A múltkori írást folytatva (Irány Skócia). Helyesírási dolgokat priviben kérem.
Megérkeztünk tehát Edinburghbe, erősen esteledő időpontban, apu, anyu, meg ugye én. A laptop akksija jól bírta az utat, mondjuk csak a térképről való megbizonyosodáshoz nyitottam mindig ki. A szállás keresésének idejére – amit még Dániában véltem interneten lefoglalni – viszont már nem futotta, kikapcsolt. Én pedig csak a címet tudtam, a térkép nem volt a fejemben. Megálltunk kérdezősködni a nagyvárosban – nem kis meglepetésünkre a megkérdezettek többsége lengyel volt és vagy nem tudta, hogy merre kell mennünk a címért, vagy rossz irányba vezetett (zsákutcába), vagy szimplán nem beszélni angol.