Egy igen érdekes történetet szeretnék megosztani mindenkivel ami tegnap esett meg velem!
Tegnapi nap lebeszéltem egy találkozót A Móricz Zsigmond körtérnél lévő McDonald's-hoz Hegel kollégával 6GB RAM ügyében.
A találkozó 18:40-re volt megbeszélve én kb. 20 perccel előbb érkeztem leültem hát a párkányra cigizni míg várakozok.
Ahogy a nagyobb tereken ez lenni szokott épp hogy meggyújtottam a cigit, már 2 srác rám is repült hogy adjak nekik egy szálat. Mivel tudom milyen az mikor nincs valakinek, hát adtam nekik.
Az egyik srác elmesélte hogy ők hajléktalanok. Kicsit szégyenlem, de ilyen helyzetekben sokszor kényelmetlenül érzem magam. Ők próbálkoztak velem kommunikálni, de én nem annyira...
***
Hegel kolléga megérkezett kicsit odébb álltunk és megejtettük a boltot.
Átvettem, elindultam a 6-os villamos felé, mikor a fiatalabbik srác megkérdezte milyen a procim i7 920-as?
Három dolog azonnal az agyamba vágott:
1: Levágta, hogy azok ramok amik nálam vannak 
2: Azt is levágta, hogy mivel 3 db, így tripla csatornás gépem lehet, tehát azt is, hogy 1366-os foglalattal rendelkezem 
3: De honnan tudja egyáltalán, hogy mi az a Core i7 920-as proci? 
Az állam a földet súrolta!
Visszafordultam és mondtam hogy még nincs proci, mert csak építem a rendszert! Megkérdeztem, hogy honnan tud ő ilyeneket?
Na, de most jön a lényeg...
Az, akitől én minél inkább szabadulni akartam kiderült, hogy még a válság elején programozó volt és egyszerre csőstül jöttek a problémái:
- kirúgták a munkahelyéről
- az albérletet nem tudta fizetni
- barátnője, felesége nem volt!
Kérdeztem mért nem kért segítséget a szüleitől?
Jött is a válasz: mert árvaházból tornázta fel magát programozóig!
Az elején kicsit kételkedtem a történetében (hiszen tapasztalatból tudom, hogy mi mindent ki nem találnak a hajléktalanok egy cigiért), de igazából még ha nem is programozó volt mindenesetre meglepő volt számomra, hogy ilyeneket tud.
Mondtam neki, hogy minél előbb rakja rendbe az életét.
***
Elköszöntem és haza indultam, de azóta se megy ki a fejemből a történtek!
Innen is látni, hogy sokszor az, akit elutasítunk és megvetünk, valójában nem is az, akinek hisszük.
Számomra nagy tapasztalattal bír ez az esemény, ami tegnap történt, remélem ti is kicsit másképp álltok a dolgokhoz ezután!
