Az egyik ismerősőm egyszer nekem azt mondta:
'' Én nem vagyok rasszista, de az ember színe fehér''

Most biztos azt gondoljátok, hogy valami rasszista emberke vagyok, aki majd most felszólít titeket, hogy gyűljünk üssünk stb...

De nem, mindössze bemutatnék nektek 2 kisebbségi?cigány családot akik egy utcában laktak velünk, mégis micsoda különbség volt köztük.

Az első család akiket hívjunk Becsületnek, a velünk szemben lévő házban laktak.
A Becsület család valahogy így nézett ki: 1. Becsület Papa - hegesztő 2. Becsület Mama - takarítónő 3. Becsület nővér - tanuló, majd késöbb eladó 2 gyermekes családanya 4. Becsület Öcsi - osztálytárs, legjobb barát, bokszoló, focista, szakács

A második család akiket hívjunk Bajkeverőnek?Rossznak?vagy Másnak?vagy csak Ketteskének (őket hívjátok ahogy akarjátok) a sarki házban laktak.
Szóval Ketteskééknél a szűlőkről nem sokat tudtunk viszont az biztos, hogy a 3 fiú gyerek egészen rosszak lesznek és akiket már kis korunkban is messzire elkerültünk (ha tudtok) a téren, a suliban és mindenhol.(A fiúk kb 8-11-14 évesek a sztoriban)

Az első sztorim Becsület Öcsiről szól aki soha nem félt senkitől és engem aki még második osztályban is kb 10 kiló voltam vasággyal, együtt mindig megvédett és mindenhová magával vitt, hogy a nagyoknak esélyük se legyen engem bántani.
Idáig gondolom ''semmi'' extra

Kérdezhetnétek, hogy egy cigánygyerek miért véd és barátkozik egy magamfajta csoró fehér kisfiúval? A válasz egyszerű. Én hívtam meg magunkhoz őt előszöt vendégségbe az osztályból, mert engem nem úgy neveltek, hogy csak az lehet a barátod aki ilyen. meg olyan szóval a barátság innen jött.

Ám egy alkalommal kisbarátunk csúnyán elkésett a térről és mondanom sem kell egy kedves nyolcadikos akinek én valami oknál fogva (állítása szerint én csúnyán kértem el tőle a bicikliét) nem tetszettem egy kicsit elpáholt (orrtörés, kicsi arcreformálás, rúgótechnika gyakorlása). Mikor B.Öcsi ezt meglátta elkezdett sírni amire annyira megdöbbentett, hogy én azonnal abbahagytam és megkérdeztem, hogy mi a baj és ő csak annyit mondott, hogy én olyan vagyok neki mint az öccse, akit nem tudott megvédeni. Hazakísért és szüleimet megkérte, hogy többet ne engedjenek a térre, mert ő már többet nem tud megvédeni.

Soha nem felejtem el a szüleim képét! Azok csak ott álltak értetlenül, bámultak ki a fejükből. Azóta se tudom mire gondolhattak, talán jobb is.

A másik család sztorija röviden ennyi:
Mikor megtörtént az orrtörésem és begyógyúlt a búrám is (és amire azt hittem, hogy életem legrosszabb éve volt) eljött a következő és valami történt Ketteskééknél is.
A legelső jel az volt, hogy suli után mindig ott voltak hárman és figyeltek.
Hogy mire? Hát arra, hogy ki legyen a következő akitől az aznapi zsebpénzét (93 körül járunk, amikor a napi zsebpénz jóesetben is 50 Ft volt) elveszik, így vagy úgy.
Aztán mikor már ez is kevés volt úgy gondolták, hogy mi lenne ha rádiót csornának (lásd L.L.Junior) vagy mobilt, vagy ha a suliból lopnának ki dolgokat.
Aztán rájöttek, hogy van a szipuzás, de hát az milyen ciki, hogy Nike melegítőbe jársz és szipuzol?
Szóval akkor már lopjunk azért, hogy valami ''rendes'' drogot használjunk és kocsival járjunk szerezzünk be egy ''kis polákot'' is.
Telt múlt az idő szépen eltüntek majd megkerültek a srácok (a legkisebbet múlthéten láttam éppen azt újságolta, hogy kiengedték és, hogy ki ez a sok új nyomorék itt?).

Kicsit hosszúra sikerült de hát ez van és talán még többet írhattam volna arról, hogy vertem meg a kis ''Tojást'' mikor viccből fejbe a táskájával és kedves anyámat emlegette, amit úgy hálált meg, hogy 3 vertek meg a kapunk alatt, vagy arról, hogy betépve egy éjszaka alatt 5 embert vertek meg 3 utcás körzetben és még sorolhatnám de minek?

Szóval ez egy mérleg de sajnos én is tudom, hogy merre húz a súlya :-(

Ui.: Öcsivel azóta is jó a viszonyunk csak már nem találkozunk annyit, ami kár pedig tényleg ő az egyetlen akibe a mai napig megbízok

A munka hőse - avagy hogyan csináljunk hülyét a beosztottunkból !

Hol is kezdhetnem? Ez az első írásom és talán nem egy ilyen témával kellene kezdenem....

DE HÁT MEGŐRÜLÖK!!!

Hogy miért?

Nem tudom ki, hogy viselkedik mikor új munkahelyre kerül vagy ha éppen pályakezdő kezdi el a nagybetűs életet, de 1 biztos. Vagy személyesen vagy e-mailben beadsz 1 önéletrajzpt és vársz, ha szerencséd van és nincs nállad jobb vagy szimpatikusabb akkor visszahívnak ill. visszaírnak, hogy akkor személyesen is megismerkednének veled.
Mielőtt a jelenlegi munkahelyemre kerültem volna már dolgoztam több helyen is persze feketén vagy csak nyári szünetekbe (voltam raktáros, kicsit eladó, szervízes, takarító, bútoros, kőműves szóval minden)
Tavasszal végleg felhagytam a főiskola erőltetésével így hát gondoltam megyek dolgozok, de jó is lesz. Nemegész 3 hónap alatt sikerült munkát találnom kis hazánkban öröm boldogság !
Első napomon gondoltam úgy vágodok be a fönökségnél, hogy amihez szerintem értek vagy tudok ill. amit már csináltam az életben azt elmondom nekik. Akkor tudják, hogy milyen feladatokat tudok ellátni úgy, hogy ők nem kellenek hozzá és teljesen megbízhatnak bennem.

Így is történt.....

Na most már fél éves (bejelentett) munkatapasztalatommal a hátam mögött rájöttem ez volt az első hiba amit elkövettem és el is mondom, hogy miért.

A munkaköri leírásomban az szerepel, hogy eladó/pénztáros amihez hozzáfűznék annyit, hogy számítástechnikai suliban érettségiztem és semmi közöm nincs ehez a dologhoz, csak annyi, hogy a nővérem boltjában 1-szer 2-szer besegítettem eladni. Presze ezzel semmi baj nem lenne, HA..

De aztán jöttek a problémák.
A munkatársam felmondott én hülye meg beválaltam hogy viszem a boltot egyedül ha kell kicsit több pénzért.

Hmm minő érdeksség elfogadták nekik is olcsobb, nekem meg jobb mert nincs leltárhiány elvileg. Na de..... Azóta én rendelem meg az árut, én találom ki, hogy mi mennyibe kerüljön, most csinálom nekik a 2. webáruházat persze jópofiból, mert hát pénzt már nem is mertem érte kérni ami meg az én gyávaságom és a takarításról már nem is beszélek, meg a számlaírásokról, a szerkeztésekről ami szórólap formájában jelentkezik stb....
Hogy mégis mit szeretek a legjobban?
Hát mi mást, mint hogy:
''Miattad nem megy a bolt ! ''

Hát mikor ezt nekem beközölték nem is gondoltam komolyan. Még rá is kérdeztem, hogy ezt komolyan is gondolják vagy valamit én értettem félre?
És láss csodát komolyan gondolták. Azonnal döbbenet majd - nem tudom szebben mondani, mert csak ez a szó jó rá - bekussoltam (nállam az az állapot amikor köpni, nyelni nem tudsz és legszívesebben azonnal felmondanál és rácsapnád az ajtót, de nem teszed, mert csoró vagy és ki vagy szolgáltatva).
Igazából nem ez volt a baj hanem az, hogy hiába teszek meg a CÉGÉRT bármit is ez ilyenkor nem jut az eszükbe, de az a baj, hogy nekem sem.

Na és persze, hogy hogy megy a ''business''?

A fönökék most éppen Görögországban nyaralnak.......... és tegnap hívtak, hogy ilyenkor ott már ''csak'' 30 fok van a tenger meg CSAK 25 fokos. Na most képzeld...........

Hát igen nekem nincsenek ismerőseim, meg protekcióm, hogy azt csinálhassam amit akarok havi 110 ezerért ami valljuk be őszintén manapság nem akkora pénz

A helyesírási hibákért meg a hosszú mondatokért bocsi, de úgy írtam ahogy eszembe jutottak a dolgok