1.
Véremmel írják fiaim és unokáim eme sorokat. Ennyi volt hát, a nagybecsű lét? Láttam mindent, mit csak lehetett? Fenéket. Négy fal között bezártan, semmit sem láttam. Csak a Te arcodat, aki most a gyilkosom volt… csak erre emlékszem. De annak minden szegletére. Örömére, bánatára, haragjára…
Örök sötétség támad…
----------------
Világosság, mely vakító!
Futószalagon érkezem, testvéreimmel egyetemben. Mégis mi ez? Ez már a vég? Vagy talán a kezdet? Mi ez a nagy zaj? Érzem, hogy mozog alattam a talaj. Most megállt. Most újra megindult. Most megint megállt. És újra megy. A végtelenségig sorolhatnám, azonban nem. Most még egyszer megáll. Mi a fészkes nyavalya! Valami támadni készül! Felém közelit. Szemben velem! Nem is fél! Meg sem rezzen! Eszébe sem jut, hogy akár én is támadhatnék. Csak jön, és jön. Majd tapad. Felemel, elrángat, és ledob. Szelíden bár, de érezhetően. Nem esett bajom. Óvatos volt, de ugyanakkor félelmetes. Megint mozgunk, de most máshogy. Valamibe bele tettek. Talán az az előbbi szörny volt a tettes? Semmi baj. Nincs baj. Mindjárt vége! Ugye? Remélem igen… De nem! Most még egy szörny. De ez fehér! Ugyanúgy jön. Talán a társa? Talán az előző azért engedett el, hogy a másik martaléka legyek? Ő is jön. Ő is támad. És belep. Nem látok semmit. Sötétség van. Vagyis inkább szürkeség. Ez a fehér valami, ami megtámadott, eltakarja a külvilágot. Közben érzem, hogy újra megindulunk. Hova visznek? Mi lett a szörnnyel? Még mindig rajtam van! Szedjék már le! Segítsenek! Mi ez? Puff… ennyi. Halk puffanások zaja talán? Mi puffan? És hova? Közeledik, de ugyanakkor távolodik. Valami mintha leesne. És újra… és újra… újra, újra, újra… billenek! Na de mitől? Kicsúszik a lábam alól a talaj és érzem, hogy zuhanok! Te jóságos ég! Mi ez az egész! Miért kell nekem ezt megélnem? Puff. Leestem. Nem is fájt. De mégis miért? És hol vagyok? Érzem, hogy az oldalamon, de a szörny, még mindig rajtam van. Most már nincs szürkeség. Most már feketeség van. És még mindig mozgok. De hova?
Sötét van. Nagyon…
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
