2024. március 28., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Fotózás rovat

Micro Four Thirds - görbe tükör

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Avagy örüljünk-e a rendszerben alkalmazott automatikus szoftveres torzítás korrekciónak?

[ ÚJ TESZT ]

Már régóta érik bennem a gondolat, hogy írnom kéne kicsit a Micro Four Thirds által alkalmazott automatikus szoftveres torzítás korrekcióról.
Ennek legfőbb oka, hogy bár a rendszer lassan 5 éve indult útjára, de ennek ellenére mai napig újra és újra felmerül, szinte mindig ugyanaz a pár kérdés ezzel kapcsolatban. Ráadásul a fórumokon rendszerint meg is születnek ezekre a válaszok, csak ezek sokszor véleményem szerint hibás következtetésekre alapulnak.

Például mikor valaki először fut bele valahol egy Micro Four Thirds objektív torzításban korrigálatlan képébe, akkor kapásból levonja a következtetést, hogy milyen igénytelen dolog ez, miközben szerintem meg ez ennek a rendszernek ez az egyik legjobb eleme.

Hogy miért is gondolom ezt, ahhoz a legjobb lesz, ha sorra vesszük a fórumokon általában ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseket/válaszokat, és remélem mire a végére érünk, remélhetőleg erre is meglesz a válasz.

1. kérdés
- A szoftveres torzítás korrekciót azért alkalmazza az Olympus és a Panasonic, mert enélkül nem tudnak elég jó minőségű objektíveket tervezni?

- A válasz egyértelműen nem! Azt hiszem ez a két cég már a DSLR Four Thirds rendszerben is bőven bebizonyította, hogy enélkül is durván jó objektíveket tud tervezni.

2. kérdés
- Akkor egyszerűen csak gazdaságosabbnak gondolták, ha az igényes tervezést, az összetettebb üvegeket, a minőségi lencséket szoftveres korrekcióval pótolják?

- Természetesen a válasz erre is egyértelműen nem! Ha valaki egyenként végigböngészi Micro Four Thirds rendszer objektív kínálatát akkor hamar kiderül, hogy ezek az objektívek tele vannak tömve aszférikus, ED és több egyéb drága egzotikus lencsével. Tehát ezek az üvegek nagyon is igényes tervezési folyamat eredményei.

(A Lumix 20/1,7 aszférikus hátsó lencse tagja.)

3. kérdés
- Ha tényleg igényes tervezés szülte ezeket az objektíveket, akkor viszont miért nem törekedtek már optikailag is lehető legkisebb torzításra?

- Na, ez már egy izgalmasabb kérdés!
Ehhez először is nézzük meg másik oldalt. A DSLR-re fejlesztett, a torzítást optikailag korrigált összetettebb bonyolult zoom objektíveknél még a nagyobb gyártóknál is gyakran lehet találkozni akár 4% felett induló torzítással is. Ehhez jön még hozzá, hogy az ilyen optikailag korrigált zoom objektívek gyakran nem egyszerű hordó, vagy párnatorzítást produkálnak, hanem sokszor bonyolult ronda hullámzót. Ebből is jól látszik, hogy az összetettebb zoom objektívek torzítását pusztán optikailag sokszor egyszerűen képtelenség igényesen korrigálni. Azaz ezeknél az objektíveknél a szoftveres korrekcióval jobb eredményt lehet elérni. És ha így van, akkor miért ne épülhetnének ezek az objektívek Micro Four Thirds módjára eleve szoftveres torzítás korrekcióra?

4. kérdés
- Erre szokták kapásból rávágni, hogy oké, de a DSLR objektívekkel készült képeken is lehet utólag szoftveres torzítás korrekciót végezni, akkor meg hol a Micro Four Thirds rendszer előnye?

- Mivel itt az egész rendszer eleve erre épül fel, így gyakorlatban mindez több előnnyel is jár. Például kezdhetnénk azzal, hogy olyan szinten jól végig van gondolva a rendszer, hogy gyakorlatban a korrigálatlan képpel egyetlen pillanatra se találkozik az ember. Ez úgy lehetséges, hogy már a keresőképet is korrigáltan dobja ki a váz a hátsó kijelzőre, illetve az EVF-be. Az elkészült Jpeg képeket is értelemszerűen már torzításban korrigálva menti. A nyers RAW képeknél pedig beágyazza a gép a torzításra vonatkozó értékeket. Ezeket olyan szinten kezelik a komolyabb RAW konverterek, hogy például az Adobe szoftverek már a nézőképet is korrigálva nyitják meg, azaz ebben az esetben se találkozik a felhasználó pillanatra se a korrigálatlan képpel. Gyakorlatban tehát mindez annyira gördülékenyen és magától értetődően működik, hogy aki nem tudja mi zajlik a háttérben, annak fel se fog tűnni, hogy valami van a háttérben. Max. annyit tapasztal, hogy a torzítással nem sok gondja akad ezekkel a gépekkel.

Ezzel szemben egy DSLR rendszernél már ott kezdődnek a hátrányok, hogy optikai kereső lévén nem lehetséges az hogy már komponáláskor lássuk a korrigált képet. Ez hátrány egy erősen hordózó zoom objektívnél, hiszen már szimplán a vízszintest is nehezebb egy ilyennel belőni. Aztán tovább nehezíti a kompozíciót, hogy a szoftveres torzítás korrekció után olyan dolgok esnek le a képről, amik a keresőben még ott voltak. Ezek egyike se probléma a Micro Four Thirds rendszerben, mert ugyanazt látom a keresőben is, mint elkészült képen. DSLR-eknél ezen felül mivel a torzítás korrekcióval leesik egy kevés a képből, így az eredeti látószög is beszűkül egy kicsit. Na ez is egy olyan probléma, ami Micro Four Thirds használata mellett nem jelentkezik, ugyanis itt olyan szinten erre tervezték a rendszert, hogy az objektíveken megadott értékek már a torzításban korrigált képekre vonatkoznak.

5. kérdés
- És végül a legérzékenyebb kérdés ami fel szokott merülni, hogy az elérhető maximális képminőség szempontjából az ilyen szoftveres torzítás korrekcióra épülő objektívek nem rosszabbak a szigorúan optikai korrekcióra épülő társaiknál?

- Az nem vita tárgya, hogy a szoftveres torzítás korrekció természetesen jár egy nagyon minimális felbontás vesztéséggel az extrém széleken. Kérdés csak az, hogy ez mekkora mértékű és adott esetben nem kompenzálja-e ezt a rendszer egyéb területeken? Legjobb, ha itt is egy gyakorlati megközelítéssel indítunk, és ezúttal a fix objektívek felől közelítjük meg a kérdést.

Halottam olyan véleményeket is, hogy ha az elmúlt 50 évben meg tudták oldani igényesen optikailag a torzítás korrekciót, akkor azért illene ugyanezt ma is a Micro Four Thirds objektívek esetében is. Abban egyet is tudok ezzel érteni, hogy ahogy ez régen, úgy ma is gond nélkül kivitelezhető lenne. Ezzel szemben abban már nem vagyok biztos, hogy a mirrorless rendszereken minden esetben a hagyományos megoldás eredményezi a legjobb végeredményt. Sőt akár odáig is elmerészkednék, hogy mirrorless gépeken adott esetben a szoftveres torzítás korrekcióra épülő üveggel végeredményben akár jobb képminőséget is el lehet érni, mintha ugyanezt itt tisztán optikai úton érnék el. Ez pedig azért lehetséges, mert míg az elmúlt 50 évben az objektívek ugyan sokat fejlődtek, de ezzel szemben van egy pont, ahol azóta bizonyos szempontból erőteljes visszalépés történt, ez pedig, hogy míg a film nem igazán volt érzékeny a lapos szögben beeső fényre, addig a mai modern érzékelők már annál inkább! Ráadásul ez a negatív jelenség, mint ahogy az az alábbi ábrán is jól látszik a mirrorless rendszereknél sokkal erőteljesebben jelentkezik, mint a nagyobb bázistávolságú DSLR-ek esetében.

Ez jelenleg talán a legnagyobb kihívás a mirrorless gyártok számára, hogyan tudnak a jelenlegi érzékeny lapkákra jó minőségű, pici, ámde ettől függetlenül szenzorra tolt fix objektíveket gyártani? A Micro Four Thirds rendszer erre a kihívásra a szoftveres torzítás korrekcióra épülő objektívekkel válaszolt, véleményem szerint ráadásul nem is ügyetlenül!

Ahogy haladunk a kép szélei felé, úgy lesz egyre laposabb a szenzoron a beeső fény szöge és jelent ez a probléma egyre nagyobb kihívást. Egy mirrorless gép esetében, egy szenzorra tolt fix objektívvel a kép szélei felé ez már nagyon drasztikus képminőség romlással is járhat. Láttunk erre példát, elég csak a NEX-7-re gondolni, azon a vázon sírnak a szenzorra tolt fix objektívek. Világos tehát, hogy a mai érzékeny szenzorok mellett, a kis bázistávolságú pici fix objektívek esetében mindenképpen kell valahol egy kis kompromisszumot kötni. És bizony az eddig látottak alapján én korántsem vagyok biztos abban, hogy képminőség szempontjából a konzervatív optikai korrekcióra építkező objektívekkel lehet elérni a legjobb végeredményt.
Adott esetben egy optikailag korrigált kifeszített képű szenzorra tolt objektív többet veszíthet a képminőségéből a képszéleken, mint egy szoftveres torzítás korrekcióra épülő társa. Mindezt gondolom azért, mert Micro Four Thirds fixek esetében pont a legkritikusabb képszéli részek esnek le a korrekció után és így bár ez a megoldás is jár egy nagyon pici felbontás veszteséggel, de ez még mindig elenyésző a hagyományos megoldásokhoz képest.

A szenzorra tolt pici fix objektívek esetében tehát mindenképpen kell vállalnunk némi kompromisszumot. A fent említettek alapján viszont azt hiszem kijelenthető, hogy a szoftveres torzítás korrekcióra épülő rendszer sok esetben a lehető legkisebb rossz ilyen körülmények között. Persze ha megnézzük a Micro Four Thirds kimeneti oldalon milyen remek eredményeket ér el ezzel a megoldással, akkor én inkább úgy fogalmaznék, hogy soha ennél rosszabbat!

Ezek alapján én úgy gondolom egy mirrorless rendszerben kifejezetten indokolt lehet a szoftveres korrekció alkalmazása. Az is elég valószínű, hogy sok esetben a kis méret megtartása mellett így lehet elérni a legjobb képminőséget. Ettől függetlenül persze lehetnek olyan esetek, olyan felépítésű objektívek ahol a hagyományos megoldással lehet jobb eredményt elérni. Ennek megfelelően Micro Four Thirds rendszerben is vannak olyan objektívek (Panasonictól a 45/2,8 OIS, Olympustól a 45/1,8 – 60/2,8 – 75/1,8) ahol egyáltalán nem, vagy csak teljesen elhanyagolható mértékben alkalmaznak szoftveres torzítás korrekciót.

Ebből is látszik, hogy nagyon komoly tervezés eredményei ezek az objektívek. Vélhetően egy új üveg megalkotásánál lemodellezik mind a két módszert, és végül amellett döntenek, amelyikkel a legjobb eredményt tudtak elérni ebben a szenzorra tolt rendszerben.

Remélem sikerült a legtöbb kérdést kielégítően megválaszolnom. Persze tudom, írhatok én akármit, ettől még mindig is lesznek olyanok, akik már a szoftveres beavatkozás puszta lététől se tudnak majd soha elvonatkoztatni, ha más miatt nem, akkor érzelmi alapon. De persze nincs is ezzel semmi gond, nem is akarok én itt senkit meggyőzni!
Azt viszont bátran ki merem jelenteni, hogy akiknek sikerül átlendülni ezen a nosztalgikus romantikán azoknak nagyon sok örömöt fognak szerezni ezek a csodálatos pici Micro Four Thirds üvegek! :)

Azóta történt

  • Ezerarcú mirrorless

    A tükör miatt korábban igen behatárolt tervezési keretek drasztikusan kitágultak az új lehetőségekkel.

  • Canon 18-55-ből makróobjektív

    Hogyan építhetünk makróobjektívet egy Canon kitobjektívből 11.000 forint és némi kézügyesség segítségével?

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.