Mivel ez egy sok hozzám hasonló korú embert érintő probléma, úgy gondoltam megosztom Veletek lakásfelújításom történetét több részletben. Tudom, hogy Kalandor, és még néhány fórumozó írt már ilyen témában, de talán elfér még ez az írás is itt a Logout oldalán.

Kiindulási helyzet:
2007 év végén felsőbb erők úgy döntöttek, hogy eladják azt a lakást, melyben párommal kettesben éltünk, így más megoldás nem lévén elkezdtünk gondolkodni a Nagymamámtól örökölt, meglehetősen rossz állapotban lévő lakás felújításán. A 42 négyzetméteres ingatlan egy korábban központi fűtéssel rendelkező, ’60-as években épült, kilencedik kerületi házban van. Soha nem újítottam fel lakást, nem tudtam mivel jár ez, de azt tudtam, hogy a lakáson csak a dózerolás és a teljes újjáépítés segíthet, mivel a falban lévő elektromos vezetékek korábban kiégtek, fűtés pedig nem volt (olajradiátorral volt megoldva a fűtés, és ezzel szegény Nagymamám nyugdíjának az elköltése is, mivel az áram horribilis mennyiségű pénzt vitt el hónapról-hónapra). A melegvizet egy ósdi, kb. 30 éves gázmelegítő szolgáltatta (már amikor volt hozzá kedve).
A felújítás tervezett költsége 3 millió forint, befejezése 2008. III. negyedévére várható.

Alapkoncepció:
Szóval ki kellett találni, hogy mi legyen a lakásban, milyen legyen az elrendezés, hogyan legyen megoldva a fűtés, áram, melegvíz. Sajnos a gázmelegítő kéményébe nem lehet folyamatos üzemű készüléket kötni (gázkazánt), mert az csak egy gyűjtőkémény, így más megoldás után kellett nézni. A tudatlanok nyugalmával döntöttünk amellett, hogy legyen egy kondenzációs, zárt égésterű kazán a fürdőben, aminek a kéményét a szobán keresztül kivezetjük a homlokzatra. Ez 8 méteres elvezetést jelentene, ami technikailag nem problémás, ugyanis ezeknél a készülékeknél 80/80-as rendszerben több, mint 10 méteres távolság sem gond.
A lényeg az volt, hogy kis módosításokkal egy olyan élhető lakást alakítsunk ki, melyben elférünk a párommal, illetve egy gyerekkel, ha hamarosan erre adnánk a fejünket. Semmiből sem akartam kiemelkedő minőséget, de fontos volt, hogy a konyhában minden adott legyen a főzéshez (normális sütő, főzőlap, mosogatógép, szagelszívó). Természetesen új konyhabútor is kell, amiben ezeket a gépeket elhelyezhetnénk, meg a töménytelen mennyiségű holmit, amit az elmúlt években szedtünk össze (gyakorlatilag egy teljesen felszerelt konyhát vinnénk magunkkal).
Mindössze a gardróbnál terveztünk falbontással, és falazással, hogy ne a leendő gyerekszobán keresztül kelljen bejárkálni, hanem a nappaliból nyíljon a kis tároló. A parkettát felcsiszoltatnánk, a falat fehérre festenénk, a konyhába, előszobába és a fürdőbe pedig új burkolatok kerülnének.

A kezdetek:
2008 januárjában úgy döntöttem, hogy elfoglalt ember lévén egy generálkivitelezőre bízom a lakás teljes felújítását, mivel semmi kedvem nem volt minden munkára külön brigádot fogadnom és azoknak áldásos tevékenységét összekoordinálnom. Másrészt ezek általában nem adnak számlát és így garanciát sem az elvégzett munkára, márpedig ekkora összegnél ez akkora kockázatot jelentene, mint most fogadni az euró hazai, 2009-es bevezetésére.
Szóval elkezdtem a neten kivitelezők után kutakodni, meglehetősen kevés sikerrel. Aki hajlandó volt szóba állni velem, az is gyorsan lerázott, miután a fűtés kialakítása felől érdeklődtem, mivel azt túl bonyolultnak találta. A vicc az, hogy ezt a céget Végtelen Megoldás Kft-nek hívják. Ezek szerint a név mégsem kötelez?
Érdekes volt az, hogy gyakorlatilag senkit nem érdekelt egy 3 millió forintos munka, úgy látszik a vállalkozók baromi jól élnek, és nincs szükségük olyan alantas tevékenységre, mint a munka. Volt olyan, aki kijött, felmérte a terepet, majd „elfelejtett” ajánlatot küldeni. Ekkor jött képbe egy komoly építészmérnök, aki az embereivel vállalná a komplett felújítást.
Meg is beszéltük, hogy kijön és megnézi a lakást. Az emberünk megérkezett a megbeszélt időben és majdnem 3 óra hosszat tartott az ötletelés. Sajnos az első félórában kiderült, hogy a hőn áhított kazános fűtésre nincs sanszom sem, mert a szakhatóságok nem adnák meg rá az engedélyt. Mivel hagyományos elektromos fűtést nem akartam a horribilis költségek miatt, eléggé elkeseredtem. Aztán jött a mentő ötlet: levegő-víz hőszivattyú az erkélyre! Nagyon boldog lettem, hogy mégis van energiatakarékos megoldás, de mivel az utóbbi időben nagyon sok ilyen témájú oldalt nézegettem, tudtam, hogy ez a technológia borzalmasan drága. A mérnök kolléga megígérte, hogy a gépészével elkészíttet egy árajánlatot, de közben én is elkezdtem érdeklődni, és az első komolyabb ajánlat nettó 3 millió forintról szólt, melyből csak a hőszivattyú több mint 2 millió forintot tett ki. Ez ismét lelombozott, mivel ennyi pénzem nincsen. Ezt követően megjött az árajánlat az emberemtől, ami nettó 1,5 millió forint volt. Megnyugodtam, hogy nincs veszve semmi, mégis indulhat a beruházás. Mint kiderült, a lakásban nem hagyományos radiátorok lennének, hanem úgynevezett fan-coil rendszer lenne kiépítve, olyan, ami az irodákban és az igazán drága luxuslakásokban van. A melegvíz megoldása még kérdéses: én gázos átfolyós vízmelegítőt szeretnék, a kivitelező villanyos, hőtárolós bojlert ajánl.
Közben a neten láttam, hogy idén is indul a NEP pályázat, melyben a kombinált felújításoknál (nyílászáró, fűtés) a beruházási költség 18%-át, maximum 720 000 forintot is adhatnak támogatásként, ami az én esetemben körülbelül 400 000 forintot jelentene. Nem volt kérdéses, hogy mindenképpen élni akarok a lehetőséggel, hátha visszajön valamennyi pénz az állambácsitól.

Most itt tartunk, vasárnap jön a mérnök úr és véglegesítjük a terveket. A folytatás majd jön, ha elkészül a végleges költségvetés és megkezdődik a munka. Ez előreláthatóan áprilisban lesz.