Eddig eves konstrukcioban tekertuk a konnyu kis bringakat, az uj rendszerrel mar van havi berlet is. 4en voltunk az evesben, ugyhogy mindenki vett maganak havit amikor bejott. 500ft, nincs 2db bkv jegy ara. A problema ott van,h nem berletet vesz az ember,hanem elofizetest. Teljesen veletlen vettem eszre, folyamatosan vonjak. Mint kiderult senkinek nem tunt fel a kvartrttbol. Ugyhogy ha ugy vagy vele, hogy telen nem akarsz majd tekerni akkor ne felejtsd el lemondani. Vagy ha eppen feljottel szegedrol es jot bicikliztel pesten, akkor ne fized feleslegesen.

Mit is jelent a fenti mondat, miért is kell erről egyáltalán beszélni.
Ki ne hallotta volna már, hogy a ma gyártott termékek gyorsan tönkremennek, régen még volt benne "anyag" azért tartott tovább. Természetesen ez nem véletlenül van így, a technológia nem visszafelé fejlődik, csak éppen nem a tartósság szolgálatába van állítva, hanem a pontosan behatárolható élettartam támogatására. Vannak aki szeretnének ezen változtatni, például azzal, hogy a meghibásodott terméket nem eldobják és újat vesznek helyette, hanem megpróbálják javítani, javíttatni.
Míg régebben ehhez teljes leírásokat adtak a gyártók, alkatrészek specifiációjával, addig ma különböző módszerekkel igyekeznek a javításnak gátat szabni, azok megnehezítésével, megdrágításával, vagy ellehetetlenítésével. (nagyon egyszerű példaként ott vannak a kivehető akkumlátorok a nem is olyan régi mobilokban)
Folyamatosan, apró lépcsőnként haladva eljutottunk 1-2 évtized alatt oda, hogy aminek a meglépése 20 évvel ezelőtt üzleti öngyilkosság lett volna, mai nap egy kis morgáson kívül nem vált ki többet abból sem aki szembesül vele. De miről is beszélek?
Az idő előrehaladtával eljutunk oda, hogy valójában a kifizetett termékeknek nem leszünk tulajdonosai, csak valamilyen jogi termimus technikust ráaggatva magunknál tartjuk azt. Gyakori érv itt a fórumon, hogy le van írva a TOS/ÁSZF/EULA/... és elfogadod. Kényelmes megoldása azon filozófia problémának, hogy a gigacégek és menedzsereik öltetei által alkotott világban szeretnének-e élni.

Ismét a kedvenc időszaka a feltöltőkártyás népeknek. Mondanám, hogy mindenki menjen be az ügyfélszolgálati irodájukba, hadd legyen megint jó kis terhelés, de inkább ne.
Szóval miután az ember belép az adategyeztetési oldalra, megadja az adatait (ahol jelzik csillaggal mi a kötelező), eljut az aljára az oldalnak, ahol a megadott adatok "adatkezelési nyilatkozata van". Ez az ahová nem kell pipát rakni, ugyanis ez semmiről nem szól, csak hogyan adják el az adataid a te beleegyezéseddel.
Alul van a jogi nyilatkozat nevű sor, oda kell egyedül pipát rakni.
Itt ugye az a csodálatos, hogy lent a nyilatkozatoknál már sehol nincs csillag, tehát az egyszeri ember mindent bepipál(na).

Az már csak hab a tortán, hogy kedves vandán keresztül csak a panasz szóval sikerült továbbjutnom, mert az adategyeztetésre lerak és küld egy smst. De a panaszkezelő ember legalább tudott segíteni.

Mostanában sokat vásárolok külföldről, így egyre jobban érett bennem a gondolat, hogy valamit tenni kellene annak érdekében, hogy ne fizessek a banknak a váltásból adódóan a vásárlások után.
Mi is a probléma?
2018.01.26-án az USD középárfolyama 248,94HUF. Ellenben ha én vásárolok valamit 1dollárért, akkor nekem 255,36HUF-ot kell azért fizetnem (ez nagyon kevés esetben nem így van, manapság már szinte mindenkinek deviza eladásin számolják el a vásárlást a kártyával). Ez azt jelenti, hogy minden vásárlásom után kb. 2,5%-ot kifizetek a banknak. Emellett sosem tudom, hogy pontosan mennyibe fog kerülni az adott termék, ugyanis a tranzakció könyvelési dátumán történik meg a forintra történő váltás, ami a vásárlás után pár nappal van.
Ezenkívül folyamatosan ki vagyok szolgáltatva az éppen aktuális árfolyamnak, azaz most amikor ezeket a sorokat írom nagyon kedvező az USD árfolyama, amiből szeretnék bevásárolni, hogy amikor kedvezőtlenebb lesz akkor én az olcsón megvásárolt USD-met tudjam költeni.