi próbálkozás kudarcot vallott, egészen mostanáig.
A technológiai fejlődésnek köszönhetően mára két technológia úgy néz ki, hogy annyira kiforrotta magát, hogy szélesebb körben is el lehet adni. Mint tudjuk az egyik az aktív shutteres, a másik a polár szűrős.
Mind két fejlesztésnek megvannak az előnyei és a velejáró hátrányai is.
Ebben a cikkemben az aktív 3D-ről fogok beszámolni.
Technikai áttekintés
Az aktív shutter lényege, hogy a vga egyszerre két képet alkot és a monitor hol az egyiket hol a másikat jeleníti meg. Itt jön be a szemüveg létfontossága, ugyanis az egyik szembe csak az egyik képet a másikba pedig a másikat engedi. Ezt képzeljük el úgy, hogy van egy "A" és egy "B" képünk. Abban a pillanatban amikor az "A" kép van a monitoron, a szemüveg bal lencséje sötétül el, amikor pedig a "B" van megjelenítés alatt, akkor pedig a bal, így biztosítva az, hogy egyszerre csak az egyik szemünk az egyik képet lássa. Ezért van szükség a 120Hz-re, mert ez ilyenkor feleződik és így az egyik szemünkre 60Hz jut.
A képre katt!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
