Az utóbbi évtized egyik legnagyobb filmje véleményem szerint. Egy film, ami sok embert és társadalmat megérintett ideológiailag is, és történelmi hűsége terén is. Több rajongói tábora lelhető fel, miszerint az egyik tábor bizony a történelmi hűségét vallja, a másik része pedig éppen azt kritizálja. Én speciel, azt vallom, hogy igen is köze van a történelemhez. Később részletezem is.
"Egy új korszak kezdődik..." - ha nem csaltak füleim, valami ilyesmi hangzott el a moziban. Talán nem is véletlenül.
Hatásérzet
Továbbiakban spoiler veszély
Maga a film rögtön a spártai neveléssel kezdődik, ezt megélte Leonidász is, tulajdonképpen az ő szemszögéből láthatjuk ezt a kegyetlen nevelési rendszert. Nagyon elszántak voltak a spártaiak, nagyobb becsületük is volt mint pl. Athénnak, ugyebár ez be is bizonyosodott a film szerint is.
Az ephoroszok a filmben elvoltak túlozva, de mondjuk ez csak a képregény bűne lehet. Már említettem, hogy történelmi alapokra épült a képregényadaptáció!
Mikor összecsaptak az szenzációs volt, maga a lassítások, és pozitívum, hogy ekkor a kamera Leonidászra fókuszált. Nincs kegyelem! Nagyon átlehetett érezni a képsorokon.
A képi (hátterek) világ tökéletes, bár nem kiemelkedő.
Aztán a nyílzápor susogása, sűvítése terjedt el szobánkban, mintha sáskák özönlöttek volna az égbolton: a lényeg, hogy a 300 spártai ott tényleg árnyékban harcolt.
Megjelenítés és kivitelezés
A spártaiak a mai nők álmaiként jelentek meg, persze ez lehetetlen volt, hogy abban az időben kigyúrt hassal szaladgáljanak az agorán.
Mikor először megláttuk Xerxész, az maga a szánalom volt. Azért egy perzsa uralkodót úgy kivitelezni mint egy csöves digót a kukasorházból, hát szóhoz se jutottunk. Jó, az egyszer érthető, hogy a képregényben is hasonlóan nézett ki. Nem is csodálkozom azon, hogy Irán "fellázadt" a film hatására. De ez is csak a képregény bűne! Irán nem olvas képregényt. Bár én magam sem ismerem a képregényt, de tudok róla, hogy létezik és punktum.
A halhatatlanok megjelenése valós is volt egyben, maga a perzsa uralkodó személyes testőrsége. No aztán megjelent egy trollszerű lény, az már hihetetlen volt, már aki úgy csodálta eme alkotást, hogy történelmi filmet néz, arra tényleg sokkolóan hat az ilyesmi. Még a hárem hölgyek között megfelelő a megjelenés, mert biztosan volt ilyen torz ember azokban az időkben. Bár ez is kétséges.
Az orrszarvú, meg az elefánt megjelenése az nagyon is oda illő volt, mert ugyebár a Perzsa Birodalomban minden van, ha nem is, akkor a szövetségesektől is kölcsönözhették ezeket a göröghonban nem tenyésztett élőlényeket. Bár az orrszarvú és az olifánt elég termetes volt. Kétkedve néztük alakjukat.
Érzelmek csatája
Van nagyon sok durva jelenet a film során, vegyük csak Astinos esetét. Az apa épp, büszke volt fia tettére, de aztán hátulról... gondolom már mindenki látta a filmet, de csak azért se spoilerezek részletesen.
Megtörtént a leszámolás órája, sokkal inkább percei. A szokásos úgymond kivégzem Xerxés méltóságai szitu megtörtént.
Van egy kis sugallata filmnek: ha Thermopülai-nél igent mondott volna Leonidász, akkor mi és a többi "európai" népek hol is lennünk, mert Xerxés leigázott volna mindent és talán másfajta civilizációban élnünk
És szerencsére Leonidász és az úrnő, no meg a "futárszerű" Diliosz spártai esze helyén volt...
Maga a spártai hadviselés is megmutatkozott a filmben, szenzációsan alkalmazták a falanx formációt is például. Nyilvánvaló, hogy a spártai gyalogosok voltak a történelem legelszántabb katonái. Utána a Nazi elit stormok a medal of honor airborne-ból :)
A filmben sokszor olvastam "Görögországot", hiszen akkor nem is volt állam, csak részállamokból, úgynevezett városállamokból állt, nem volt egyesítve. Legalább göröghont írtak volna a feliratozók.
A film rendezéséért egyértelműen gratulálni kell Snydernek, valamint a vágóknak és az operatőröknek is.
A színészi gárda nagyszerűen teljesített, különösképpen Gerard Butler.
Bakik és tények
Kiábrándítok mindenkit a tévhitből, ugyanis páran összeültünk még anno és kivizsgáltuk rendesen a filmre épülő történelmi alapokat pár óra keretében, csupán hobbiból. Aki azt vallja, hogy köze sincs a történelemhez, az bizony nagyot, hatalmasat téved! Mint már említettem irományom elején, hogy két tábora van a 300 c. filmnek, ez remélem már tisztázódott.
Spártai nevelésen kívüli további történelmi hűség és "hűtlenség" a 300 c. filmben:
Spárta csak egy Héraklész véréből származó király halála árán menekülhet meg. Ezt a film, ha jól emlékszem említette, a nézők érezzék, hogy mennyit is áldozott fel Leonidász Göröghon és talán az európai pusztaság érdekében is. Az ephorok valószínűleg csak félszívvel támogatták az akciót a Carneia ünnep miatt és ez a film során lehetett érezni, (csak hát az ephorok kinézete...) és mert ők inkább a Korinthoszi-földnyelvnél szerették volna összevonni a védekező görög erőket. Az még mindig kétséges, hogy a thermopülai-i előcsatánál tényleg 300-an voltak, na ezt szerintem sosem tudjuk meg. BÁR a félszemű ARISZTODÉMOSZ (Diliosz) túl élte, és ott volt Leonidásszal egy darabig, ha csak ő nem tudja bebizonyítani, ha mondjuk leírta volna hős tetteiket. De ez csak megint ő tudhatja, bár írásairól nem tudok ill. nem tudunk... csak a nagyrészt vizsgáltuk meg.
Egy nagy baki volt még a 300 filmbe: ugyebár azt mondták az ephoroszok, hogy ez az ünnepség AUGUSZTUSBAN történik. De mondom én: honnan ismerték a görögök a naptárt, tudtommal először Caesar vezette be, Kr. e. 44 előtt és tette közé a római nevekkel tüzdelt hónapokat.(aug, jul..) Ja és Gorogország NEM létezet akkoriban!!!
Max. göröghon néven. Több ezer szövetségből állt akkoriban.
Számos történet szól Leonidasz és csapata bátorságáról, ami tovább öregbítette a spártaiak katonai hírnevét az ókori világban és lettek elismerve a mai kultúrákban is. A perzsák első támadása előtt Xerxész követei útján arra szólította fel a görögöket, hogy adják át fegyvereiket, amire a LEGENDA szerint Leonidasz csak ennyit válaszolt: "Gyere értük és vedd el!!!". NA már most, ezt a filmben halhattuk Butler-tól, a csata előtt. A harmadik napon a király arra szólította katonáit, hogy vidáman reggelizzenek, mert az este már a Hádészben, az alvilágban vacsorázhatnak. Ez is benne volt, csak másképp mondta, a mai kultúrával kifejezve. E két mondat hallatára lúdbörzött a hátunk is, eszméletlenül adta el ill fejezte ki magát az aktor.
A szűk szorost védő apró, de jól felfegyverzett és fegyelmezett csapat az első két napon egyszerűen lemészárolta a szemből támadó perzsákat. Ekkor azonban a görög Ephialtész hegyi ösvényeken keresztül a görögök háta mögé vezetett egy nagy perzsa csapatot és Leonidasznak meg kellett osztania seregét. A filmben torz volt Efiáltész, ez hiba volt tőlük, na de legalább így történt.
Na most jön a bökkenő:
A király a 300 spártaival, 400 thébai-ival és 700 thespiaival maradt a szoros bejáratánál, azzal a szándékkal, hogy élete árán is feltartja a perzsákat, hogy a görög városállamok felkészülhessenek a harcra.
A thébaiiak kivételével, akik megadták magukat, az egész görög sereg a csatatéren esett el. Egyes források szerint Leonidasz maga küldte haza a sereg zömét, hogy megmentse őket a harc folytatásához és hátvédként maradt vissza csapatával, nehogy a perzsa lovasság lerohanhassa a visszavonulókat.
A hős bukása
Leonidasz a harc sűrűjében esett el, testét azonban a spártai harcosok elragadták az ellenségtől és a végsőkig védelmezték. Ez nem volt benne a filmben. Az előző napok kudarcaitól felbőszült Xerxész levágatta a megölt Leonidasz fejét, testét pedig állítólag keresztre feszíttette. A holttest meggyalázása, ha valóban megtörtént, szokatlan cselekedet volt a perzsáktól. A holttestet később visszajuttatták a spártaiaknak.
Teljes tiszteletadással és a spártai szokásoktól eltérően, a Delphoi jóshely tanácsára, nagy gyász közepette temették el. A király és katonái áldozata emlékére oroszlánt ábrázoló faragott emlékművet emeltek, a következő felirattal:
"Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza".
Szerencsére volt AKI túlélte!
A spártaiak közül ketten élték túl a csatát. Arisztodémosz Dilioszt a vonalak mögé küldte Leonidasz, miután a harcban szemsérülést szenvedett és a király parancsára a visszavonuló szövetségesek magukkal vitték. Társa, Eurütosz hasonló sebet kapott, ami megvakította, ennek ellenére visszatért a harcba és elesett. Arisztodémosz később azzal mosta le a nevén a spártaiak szemében esett gyalázatot, hogy halálmegvető bátorsággal harcolt a plataeai csatában Kr. e. 479-ben, és hazatérte után ezért tisztelet övezte. És így fejeződött be a film... mármint a plateiai csatá kezdetével
A másik túlélő Pantitész volt, akit Leonidasz azért küldött el, hogy Thesszáliában sereget toborozzon, de csak a csata után ért vissza a szoroshoz. Szégyenében felakasztotta magát.
Szerintünk a film nagy vonalakban követte a hűséget, a képregényhez meg főleg (kivétel Snyder agyszüleményei). Csak a karakterek voltak másak: lásd perzsák. A kivitelezés miatt attól mondható történelminek, DE ez elsősorban képregényfilm.
A fentiekben leírtak a filmben nagy arányban követhető is volt. A kinézet lett rosszul kivitelezve (perzsák), és ezért "döngetik a kaput", hogy ez nem történelmi film, pedig az, ha a Trója c. film annak mondható, akkor ez annál inkább.
