Bevezetés, előtörténet

A Steam a Valve Corporation által üzemeletett internetes tartalomközlő szolgáltatás, azonban sokkal több annál. A rendszerben a videojátékok vásárlásán/letöltésén kívül helyett kapott egy közösségi modul, egy fórumrendszer, egy felhasználótámogatási protokoll, valamint egy statisztikai oldal is.

A rendszer története nagyon régre nyúlik vissza. A rendszer alapjait a Sierra Games (az Activision elődje) fejlesztette ki Sierra Internet Gaming System néven, és 1998. április 13-án bemutatásra került. A rendszert videojátékok használták a többjátékos funkciók ellátására.

1999. januárjában a Sierrát felvásárolták, Havas Interactive néven folytatták a munkájukat. 2000. márciusában a cég a WON rendszerét a Prize Central Net szolgáltatással összefűzte (utóbbit a Flipside.com üzemeltette). 2001-ben a Valve átvette a WON vezetését a Flipside-tól, és a háttérben megkezdték a Grid fejlesztését, zárt béta formájában. Időközben a WON még mindig üzemelt.

Bevezetés

2010. július 9-én vettem meg a most is használt számítógépemet. Tehát a mai napra betöltötte az egy éves „életkorát”, eljött egy újabb karbantartási ciklus ideje. Ennek alkalmából egy karbantartási útmutatót készítettem nektek.

Az alap konfiguráció

Alaplap: Asus M4A78L-M LE
Processzor: AMD Athlon II x2 250
RAM: DDR2 4 GB PC800 Kingston Dual RAM KIT, CL5 (2x2GB) [KVR800D2N5K2]
Videokártya: Sapphire Radeon HD4650 512MB DDR2 PCI-e
Merevlemez: Western Digital Caviar Black 500GB SATA2 32MB [WD5001AALS]
ODD: Samsung SH-S223 OEM SATA2 (fekete)
Ház: AeroCool PCS-V Vx-E
Tápegység: Chieftec DTG-550 550W nem moduláris tápegység
Hangkártya: Alaplapi integrált VIA chipsetes, 8 csatornás
Hálózati kártya: Alaplapi integrált Atheros gigabit Ethernet-vezérlő
Billentyűzet: Valami noname USB-s, magyar kiosztással
Egér: Revoltec FightMouse PRO 3200
Monitor: Acer V173 17" TFT

Áttekintés

Előző cikkemben bemutattam a Subversion használatát, lényegét. Ebben a cikkben a Google Code Project Hosting SVN-alapú szolgáltatásra szeretnék fókuszálni.

Mit kapunk a csomaggal?
Egy, a Google szerverein tárolt SVN-alapú verziókövetési tárolót.
Letöltési felületet, ahova feltölthető a program kész (fordított) változata vagy a forráskódja.
Kommentálható Wiki rendszer. (A Wiki oldalak elérhetőek SVN-en keresztül is.)
Hibakeresési/-bejelentési szolgáltatás, ez is kommentálható.
Webböngészőből is szerkeszthetőek a fájlok és a Wiki-oldalak.
4096 MiB (= 4 GiB) tárterülettel. Ebbe a 4 GiB-ba kell beleférnie a teljes verziótörténetnek és a letöltéseknek. Egy letöltés nem lehet nagyobb 100 MiB-nál. Emellett pedig 50 MiB áll rendelkezésre a felhasználóknak/fejlesztőknek, hogy a hibajelentésükhöz további állományokat csatoljanak.

A verziókövetés lényege

A tároló

Ha egy csoport közösen dolgozik egy projekten, szükségessé válik a változtatások nyomonkövetése, ellenőrzése. Verziókövetés alkalmazásával ez egyszerűen megoldható. Láthatjuk ki melyik fájlt módosította, mikor, miért, a változtatások pedig könnyen összevethetőek egymással.

MEGJEGYZÉS: A cikkemben azokat a parancsokat, amelyek internetkapcsolatot igényelnek, egy földgömb ikonnal fogom jelölni, így: .

A fő probléma
Képzeljünk el egy távoli szerveren tárolt fájlt (F). Képzeljünk még el két munkatársat (A és B), akik ezen dolgoznak. A két munkatárs elkezd dolgozni a fájlon, majd A feltölti a saját módosításait. Ebben a pillanatban a szerveren F(a), A-nál F(a), de B-nél csak F van. Mikor B feltölti a saját módosításait, a A változásai felülíródnak (szerver: F(b), A-nál F(a), B-nél F(b)). Ez végzetes hiba, így nem lehet közösen dolgozni.
Ezért jó a verziókövetés. Mikor B feltöltené a saját módosításait, egy hibaüzenetbe ütközik, miszerint az a fájl, amibe ő módosított, régebbi, mint a szerveren legújabb. Így B-nek először át kell néznie A változtatásait, összefűzni a sajátjával, majd feltölteni. Ez biztosítja, hogy mindkettőjük változtatása bekerül. (Persze előfordulhat, hogy B töröl A módosításaiból, de már saját megfontolásból, nem véletlenül.)

Bevezető

Ha már kerestél a számítógéped gyorsítására házi praktikákat, biztosan belefutottál már a ramdisk fogalmába.

Ügyesen kiaknázva jelentős teljesítménynövekedést lehet vele elérni. A memóriát (RAM-ot) arra használjuk, hogy ideiglenes adatokat írjunk oda. Gyors az elérése, azonban az operációs rendszereink sokszor szeretik memóriaként, ideiglenes adatok tárolására a háttértárainkat használni.

Te hova gyorsítótáraznál szívesen? (forrás: PROHARDVER!)

Mi is az a ramdisk?

Bevezetés

Szükségem lett arra, hogy a három rendszert egymás mellett használjam. Mivel szűkösen álltam merevlemezekből, gondoltam, megcsinálom a hármas telepítést egy lemezre.

A céljaim a következők voltak:
1. Egy működőképes Windows XP rendszer, amely csak a saját partícióját látja.
2. Egy működő Windows 7 rendszer, ami látja a saját partícióját (az XP-jét nem), és egy nagyobb tárolót.
3. Egy Ubuntu, ami minden partíciót kezel.

Viszont problémába ütköztem. Többszöri partíciókkal és telepítéssel való kínlódások után sem sikerült életet lehelnem az XP-be, és a partíciós táblám is tönkrement. Sikerült lementenem az adatokat, így megkezdhettem a telepítést.

FONTOS! Ha párhuzamosan használunk Windows és Ubuntu rendszert (közös rendszertöltővel, a GRUB-bal), akkor a hibernálás és a készenléti mód (valamint ezek kombinációja, a hibrid alvás (Windows 7)) NEM fog működni. Ezt vegyük fontolóra, ha a hármas kombinációt hordozható számítógépen szeretnénk alkalmazni.