2019. augusztus 22., csütörtök

Gyorskeresés

Intel gyorsítótár csata

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Régóta foglalkoztat, hogy valójában milyen hatással van a megnövelt gyorsítótár a játékok teljesítményére.

[ ÚJ TESZT ]

Régóta foglalkoztat, hogy valójában milyen hatással van a megnövelt gyorsítótár a játékok teljesítményére. Mivel a napokban cseréltem le a már korosodó E4300-as processzoromat egy E8400-ra, úgy döntöttem, hogy letesztelem...

Fontos figyelembe venni, hogy kizárólag a gyorsítótár játékok közbeni teljesítményét vizsgáltam, életszerű beállításokkal. Ezért senki se várjon processzor limites teszteket.

A résztvevők

Külsőre nincs nagy különbség a processzorok között, de rögtön feltűnik, hogy az E8400-nak sokkal kisebb a doboza. Azt kibontva világossá válik az ok, a gyárilag csomagolt hűtő mintegy feleakkora, mint az E4300-hoz kapott, ráadásul a kisebb hűtő még csak nem is rézmagos. Először furcsának tűnik ez a nagy különbség, hiszen 66%-os órajelkülönbség van a gyorsabb processzor javára, de a specifikációkat átnézve nyílvánvalóvá válik az ok. Az E8400 kisebb magfeszültségen üzemel, valamint alacsonyabb csíkszélességgel gyártják, ezért kevesebbet fogyaszt és kevesebb hőt is termel.

A résztvevők

Tesztrendszer

Hirdetés

A Windows XP-ből következik, hogy csak DX9 alatt teszteltem a teljesítményeket. A tesztek alatt minden játékban az elérhető maximális részletességet állítottam be. Ez Crysisnél értelemszerűen csak High, mivel ennél magasabb fokozatot csak Vista alatt lehet beállítani. Mindkét processzort 2 különböző órajelen is leteszteltem; alapórajelen és tuningolva. E4300 esetén tuningnál épp 333-ra lőttem be az FSB-t, így az E8400-al megegyező rendszerbuszt és órajelet kaptam, így tökéletesen összehasonlíthatóvá válnak a kapott eredmények. Az alapórajeles E4300-as teszteket azért végeztem el, mert kiváncsi voltam, hogy mennyit számít az eredményekben a nyers erő, továbbá a nagytestvér 400-as FSB-vel elvégzett tesztjeivel azt akartam megvizsgálni, hogy van e még tartalék a lassan már korosodó HD 3870-es videokártyában.

A tesztrendszer

Melyik hőmérsékletnek higyjünk?
Bizonyára már sok olvasónak feltűnt az a tény, hogy ahány cpu hőmérséklet monitorozó program létezik, annyiféle hőmérsékletet mutatnak Core 2 Duo és Core Quad processzorok esetén. Ez érdekes probléma, hiszen a hőmérsékleti adatot a processzorban lévő szenzor közli. Hogyan lehetséges mégis, hogy különböznek ezek az értékek? Ehhez meg kell ismerkednünk néhány fogalommal.

Tj.max
Ez az érték az a hőmérséklet, melyet elérve a processzor hővédelme automatikusan bekapcsol, elkerülvén a túlmelegedést. Ezt nem lehet kiolvasni a proceszorból, ezért minden program saját maga tárolja ezeket az értékeket, a különböző Core processzorokra. Egy gond van csak ezzel, miszerint az Intel csak a közelmúltban volt hajlandó közölni egyes szériák (E7000, E8000 és egyes EE kiadások) Tj.max értékét, a többi Core processzoré pedig továbbra is homályban maradt (kivételt képeznek a mobil változatok).

Miért fontos a Tj.max?
Tény, hogy a processzorokban levő szenzor közöl egy hőmérsékletet, de nem valós hőmérsékletet. Ez a közölt érték valójában a processzormagok hőmérsékletének Tj.max-tól való eltérését mutatja. Vagyis tegyük fel, hogy a Tj.max 100 °C, a közölt adat 68 °C, akkor a processzor hőmérséklete 32 °C. És itt már meg is találtuk a választ a problémára, miszerint csak néhány modellnél tudjuk, hogy mennyi a Tj.max valójában, e nélkül pedig nem tudjuk meghatározni a pontos hőmérsékletet.

Térjünk a lényegre!

3DMark2006

3DMark06 0xAA 0xAF

3DMark06 4xAA 8xAF

A Vantage az XP miatt értelemszerűen nem jöhetett szóba, de ez a teszt is sokat mutatott. Természetesen nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a különbségek nagyrészt a CPU score-ból adódtak. Viszont 1024-es és 1280-as felbontásban még érződött az SM2/SM3 pontszámokon a tuning és a nagyobb gyorsítótár hatása (később kiteszem a részletes 3DMark teszteket is). Hozzátenném, hogy a tesztprogram - a CPU tesztelő résztől eltekintve - VGA-limites. Viszont később látni fogjuk, hogy az összpontszám szépen reflektálja a játékokban elért teljesítmény-különbségeket.

Lost Planet: Extreme Conditions

Lost Planet Snow 0xAA 0xAF

Lost Planet Snow 4xAA 8xAF

Lost Planet Cave 0xAA 0xAF

Lost Planet Cave 4xAA 8xAF

Nagy meglepetések értek a Lost Planetben. Egyértelművé vált számomra, hogy komoly erő van az új processzorban. Bár a Snow pálya szélsőségesen VGA limites (úgy tűnik, a HD 3870 már nehezen bírkózik meg a részecskék hatalmas számával), de a Cave pályán a magas órajel és a nagyobb gyorsítótár is határozottan szárnyakat adott (mit nekünk energiaital). 1600-as felbontásban szűrők használatával viszont már ez a pálya is VGA limites lett, de ehhez manapság már amúgy is felsőkategóriás videokártyára van szükségünk. A játékban minden látványjavító maximumra volt kapcsolva, köztük a HDR is.

CPU, VGA és vegyes limit
CPU limitnek nevezzük azt az állapotot, amikor egy adott konfigurációban elsősorban a processzor teljesítménye határozza meg a számítógép összteljesítményét, vagyis magyarul az a leggyengébb láncszem. VGA limitnél ugyanez áll fenn, csak éppen a videokártyára vonatkoztatva. Végül vegyes limitnél a CPU és a VGA együtt határozza meg a teljesítményt (ez az ideális CPU-VGA párosítás). A CPU limit processzor-, a VGA limit - értelemszerűen - VGA-tuninggal deríthető ki és orvosolható. Amennyiben tuninggal együtt a teljesítmény is nő, megtaláltuk a gyenge láncszemet. A tesztjeim nagy részében gyönyörűen látszik, hogy az 1800MHz-s E4300-nál majdnem minden esetben CPU limit alakult ki. Manapság leggyakrabban VGA limittel állunk szemben, hiszen - a Call of Duty és Counter Strike rajongó FPS-huszároktól eltekintve (bocs, ezt muszáj volt :-), mindenki a legszebb látványvilágot próbálja meg elérni játék közben.

Company of Heroes

Company of Heroes 0xAA 0xAF

Company of Heroes AA enabled

A következő meglepetésjáték a Company of Heroes volt. Még 1600x1200-as felbontásban, élsimítást bekapcsolva is hozott egy kis extra teljesítményt a nagyobb gyorsítótár, pedig a látványra nem lehetett panasz. A játékban minden beállítás a maximumra (ultra) volt állítva. Számomra itt már egyértelművé vált, megérte drágább processzorra beruházni.

Élsimitás és anizotropikus szűrő
Az élsimítás (antialiasing, AA) feladata, hogy a játékokban megjelenő objektumok éleit szépen belesimítsa a környezetbe. Az anizotropikus szűrő (anisotropic filter, AF), a látótér síkjához képest, ferdén megjelenő objektumok textúráit élesíti, melyek homályosan jelennének meg. További információ ebben a bejegyzésben.

Crysis

Crysis CPU benchmark 0xAA 0xAF

Crysis CPU benchmark 4xAA

Crysis GPU benchmark 0xAA 0xAF

Crysis GPU benchmark 4xAA

Végezetül a Crysisszel teszteltem. Sok meglepetés nem ért, hiszen a készítők célja nem titkoltan az volt, hogy maximálisan megizzassza a videokártyákat. Szinte minden beállításon VGA limittel találkoztam, ennek ellenére alacsony felbontásban még szép plusz teljesítményt hoztak az extra gigahertzek. A játékban minden beállítás High-ra volt állítva, hiszen ez a maximális beállítás Windows XP alatt.

Tuning és fogyasztás
A CPUcalc szerint, a 333-as FSB-vel az E4300 mintegy 80%-al többet fogyasztott, mint az ugyanazon órajelen járó E8400. Ez részben a tuningnak, részben a némileg megemelt magfeszültségnek (1,408 V) tulajdonítható. Még rátett egy lapáttal az is, hogy ilyenkor természetesen nem működik minden energiatakarékos funkció az E4300-nál, hiszen a feszültséget az alaplap már nem tudja csökkenteni, mégha terhelés hatására csökken is a processzor szorzója, vagyis csökken a külső órajel. Ezért én az ún. "alapfeszes" tuning híve vagyok, miszerint a CPU feszültséghez nem nyúlok (hagyom alapbeállításon), és csak addig növelem az FSB-t, amíg az alaplap nem változtat automatikusan a magfeszültségen (E4300-nál én a 266 FSB-nél találtam meg az ideális állapotot). Így némi pluszteljesítményhez is jutok, és a fogyasztás ill. hőtermelés sem emelkedik jelentősen. Valamint az alaplap továbbra is képes csökkenteni a magfeszültséget a processzor terheletlen állapotában.

Értékelés

Mit írhatnék? Számomra egyértelművé vált, hogy a nagyobb gyorsítótár, nagyobb teljesítménnyel társul, még játékok esetén is. Viszont az is világos, hogy egy E8000-es processzor beszerzése nem a legköltséghatékonyabb megoldás, hiszen amúgy is többnyire VGA limites beállítások mellett játszunk, olyankor pedig már csökken némileg az extra gyorsítótár előnye. Viszont a tesztekből kitűnik, hogy nagyon jól járunk a magasabb órajellel.
Mi tehát a megoldás a játékosok számára? Válasszunk arany középutat, az E7000-es sorozat tökéletesen megfelel játékokra, ráadásul - az alacsonyabb FSB miatt - könnyebben tuningolható, mint a nagytesó. Különösen költséghatékony megoldás lehet egy E5000-es processzor beszerzése is. Az órajelre azért figyeljünk oda, véleményem szerint egyre inkább kell az a 3GHz.
Végezetül, semmiképpen sem ajánlom a már öregedő E2000-es és E4000-es sorozatot. Hogy miért? Nagyobb mértékben kell azokat tuningolnunk, hogy elérjük a kívánt hatást, és úgy gondolom, hogy a jelentős plusz fogyasztás, és extra melegedés is sokat nyom a latban.

A cikk elkészítéséhez nagyjából 120 tesztet kellett lefuttatnom.

A táblázatok javítva vannak.

Hirdetés

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.