Bevezető, a teszt módszere
Bevezető
Mindig is könnyű volt, és a videokártyák árának folyamatos emelkedésével egyre könnyebb rásütni a "drága" feliratú billogot a PC-n való játékra. Amikor az ember azt olvassa, hogy a több százezer forintba kerülő GTX 690 vagy HD 7990 még full HD felbontás mellett sem tud minden játékot maximális beállításokkal stabil 60 FPS sebességgel futtatni, akkor óhatatlanul elgondolkodik, hogy mennyi értelme van beleönteni a rengeteg pénzt a PC-s platformba, ha a jelenleg elérhető konzolok egy felső kategóriás videokártya áráért megkaphatók, és bár vizuálisan gyengébb teljesítményre képesek, azt a teljesítményt kiegyensúlyozottan tudják nyújtani.
A valóság ennél persze sokkal árnyaltabb - sokan hajlamosak alábecsülni a különbség nagyságát a PC-s és a konzolos grafika között. Míg PC-n lassan alapvető a full HD monitor, a konzolos játékok továbbra is jellemzően maximum 720p-ben renderelnek. PC-n a több memóriának köszönhetően magasabb felbontásúak a textúrák, egyes (nem lusta) fejlesztők esetében részletesebbek a 3D modellek, és végezetül, a konzolon előre konfigurált grafikai beállítások legjobb esetben is a PC-s beállítások medium, de sok esetben inkább low szintjének felelnek meg. Ezek a különbségek az igényelt grafikai teljesítmény tekintetében legalább 3-4-szeres szorzót jelentenek - ennek ellenére, a konzolos játékok hívei azzal érvelnek, hogy nem látnak semmi nagyobb különbséget a high-end PC és a konzol által mutatott vizuális élményben. Természetszerűleg a PC-s tábor ennek a szöges ellentétét állítja.
A fenti vita objektív eszközökkel aligha dönthető el - ellenben a PC-s platform rendelkezik egy vitathatatlan előnnyel. A játékok többségében rendelkezésre álló bőséges mennyiségű beállítás segítségével előállítható az a képminőség, ami a konzolokon is megjelenik (legalábbis a multiplatform játékok esetében) - így viszont már meg lehet mérni, hogy mennyibe is kerül PC-n ezt a vizuális minőséget megjeleníteni. Ezt a kérdést fogom a következő oldalakon a szokásos mélyelemzési módszerrel körbejárni.
Tesztünk "olcsó" VGA-ja, a HD 7770
A teszt eszközei
Az utóbbi 8-9 hónapban több tesztet is készítettem a felsőkategóriás-jellegű konfigurációmmal, amely a két jelentősebb komponens tekintetében egy négymagos Sandy Bridge CPU-ból (Intel i5-2500k) és egy 1344 magos Kepler GPU-ból (GeForce GTX 660 Ti) állt.
Nagyon szerettem ezt a párost, de a játékra fordítható időm csökkenésével egyre inkább felesleges luxusnak kezdett tűnni a 120e Ft körüli kombináció, ezért az időnként úgyis esedékes újításkor lényegesebben alacsonyabb árú és teljesítmény CPU-ra és VGA-ra ruháztam be. Többé-kevésbé a véletlen műve, hogy alapórajelek használata esetén mind az Intel Pentium G2020, mind a Radeon HD 7770 nagyjából fele sebességre képes az elődjéhez képest, amiből már adta is magát a teszt gondolata. Egyik korábbi tesztemben pont azt vizsgáltam, hogy milyen beállítások mellett lehet 60 FPS körüli sebességet elérni full HD-ben a GTX 660 Ti-vel - ezekkel a beállításokkal szerzett tapasztalatok most pont kapóra jönnek.
A tesztkonfiguráció:
Amint látható, az i5-2500k a tesztekben 4GHz-en járt, így a sebessége nem duplája, hanem 2.5-szerese a G2020-nak, amit nem lehet tuningolni. A videokártyák a referencia-órajeleiken működtek.
Miután a processzor és az alaplap cseréjére előbb került sor, mint a videokártyáéra, az i5-2500k és a HD 7770 kombinációját nem tudtam lemérni. Mint az a teszt eredményeiből látszani fog, ez a méréssor nem hiányzik a következtetések levonásához.
A tesztben használt játékok / benchmarkok:
- Borderlands 2
- GRID 2
- Hitman Absolution
- Sleeping Dogs
- Sniper Elite V2
- Tomb Raider
- Unigine Heaven 4.0
Ez pedig itt az olcsó CPU, alias Pentium G2020
A teszt módszere
Az áttekinthetőség érdekében a tesztet két részre bontottam:
Az első szakaszban megvizsgáljuk, hogy a gyengébb processzor, ill. a gyengébb videokártya milyen hatással van a teljesítményre azon beállítások mellett, ahol az i5-2500k és a GTX 660 Ti megfelelő számú FPS-t préselt ki magából. Ahogy majd látni fogjuk, elsősorban a processzor hatása lesz fontos a második rész eredményeinek helyes értelmezéséhez.
A második szakaszban összehasonlítjuk a drágább konfiguráció eredményeit az olcsóbb konfigurációval, 3 különböző beállítás mellett:
1. Megtartjuk a full HD (1920x1080) felbontást, de a játékok beállításait a maximum közeléből nagyjából medium szintre vesszük le.
2. A maximum közeli beállításokat HD (1280x720) felbontásban teszteljük.
3. Végül megvizsgáljuk, mit nyerünk, ha a medium beállításokat a HD felbontással kombináljuk.
Érdemes megjegyezni, hogy bár a 3. beállítás igen erős kompromisszumnak tűnik, nagyjából itt fogjuk azt a vizuális minőséget (vagy egy kicsit jobbat) kapni, amit egy multiplatform játék a PS3-on vagy az Xbox 360-on produkál.
Első szakasz - baseline tesztek
1. szakasz - baseline tesztek
A 3 konfiguráció megvizsgálásakor a hangsúly nem az egyes játékok eredményein van, hanem a trendeken, ezért itt egy kicsit más grafikonokat alkalmaztam. A nagy információsűrűség kicsit ijesztőnek tűnhet, de igazából a számokat csak a teljesség kedvéért tettem fel az ábrákra, a lényeget a szép színes vonalak mutatják.
Nézzül először az átlag FPS-eket:
Az első grafikonon a mért FPS-értékek láthatók. Az elemzés szempontjából sokkal érdekesebb a második grafikon, amely azt mutatja, hogy %-osan milyen visszalépést jelent a G2020-as CPU, ill. a G2020-as CPU és a HD7770 használata.
A piros vonal elhelyezkedése arra utal, hogy az alapfeltételezések (nem meglepő módon) helyesek - a fele sebességű CPU és a fele sebességű VGA az eredeti FPS-értékek alig több, mint 50%-át képes produkálni. Érdekesebb a kék vonal - míg a Sniper Elite V2, a Tomb Raider és a Heaven 4.0 nem törődik a CPU-val, a Sleeping Dogs és a Borderlands 2 láthatóan elviselne még legalább egy magot, a GRID 2 és a Hitman pedig inkább további kettőt - és akkor VGA-erőben még messze vagyunk egy GTX 780-tól, vagy pláne a két GPU-s kártyáktól.
Lássuk a minimumokat is:
A ritkán felbukkanó, de olyankor a játékélményre erős hatást gyakorló minimumok (ie. potenciális belassulások) hasonlóan festenek, mint az átlagok, csak két helyen van jelentősebb differencia. A Borderlands 2 esetében az ok minden bizonnyal az, hogy az eredeti mérések High PhysX beállítás mellett készültek, míg a HD7770 használatakor erre nem volt lehetőség, ezért a gyengébb konfiguráció közelebb van az erősebbhez. A Hitman esetében pedig még prominensebbé válik a CPU szerepe - ill. a HD7770 igen alacsony számai arra utalnak, hogy ebben a mérésben már szerepet játszott az is, hogy a Radeonon csak 1GB VRAM van. Megfordítva a dolgot, a többi 6 mérést a VRAM mennyisége érdemben nem befolyásolta, ami mindenképpen jó hír.
Érdemes megjegyezni, hogy minimumok terén a CPU-indifferens benchmarkok is mutattak egy kis eltérést - itt a CPU órajele játszik szerepet, nem pedig a magok száma.
Második szakasz - beállítások összevetése, #1
Második szakasz - beállítások összevetése
Az első szakaszban kiderült, hogy a G2020 és a HD7770 kombinációja éppencsak játszható (ill. a Hitman esetében teljesen játszhatatlan) sebességet produkál fullHD-ben a maximum közeli beállítások mellett. Ez a 43e Ft-ba kerülő CPU / VGA párostól valójában igen dicséretes - a második szakaszban viszont a sima, folyékony játékélményt keressük. Ezért a most következő grafikonokon csak a három kompromisszumos beállítás fog szerepelni, valamint referenciaként a GTX 660 Ti és az i5-2500k eredeti eredményei fullHD felbontás és maximum közeli (a továbbiakban high) beállítások mellett.
Figyelem! Az egyes beállítások képminőségének összevetése a játék közbeni percepciót tükrözi, nem az állóképek pixelszerű analízisét. Mint ilyen, természetesen szubjektív és vitára alkalmas. :)
Borderlands 2
High beállítások: Maximum settings, FXAA, PhysX low (ill. a GTX 660 Ti-nél high)
Medium beállítások: Normal / medium settings, Texture quality high, 16xAF, FXAA, PhysX low
A medium beállítások használata nem okoz drámai képminőség-romlást a Borderlands 2-ben - a teszt színteréül használt arénában szinte semmi különbség nem volt, és a kontrollként megnézett Thousand Cuts helyszínen is mereszteni kellett a szememet, hogy feltűnjön, hogy az alacsony látótávolság miatt a távoli objektumok kevésbé részletezettek, ill. egyesek hiányoznak. Mindenesetre a fizikai eye-candy kényszerű kikapcsolása lényegesen észrevehetőbb.
Más a helyzet, amikor a felbontást csökkentjük - azonnal szembetűnik, hogy az addig részletgazdag, éles kontúrokkal rendelkező kép számottevően mosottabb, elnagyoltabb lesz. Ezek után a high beállítások visszakapcsolása mediumra már további jelentős hatással nem jár.
Teljesítmény tekintetében jól látszik, hogy tesztünket elsősorban a CPU fogta vissza. Minimumok terén szinte semmi különbség nincs a 3 beállítás között, és mindegyik jelentősen alatta van a négymagos CPU-val mérteknek. Jó hír viszont, hogy a teszt worst-case közeli: egy sokszereplős arénaharcban készült, ahol gyakorlatilag folyamatosan tüzeltem két elemental fegyverrel - ehhez képest a 42 FPS minimum és 63 FPS átlag egyáltalán nem rossz. Nem olyan sima, mint az erősebb géppel, de azért még egészen kellemes.
Ajánlott beállítás: 1920x1080, medium.
GRID 2
High beállítások: Ultra settings, 4xMSAA, Advanced lighting off
Medium beállítások: Medium settings, AF ultra, 4xMSAA
Nagy meglepetés volt a GRID 2 képminőség-vizsgálata - hangozzék bármilyen furcsán, a 4 beállítás között száguldás közben érdemi különbséget nem láttam. Az állóképeken persze ki lehet szúrni ezt-azt, de a játékélményre ennek vajmi kevés hatása van. Ha cinikus akarnék lenni (márpedig miért ne akarnék), akkor azt is mondhatnám, hogy a GRID 2 annyira ronda, hogy a beállítások visszavágása sem ront rajta.
Kiemelendő, hogy kivételesen a közepes beállításokban is megmaradt az MSAA - ennek oka, hogy ebben a játékban ez kifejezetten "olcsó", és ha ki lenne kapcsolva, akkor bizony igencsak látszana a különbség. De a 7770 gond nélkül bírja.
Míg a high beállításban erősen CPU-limites a játék, mediumban sokat javul a helyzet - legalábbis ha a felbontás fullHD. A Codemasters ego motorja kitűnő példa arra, hogy a VGA-t és a CPU-t érdemes "kiegyensúlyozni".
Ajánlott beállítás: 1920x1080, medium. Erősebb CPU vagy gyengébb VGA esetén a felbontás csökkentése is ajánlható.
Hitman Absolution
High beállítások: Maximum settings, 2xMSAA
Medium beállítások: Medium settings, 16xAF, 0xMSAA
Harmadik játékunk képminőségbeli változások terén valahol az első kettő között helyezkedik el. A medium beállítások nem járnak észrevehető hatással, a felbontás lecsökkentése pedig a részletgazdag tárgyakat a Borderlands 2-höz hasonlóan lebutítja, de pl. az emberek kinézetén nem igazán ront.
Más a helyzet, amikor 1280x720-ban medium beállításokat használunk - a felbontás lecsökkentése és az élsimítás kikapcsolása együtt már észrevehető képminőségbeli különbséget okoz.
A teljesítmény elemzése egyszerű, de szomorú eredményt hoz - a CPU még közepes beállítások mellett is kevés a játékhoz, és még a legkisebb beállításban (720p, nincs AA, normál textúra-részletesség) is helyenként kifutunk az 1GB VRAM-ból. A grafikonokon ugyan nem látszik, de fullHD-ben határozottan több volt a berángatás, 720p-ben, ha nem is volt igazán sima a játék, de rá lehet fogni, hogy játszható. Sajnos, a teljesítmény nem javul tovább akkor sem, ha a létező legalacsonyabb beállításokat használjuk.
Ajánlott beállítás: 1280x720, medium.
Sleeping Dogs
High beállítások: High settings, Hi-res textures on, High AA
Medium beállítások: Normal settings, Hi-res textures on, Normal AA
A képminőség vizsgálat eredménye hasonlít a GRID 2-höz, bár nem annyira extrém - eltérést csak az 1280x720, medium beállítás mutatott. Ez annyiban érthető, hogy az 1920x1080, normal AA és az 1280x720, high AA beállítás ugyanazon a felbontáson van renderelve (a high AA-ban lévő SSAA miatt), csak a második esetben a képkocka leskálázódik a megjelenítéshez. A többi beállítás pedig nincs igazán komoly hatással a játék közben is érzékelhető képminőségre.
Amíg az élsimítást el nem kezdjük feltolni az egekbe, addig a Sleeping Dogs igen barátságos teljesítményt nyújt - sikerült is a beállítások variálásával elérni a GTX 660 Ti sebességét. A leggyengébb beállítás FPS-értékein jól látszik, hogy ezzel el is értük a CPU tudásának a határát - de akárcsak a Borderlands 2-ben, a 60 FPS feletti átlag és a 40 FPS körüli minimum már bőven játszható.
Ajánlott beállítás: 1920x1080, medium.
Második szakasz - beállítások összevetése, #2
Sniper Elite V2
High beállítások: Maximum settings, 0xSSAA
Medium beállítások: Medium settings, AO off, Texture detail ultra, 16xAF, AA off, Compute shader off, 0xSSAA
A Sniper Elite V2-ben a beállítások csökkentésével szépen lépkedünk lefelé képminőségben is. FullHD felbontás mellett medium beállítással elsősorban az élsimítás hiányzik (nem az SSAA, az highban sincs), HD felbontásban pedig a Borderlands 2-ben már látott degradáció következik be a képélességben és a részletgazdagságban. HD + medium beállítások mellett nem haboznék csúnyának nevezni a játékot.
Íme az első játék, ahol a CPU semmit sem számít. Amikor csak 1-1 tényezőben kötünk kompromisszumot, akkor mindkét esetben elfogadható sebességet kapunk, a leggyengébb beállítás pedig a diszkréten ronda vizualitást azzal kompenzálja, hogy száguld, mint az őrült - itt esetleg lehetőség van arra, hogy valamelyik harapósabb effektet bekapcsolja a játékos, és még mindig megfelelő számú FPS-t kapjon.
Ajánlott beállítás: 1920x1080, medium.
Tomb Raider
High beállítások: Maximum settings, 0xSSAA, TressFX off
Medium beállítások: Normal settings, 16xAF, 0xSSAA, TressFX off
Kakukktojás a tesztben a Tomb Raider, mert itt a beállítások lecsökkentése mediumra járt látható eredménnyel (a megvilágítás élettelenebb, az egész kép valahogy laposabb lett), viszont a felbontás csökkentésének nem igazán láttam hatását. TressFX persze ilyen grafikus teljesítmény mellett nincs - bár, ahogy alant látszik, a leggyengébb beállítás mellett akár meg is lehet próbálkozni vele.
A grafikonok hasonlítanak a Sleeping Dogs-ra, és még inkább a Sniper Elite V2-re (itt sincs CPU-limit) - azokhoz hasonlóan a Tomb Raider alatt dolgozó motor is jól skálázható a grafikus beállításokkal (ami dicséretes). HD felbontás és medium beállítások használata esetén (a Sniper Elite V2-höz hasonlóan) itt is annyira sok az FPS, hogy valamelyik gyilkosabb effektet (adja magát a TressFX haj) is be lehet kapcsolni.
Ajánlott beállítás: 1280x720, high.
Unigine Heaven 4.0
High beállítások: Ultra settings, Normal tesselation, 4xMSAA
Medium beállítások: Medium settings, Moderate tesselation, 0xMSAA
Miután a Unigine egy PC-re fejlesztett motor, a Heaven benchmark pedig elsősorban a motor reklámozására szolgál, nem meglepő, hogy itt találkozunk a legnagyobb különbségekkel a beállítások között, amit kihangsúlyoz a benchmark lassú menete is. A medium beállítások használata egyfelől az élsimítás hiányában, másrészt a fény-árnyék hatások egyszerűsítésében érhető tetten, ill. kisebb mértékben a tesszelációt erősen használó jelenetekben tűnik fel. A felbontás csökkentése a Borderlands 2-höz hasonló, talán még annál is erősebb veszteséget jelent a részletgazdagságban - ez nagyon látható a távolabbi épületek megjelenítésekor. A leggyengébb beállítás pedig a fentiekből következően már jóval kevésbé alkalmas a Unigine motor előnyeinek bemutatására :)
A sebesség alakulása jól tükrözi a képminőséggel kapcsolatban leírtakat - a felbontásra nagyon érzékeny a motor, minden bizonnyal az 1GB VRAM határait is feszegeti a fullHD-ben való futtatás, mert a sebesség több, mint a duplájára nő, amikor medium beállítások mellett fullHD-ből HD-be kapcsolunk.
A fentiek miatt nehéz egyértelmű ajánlást adni a javasolt beállításokra. A HD 7770 egyértelműen gyenge a fullHD felbontáshoz, viszont a HD felbontást a vizualitás még élsimítás mellett is megszenvedni. Ezért csináltam még egy mérést 1600x900-ban, ami lényegesen barátságosabb eredményeket hozott: átlagban 36 FPS lett, minimumok terén pedig 26 FPS. Ez már így nem olyan rossz.
Ajánlott beállítás: 1600x900, medium.
Összesítés
Ha végignézzük a fenti 7 tesztet, akkor azt látjuk, hogy fullHD felbontás mellett a medium beállításokra való visszalépés komoly képminőségbeli romlást nem okoz. 4 esetben (Borderlands 2, Sniper Elite V2, Tomb Raider, Unigine Heaven 4.0) játék közben is észrevehető a különbség, míg 3 esetben (GRID 2, Hitman Absolution, Sleeping Dogs) csak az állóképek elemzésével állapítható meg az eltérés.
Igen vegyes az eredmény a felbontás fullHD-ről HD-re csökkentésével: a high beállítások megtartása mellett is jelentős a képminőség romlása 3 esetben (Borderlands 2, Sniper Elite V2, Unigine Heaven 4.0), észrevehető 1 esetben (Hitman Absolution), és lényegében láthatatlan ismét 3 esetben (GRID 2, Sleeping Dogs, Tomb Raider).
Végül a HD felbontás kombinálása a medium beállításokkal még mindig nem hoz egyértelmű eredményt, nem lehet mondani, hogy minden esetben sokkal csúnyább így a játék. A GRID 2-ben szinte semmi eltérés nem tapasztalható a fullHD + high beállításokhoz képest, a Hitman Absolution, a Sleeping Dogs és a Tomb Raider esetén pedig látható, de nem igazán zavaró a különbség. Igazából csak az a 3 játék szenvedi meg komolyan a gyengébb beállítást, ahol már önmagában a felbontás csökkentése is jelentős eltérést hozott (Borderlands 2, Sniper Elite V2, Unigine Heaven 4.0).
Nagyon érdekes a sebesség alakulása. Mind az összegzés, mind az egyes tesztek azt mutatják, hogy a 7 tesztből 6-ban igen szépen szerepel a csökkentett teljesítményű konfiguráció. Kivétel a Hitman Absolution, mert nagyon úgy fest, hogy ebből a játékból sem kétmagos CPU-val, sem 1GB-os VGA-val nem lehet magas FPS-eket kierőszakolni, függetlenül attól, hogy mennyire butítjuk le a beállításokat.
Meglepő, hogy a kétmagos Ivy Bridge CPU, bár nem mindenhol "hajtja ki" a HD 7770-et, 6 játékban teljesen elfogadható teljesítményt nyújt - a CPU-érzékenyebb Borderlands 2 és GRID 2 esetében is azt látjuk 720p-ben high beállítások mellett, hogy a minimum FPS-ek 45 felett vannak, ill. a Sleeping Dogs-ban kicsivel 40 alá megyünk, de itt a VGA sem bír többet. Az átlagos FPS-ek pedig mindhárom esetben 54 felett vannak, ami már határozottan jó.
A HD 7770 is remekül szerepelt a tesztben: fullHD felbontás és medium beállítások mellett 5 játékban a minimum FPS-ek 38 és 55 között voltak, az átlagok pedig 60 és 72 FPS között, ami még nem a vajsima kategória, de már egészen kellemes. A terhelésre kitalált Unigine esetében még a felbontáson is kell csökkenteni annak érdekében, hogy a GTX 660 Ti sebességét elérjük - nyilván ez a teszt inkább elméleti szempontból érdekes.
Az eredmények összegzéséhez még egy megjegyzés. A beállítások "belövésekor" azt tartottam szem előtt, hogy játékok lehetőség szerint 60 FPS közelében fussanak legalábbis az átlagok tekintetében, és a minimumok terén se menjenek 40 alá. Ez 5 játékban sikerült is (kivétel volt a Hitman és a Unigine) - viszont ha valaki mondjuk 40-45 FPS körüli átlaggal és 30 FPS körüli minimummal elégedett, akkor a beállítások egy részét magasabbra lehet kapcsolgatni. Az biztos, hogy a HD7770 a fullHD + high beállításokhoz általában nem elég - a Borderlands 2 és a GRID 2 még csak-csak normális sebességgel megy, de a többi játékban már az átlag is 30 FPS körül van, ami igencsak kevés.
Anyagi megfontolások, konklúzió
Az olcsó PC ára
Az előző oldalakon alaposan kivesézésre került, hogy az "olcsó" PC teljesítményét leginkább meghatározó két elemtől, a CPU-tól és a VGA-tól mire számíthatunk - most térjünk át arra, hogy mennyire olcsó is az olcsó.
A minél magasabb beállítások hajhászása mellett a PC-s játék (ill. a PC-építés) másik nagy csapdája, hogy mindig minden alkatrészből létezik egy kicsit jobb, egy kicsit drágább, és apró lépések megtételével egész könnyen megduplázhatjuk leendő játékos gépezetünk árát. Ettől a "bűntől" én sem tudom magam mentesíteni (nyilván egyrészt emiatt is vagyok kitartó PC-s), ezért két olcsó konfigurációt is készítettem. A második ("Kulturáltan olcsó") tartalmazza azokat a legolcsóbb alkatrészeket, amelyeket saját használatra is megvennék, míg az első ("Minimum") olyan alkatrészekből áll össze, amelyek biztonságosak, megfelelő minőségűek (ld. Codegen tápok feltűnő hiánya), és a konzolokkal való összehasonlításban is megállják a helyüket, de valamilyen szempontból (pl. hangosság) kompromisszumot jelentenek. Íme a két konfiguráció:
Hát hmmmmmmm. Ez bizony így korántsem olcsó - a "Minimum" konfiguráció még úgyis 120e Ft fölé lyukadt ki, hogy a processzort és a videokártyát egy kb. 20%-kal olcsóbb variánsra cseréltem, mert 1280x720 medium beállítások mellett még az a sebesség is megfelelő. További 24e Ft-ba kerül, ha meg akarom tartani a G2020 + HD 7770 teljesítményét, és az alkatrészek többségének kiválasztásakor praktikus és igényességi szempontokat is figyelembe veszek, nem csak az árat. A tápon még így is tépelődtem - igazán komfortosan egy 15e Ft körüli egységgel érezném magam, de a VS450 azért már a "belefér" kategória.
Ezzel szembeállítva a PS3 és az Xbox 360 jelenlegi árát (63e Ft, ill. 60e Ft egy kontrollerrel, beépített HDD-vel), még mindig azt látjuk, hogy a PC megvásárlása jelentős (esetünkben 60e Ft) többletköltséggel jár. Ezt a különbséget lehet csökkenteni a PC sokoldalúságával, ill. a játékok olcsóbb árával, de a fenti számok azt mutatják, hogy játék célokra a PC határozottan drágább, mint a konzol.
Hogyan lehetne a hardveren spórolni? Elméletben többféleképpen is, de a gyakorlatban nem nagyon akar sikerülni, ugyanis:
a) A tesztekből kiderült, hogy a HD 7770 a feltétlenül szükségesnél gyorsabb - a HD + medium beállítások megfelelő sebességű futtatásához egy 2/3 sebességű VGA is megfelelne, viszont ilyen VGA az új generációkban nem érhető el, a korábbi generációkban pedig ugyan van (HD 6750, ill. GTS 450), viszont ezek a kártyák újan alig elérhetők, és korántsem 2/3 áron. Pedig itt rögtön lehetne a "Minimum" konfigurációhoz képest fogni 8-9e Ft-ot.
b) A memóriaárak kissé megleptek, a 2x2 GB-os kitet 7e Ft körül lehetett nemrég kapni, itt is 3-4e Ft-tal felette vagyunk az optimumnak.
c) Míg 2-3 éve 10e Ft körül már egészen normális ház + táp kombókat lehetett kapni, most akárhogy kerestem, 16e Ft alatt nem találtam ilyet (az 5-6e Ft körül most is kapható kombinációkat pedig javaslom elkerülni). 7-8e Ft-tal ezért itt is az optimum felett vagyunk.
d) Az optikai meghajtót én egy költségérzékeny PC-be nem ajánlanám, viszont a konzolokkal való összehasonlíthatóság miatt szükség van rá. Ugyanilyen okok miatt szerepel kontroller is konfigurációkban.
Összességében kicsit olyan érzésem van, hogy a "Minimum" konfiguráció terén 19-20e Ft-ot kidobunk az ablakon - de sajnos az árak meghatározásánál a kiskereskedelmi realitásokat figyelembe kell venni. A használt árakat pedig azért nem érdemes idekeverni, mert használtan konzolt is lehet venni.
Sajnos árban jelenleg ez a helyzet
Konklúzió
Azt gondolom, igen tanulságosra sikeredett az elemzés, és a következtetései korántsem fekete-fehérek. Nézzük röviden összefoglalva:
1. Sikerült, legalábbis részben, megfejteni a PC-konzol ellentét egyik nagy rejtélyét, avagy miért is mondják azok a rendes / gonosz (nem kívánt törlendő) konzolosok, hogy nem látnak különbséget az alacsonyabb felbontáson és gyengébb beállításokkal renderelt konzolos grafika, valamint a full HD-ben, egekbe tolt beállításokkal megjelenített PC-s kép között? Nos, minden bizonnyal azért, mert a játékok egy részében valóban nem nagyon van differencia. Mivel a 7 tesztből az egyik PC-specifikus benchmark, a 6 játékból 4 (azaz a 2/3-a) olyan, hogy a két szélső beállítás között jelentős képminőségbeli különbség játék közben nem látható (természetesen az állóképek vizsgálatával igen). Elgondolkodtató...
2. Az alsó kategóriás, esetleg kis jóindulattal alsó-középkategóriás HD 7770 kitűnően megállta a helyét, némi kompromisszum mellett szinte mindegyik játékban remek teljesítményt nyújtott, folyékony játékmenettel. Láthatóan lényegesen gyengébb tudású VGA is elég lenne ahhoz, hogy a konzolokra hajazó beállítások mellett megfelelő sebességgel szaladjanak a játékok - azonban megfelelő ár / érték aránnyal ilyen VGA-t újan nem találunk. A HD 7750 gDDR5-ös verziójával ugyan lehet 3e Ft-ot spórolni, de a teljesítmény-vesztés ennél lényegesen nagyobb, úgyhogy ajánlani ezt csak iszonyúan akut pénzszűkében lehet.
3. A szintén alsó kategóriás Pentium G2020 meglepően jól teljesített, egy játékon kívül (Hitman Absolution) mindenhol megfelelő számú FPS-t mutatott fel - persze ezek single player tesztek voltak, multiplayer célokra aligha tudnám ezt a processzort ajánlani. Ellenben ha a HD 7770 sebességéhez ideális CPU-t keresünk, akkor Intel oldalon nehezebb dolgunk van - míg a G2030 és a G2120 ára az utóbbi pár hétben normalizálódott, és a G2020-hoz hasonló ár / teljesítmény aránnyal rendelkeznek, a sebeségkülönbség csak néhány százalék (a G2120 esetében 7%), viszont ideális esetben inkább 30%-kal több kraftra volna szükség. Ez a sebesség Intel oldalon 28-30e Ft körül érhető el valamelyik i3-as CPU személyében (kiskereskedelmi árakról beszélünk), ezért ha valaki ebbe az irányba akar lépni, akkor érdemes szétnézni a másik oldalon...
...ahol a G2020-as Pentium (vagy különösen a G1610-es Celeron) sebességét semmivel nem kapjuk meg olcsóbban, viszont a 18-20e Ft körüli árkategóriában már négymagos CPU-kat találunk, amelyek a játékok egy részében látott CPU-limitációt jó eséllyel leépítik, illetve vonzóbbá teszik a high beállítások megtartását egy alacsonyabb felbontásban. Ennek a pontos letesztelése azonban valaki másra vár.
4. Az "olcsó" PC-vel kapcsolatos feltevések tehát megállták a helyüket, vállalható kompromisszumok árán megfelelően magas FPS-eket és kellemes játékélményt lehet már visszafogott árú alkatrészekből is kihozni. A bökkenő csak annyi, hogy a visszafogott árú alkatrészekből elég sokat kell beszerezni, hogy kiadjanak egy teljes PC-t, és ilyenformán az olcsó PC korántsem annyira olcsó (a "Minimum" konfigurációban a CPU és a VGA ára csak 29%-a az egésznek). Az árkülönbözet megindokolható egyéb feladatokra való használattal is - de kizárólag játék célokra csak akkor érdemes PC-t venni, ha relatíve sok játékot veszünk, és ily módon a hardver magasabb árát kompenzálni tudja az olcsóbb szoftver. Vagy persze akkor, ha a PC-t hobbinak tekintjük, és nem zavar a magasabb ára.
Így fest tehát a PC-n való játék ára és teljesítménye az aktuális konzolgeneráció életének alkonyán. A Hitman Absolutiont leszámítva vállalhatatlan eredmények nem születtek a tesztben, viszont a megfelelő sebességhez kompromisszumokat kell kötni - sőt, a megfelelő sebesség meghatározása is némi kompromisszummal jár. Nem feltétlen tudom javasolni a cikkben szereplő konfigurációt olyasvalakinek, aki naponta órákat játszik modern 3D-s játékokkal, és különösen nem multiplayer célokra - azonban ha valaki előszeretettel tölt időt régebbi játékokkal is, és csak az idő kis részét fordítja a modern AAA címekre, akkor ezek a kompromisszumok akár bele is férhetnek. A végső döntést persze mindenkinek magának kell meghozni.
Remélem, érdekes volt a cikk - engem is ért pár meglepetés az elkészítése közben. :)