Az alábbiakban néhány eretnek gondolatot szeretnék megosztani az Olvasókkal egy olyan témában, amely - annak ellenére, hogy a hétköznapi életben mindenki találkozik vele - szinte alapjaiban sem ismert, de azért tévhitekkel bőven övezett: ez a világítás. Az írás apropója az a kampány, amely a hagyományos izzólámpák ellen folyik, a kompakt fénycsövek (CFL, compact fluorescent lamp) és a LED-es fényforrások javára. Ez a folyamat körülbelül egy-másfél évtizede indult, de csak az utóbbi időben érte el olyan szinten a köztudatot, hogy azt érdemben befolyásolhassa is. Ez önmagában nem is lenne nagy baj, csak ebben a "hadjáratban" sajnos nagyon kevés a szakember, aki valamilyen szinten értene is a témához, a szószólók között politikusok, áltudósok, magukat "környezetvédőnek" nevező emberek jeleskednek.

Miről is szól ez a kampány? Néhány szó, ami a plakátokon szerepel: "energiatakarékosság", "hatékonyság", "hosszú élettartam", "környezetbarát", és így tovább. A végeredmény az, hogy az izzólámpa lett az ősgonosz, az "új" fényforrások pedig a megmentők. (Azért idézőjeles az "új", mert bizony a modern kompakt fénycső technológiája is megünnepelte már a negyedszázados jubileumát, és a LED-et sem lehet már "világrengető újdonság"-ként eladni.)

Az a több, mint 100 éves technológia, ami alapján az izzólámpák készülnek - és persze a fránya fizikia, amire az egész épül - azt eredményezi, hogy a kész lámpa adatai tartalmaznak néhány olyan adatot, amibe bele lehet kötni. Bele is kötnek, de lássuk, hogy mi is van emögött.

Energiatakarékosság. Az energiaárak növekedésével, a globális felmelegedés jeleinek megjelenésével ez egy új varázsszó lett, amellyel bármit be lehet bizonyítani, és mindenre választ ad. Egy biztos: az izzólámpa látható fényre vonatkoztatott hatásfoka bizony elég alacsony. Vagyis a bevitt elektromos energia kis hányadát alakítja csak látható fénnyé, a többit hővé alakítja. A wolfram, amiből a fényt kibocsátó spirál készül, erre képes. Viszont ezt a hőt jól lehet hasznosítani: pl. a passzív házak energiamérlegének számításakor beleveszik az egyenletbe ezt a hőenergiát, és hasznosítják is.

Persze kevesen élnek passzív házban, tehát a hatásfokon javítani kell. Megfelelő kutatásokkal ez fejleszthető lenne és fejleszthető is. El is indult néhány olyan folyamat, amelyek ennek a jellemzőnek a javításást célozzák, de azt a közel száz évet, amely alatt szinte semmilyen mélyreható fejlesztés nem történt, nehéz rövid idő alatt pótolni. Főleg úgy, hogy azok a szellemi műhelyek, amelyek erre képesek lennének, leépültek, vagy teljesen megszűntek. Nemcsak Magyarországon, amely a világ élvonalába tartozott ebből a szempontból, hanem az USA-ban is. (De ez túl messzire vezetne, talán majd egy következő írásban...)

Még egy adalék ehhez: az izzólámpák közül a magasabb teljesítményűeknek jobb a hatásfoka. Példának okáért egy 100 wattos izzó fényhasznosítása a duplája egy 25 wattos izzóénak. Az Európai Unió "szakbizottságának" döntése alapján először a nagyobb teljesítményű izzókat szeretnék kivonni a forgalomból...

Vizsgáljuk meg az élettartam kérdését is. Egy átlagos, boltban kapható izzólámpa 1000 óráig ég. Bezzeg a kompakt! Minimum 10000 óráig. A LED? Egymillió óra is elérhető vele. Legalábbis ezek az adatok keringenek a köztudatban. A valóság az, hogy az izzólámpa azért 1000 órás, mert annyi van előírva szabvány szerint. Innentől kezdve a gyártók persze arra törekszenek, hogy annyit is égjen. Bizony elég nehéz elérni, hogy az élettartam ennyi legyen. Sok barna köpenyes szaki törte a fejét rajta, cigarettavéggel a szája sarkában, hogy hogyan lehet levinni ezer órára az élettartamot úgy, hogy az alá viszont ne menjen... És hogy mennyi is lehetne az élettartam? Lényegében annyi, amennyit szeretnénk. Biztosan sokan hallottak a több, mint 100 éve világító izzólámpáról, egy amerikai tűzoltólaktanyában található, a századik születésnapján még tortát is sütöttek a tiszteletére.

Arról mindenki mélyen hallgat, hogy a kompakt fénycső folyamatos üzemben tudja csak teljesíteni a paramétereit. Az élettartamot is, a fogyasztást is. A kapcsolgatásra borzasztó kényes a gyújtóelektronika, a begyújtás után a fényerő néhány perc után éri csak el a beállított értéket, addig a fogyasztás is jóval magasabb, mint ami a dobozon szerepel. Másodéves egyetemista voltam, amikor a kollégiumunkban kicserélték fénycsövekre az izzókat, de azt az igazgatói utasítást kaptuk hozzájuk, hogy inkább égjen egész nap, de ne kapcsolgassuk, mert tönkremegy, és akkor nem éri meg... Emellett a feszültségingadozások, zavarok a hálózatban nagyon veszélyesek mind a kompakt fénycsövekre, mind pedig a LED-es fényforrásokra. Az izzólámpa, mivel átlagolja ezeket a hatásokat, lényegében érzéketlen ebből a szempontból. Az élettartam kérdése így - stílszerűen fogalmazva - mindjárt más megvilágításba kerül.

"Környezetbarát." Nos, igen. Az izzólámpa némi fém és üveg, könnyen újrafeldolgozható, elég nagy szégyen, hogy az élettartam végén csak a lámpák kis hányadával történik ez meg. A gyártási hulladékot visszaforgatják, lényegében veszteség nélkül, ez már csak a költségek csökkentése miatt is érdeke minden gyártónak.

A CFL már bonyolultabb eset. Kis mennyiségben higanyt tartalmaz, persze ezt igyekeznek minél inkább csökkenteni, de a működéshez szükséges, teljesen kiküszöbölni nem lehet. A ház műanyag, az elektronika veszélyes hulladéknak minősül, az üvegcső belsejére felvitt fénypor (ami látható fénnyé alakítja a gerjesztett UV fényt) szintén nem a barátságos anyagok közé tartozik. Létezik ugyan egy ajánlás, illetve egy terv, hogy az árba építsék be a hulladékmegsemmisítés költségét is, és az elárusítóhelyeknek kötelezően vissza kellene venni a kiégett fénycsöveket, de ez a folyamat gyerekcipőben jár, már ahol egyáltalán. Ha ehhez hozzávesszük, hogy jelenleg a hulladék kezelése hasonlóan történik, mint az atomhulladéké (ásnak egy nagy kutat, kiöntik betonnal, beleborítják a hulladékot, amikor megtelik, akkor a tetejét is lebetonozzák), akkor be kell látnunk, hogy a környezetbarátságon még van mit csiszolni.

A LED-ek esetében szintén a műanyag ház és az elektronika újrafeldolgozását kell megoldani, illetve azt, hogy a felhasznált anyagok egyike-másika (pl. az arzén) annak ellenére, hogy egy lámpában nem nagy mennyiség van, tömeges termelés esetén már komoly odafigyelést igényel(ne).

vs

A fenti szempontokon kívül van még néhány, de azok már erősen vitathatók, szubjektívek, illetve olyan területekhez tartoznak, amelyekhez nem értek, így azokat nem feszegetném (a színhőmérséklet, a színkép, a CFL ultraibolya kibocsátása). A eddigieket sem valamiféle kinyilatkoztatásnak szántam, csak néhány olyan dolgot szerettem volna megosztani, amelyeket hiányolok a hírekből, reklámokból, tájékoztatásokból. Semmi sem fekete vagy fehér. Az a szín, amit látunk, nagyrészt megvilágítás kérdése. ;)

(A szerző izzólámpákkal és kompakt fénycsövekkel foglalkozik.)