Az előző írásra páran azt reagálták, hogy ''más világ'', illetve szóba került az emberek viselkedésének különbsége is. Valóban, teljesen más kultúra. De vajon tényleg csak a kultúra kérdése? Vagy csak az emberek hozzáállása? Miért mosolyognak ott többet? Hiába hallottam sok embertől azt, hogy az angolok sznobok, meg nem mosolyognak, illetve ridegek, szerintem ez nem igaz. Lehet, hogy ha éveket lennék kint, ez lenne a véleményem, de mi a véleményem magyarországról? Az emberek többsége udvariatlan, ideges, siet, egyáltalán nem mosolyognak, egymáson átgázolva akarják elérni a céljukat, és így tovább... Például ha valaki legközelebb egy buszon utazik, mondjuk reggel, nézzen végig az embereken. Milyen arcokat fog látni? Fáradt emberek, akik a tényleges koruknál vagy 10 évvel idősebbnek néznek ki. Szomorúak, megint egy végiggürcölt nap előtt állnak, majd jön a hétvége, amikor inkább nem mennek sehová, mert az a legolcsóbb. Ez elég elkeserítő. Ezek után miért mondjuk azt, hogy az angolok ridegek? Nagyon sok példát fel tudnék hozni, és jópárat fel is fogok, ahogy halad ez az írás. Sorra veszem a cselekményeket, és nem csak az emberekről, de a szervek hozzáállását is.
Mikor megérkeztem a Lutoni repülőtérre, kinek a csomagja veszett el? Persze, hogy az enyém. Aztán a legutolsó szalagon maradt bőrönd kísértetiesen hasonlított az enyémre, csak volt rajta egy rózsaszínű masni. Felkaptam hát, és megkerestem a legközelebbi hivatalos szervet, aki készséggel elkísért (!!!) az elveszett poggyászokat kezelő irodához, ahol egy hölgy már várt az én csomagommal, és hosszú perceken át szabadkozott, amiért véletlenül rossz csomagot vett le. Ezután a korábban említett biztonsági őr visszakísért oda, ahonnan elindultunk, és megmutatta a kijáratot, majd minden jót kívánt. Ezután a vonat következett, ami szinte patyolattiszta volt! Miután beértem Londonba, metróznom kellett.A mozgólépcsőkön ki van írva, hogy balra álljunk, így hát szépen, libasorban a lépcső bal oldalán állt mindenki, és akinek sietős dolga volt, az fel tudott szaladni /én persze először szépen beálltam a jobb oldalra, de a legközelebbi utas szépen, udvariasan megkért, hogy álljak át a másik oldalra/. Pár nappal később, egy parkban sétáltam, amikor leszólított egy idegen. Egy vallás tanait hirdette, de meglepő módon. Megkérdezte, hogy hová valósi vagyok, majd a kis könyvecskéjében kikeresett egy oldalt, ahol egy mondat szerepelt mindenféle nyelvre lefordítva, és vagy két percet küzdött, de elmondta magyarul. Egy idézet volt az élet szépségéről, semmi isten szeret téged meg ilyen szöveg, csak egy szép idézet, Majd adott egy kártyát, amin egy dátum és egy cím volt, ahová meghívott. Nem mentem el, de teljesen ledöbbentem. Nem nyomott tele szentképekkel, nem traktált olyan szövegekkel, hogy a lelkem el van veszve, semmi! Teljesen barátságos volt. Itt láttam azt is, hogy több kutyasétáltató a maga által hozott szatyorba szedte össze a kutyája nyomait. Volt kint egy tárolón lapát, és szatyor is, de senki nem nyúlt hozzá. Nem sokkal később be kellett térnem egy áruházba.Itt, akárcsak itthon is, folyamatos az árufeltöltés, mégsem akadályozzák vele a vásárlókat. Itthon nem egyszer előfordult, hogy vásárolgatás közben az árufeltöltők ki akartak küldeni az adott sorból, mert útban vagyunk. ???
A belvárosba betérve egy újabb érdekességgel találkoztam. Mivel nagy a turizmus Londonban, és a közlekedés balos, felfestették a legtöbb zebrához, hogy LOOK LEFT illetve LOOK RIGHT. Nagyon jó ötletnek tartom, és jelentősen csökkenti a balesetek számát. Egyik reggel a buszmegállóban egy fiatal fekete srác az amerikai filmekben sokszor látott stílusban a vállán egy nagy rádióval állt, és zenét hallgatott. Meglátta, hogy csodálkozva nézem, és megkérdezte, hogy szeretem-e a rapzenét, igennel feleltem, majd pár mondat után rögtönzött egy pár pörgős-forgós figurát a kabátján, majd jött a busza, és elnézést kért, hogy mennie kell. Ejtek néhány szót a közlekedésről is. Rengeteg helyen van buszsáv, és itt az szent. Egyetlenegy autót sem láttam, aki jogtalanul használta volna. Igaz, a buszokon elől és hátul is kamera van, amivel lefényképezik a szabálytalanul közlekedőket, de akkor is sokkal jobb a vezetési morál. Nagyon sokszor átengedtek az autósok a lámpa nélküli zebrán. A buszoknál csak az első ajtón lehet felszállni, és így is tesznek az emberek. Szó nélkül átadják a helyet a hölgyeknek /nem csak a terhesnek/, illetve segítenek a nagyobb csomagok felrakásában. Csak hogy említsek negatív példát, egyik nap egy pasi lekéste a buszt. Szemből futott a busz felé, de az már kiállt a megállóból, és az úton a busz elé állva próbálta megállítani, de a sofőr nem nyitott ajtót, erre a pasi az aktatáskájával elkezdte püfölni a szélvédőt. Szerintem egy perc nem telt el, és már ott is voltak a rendőrök, és elvitték a pasit a busz elől...
Volt pár nap, amit múzeumlátogatással töltöttem. Mint említettem, szinte az összes múzeum ingyenes, de a bejáratnál van egy plexiláda, amibe lehet dobni némi pénzmagot, ha támogatni szeretné valaki a múzeum működését. Akik előttem mentek be, mind dobtak be egy-két fontot annak ellenére, hogy ez ugye nem kötelező. Sőt, láttam két embert, akik kifelé menet dobtak bele egy kis aprót!
Ez az írás is a végére ért, most nem tudok a témába vágó lezárást írni, illetve ne haragudjatok, ha kicsit ide-oda ugráltam. Remélem nektek is vannak hasonló élményeitek, kíváncsi vagyok rájuk, vagy egy irományban, vagy egy hozzászólásban osszátok meg velünk!