Csak pár sor...

Csak pár sor,
s én széthullok,
mint esőcsepp a járdán,
halkan, észrevétlenül.
Lassan kisüt a nap,
fénye átdereng árnyaim felhőin.
Minden jó. Békés.
Átlépek kísérteted démonán,
belesüppedek a mindennapok
puha melegébe.
De jön az ébredés.
Csak pár sor...
És visszaránt a valóság.
Kérlelhetetlenül.