Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• 110607

  Vigasztalj meg édes

  Neked nem jelentek mást, csupán játék vagyok a szemedben;
  ám természetemből adódóan most mégis ezt szeretem.
  Gyere velem és játssz!
  Cserébe én kiélvezem minden porcikád.

  Mocskos szerelemre vágyom, minden ártatlanság nélkül:
  a gyengédség szóba sem jöhet, amíg testünk meg nem békül.
  A vágy éget vagy csak a harapásod?
  Itt minden érted van, érezni akarom a társaságod!

  Karmolásaid közepette ajkammal a tiedet keresve,
  forró mámorban úszva ruháidat lenyesve,
  gyönyörű tested csapdájába tévedve
  tapasztalom meg mily keserű mámorodnak íze.

  Fájdalmat okozol, de én ezt szeretem:
  mikor korbácsod a padlóra hullik véresen,
  megrészegülve ágyékodba érkezem;
  ekkor te ellöksz és ezt élvezem.

  Felsértetted a burkot, ezért ez az állat
  mi kiszabadult belőlem most téged kívánhat.
  Gyilkos pillantásod öli meg a bánatom,
  csak fájó testem miatt, tudom, hogy nem álmodom.

  Csalódott szívem nem kaphatta meg azt, amire vágyott:
  örök Múzsám belőle egy darabot kivágott.
  Lelkem önsajnálatba gubózva várja
  mit ad testem kárpótlásul bánatára.

  E fájdalmas játékunk csalóka kis öröm;
  Őt próbálom utálni, pedig csak magamat gyűlölöm.
  Lehet, hogy a perverz önsanyargatás téves;
  de most kérlek kötözz ki az ágyhoz: vigasztalj meg édes!

  Folytatás...

  Sweet Lou 6 13 éve 2

• 110410

  Az új világban

  Világ, a szép új világ, mely egyre csak züllik,
  ember, melynek lelke rothadástól bűzlik;
  s a nő, a szépséges, a csalfa,
  ki ezzel beoltva testét bárkinek odadobja.
  Százszor becsapott, százszor hazudott:
  ilyen lett az ember, bűnös, ám el nem bukott.
  Ó csak egyszer tekintenél rám tiszta szívvel,
  s magányomra ez lenne a leggyönyörűbb gyógyszer.
  Szépséged mocskos, büszkeséged álszent:
  akárcsak a világ, Te is ugyanúgy átversz.
  Ürességed áthat; nincsen benned semmi,
  amiért érdemes lenne téged tisztelni.
  Félve, férgek közt vergődve teng a mai ember léte,
  ennek a világnak mocskos szelével szembe,
  rothadt ideológiák szennyével fűszerezve.
  Sötét minden. Sötétebb, mint valaha.
  Csak egy dolog világos, az igazság maga.
  Ki ezt meg nem látja a maga valójában,
  keserű árnyak közt lel otthont, saját purgatóriumában.
  Élet nélkül, tettek nélkül: így tűnik el nyomtalan a halál markában.

  Hol vagy régi világ? Elhagytál?
  Hangodat sem hallom már.
  Akárcsak a zene mely fülemben még csengett,
  az előbb még itt volt, pedig a gitár rég nem pengett.
  Sírtam, nevettem. Békültem s veszekedtem.
  E világon mit lehet magamévá tettem.
  Mindent, amit láttam, megismertem és eltemettem.

  Folytatás...

  Sweet Lou 6 13 éve 2