Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Kedves fórum társak a segítségeteket szeretném kérni albérlet kérdésben.

  Kedves fórum társak a segítségeteket szeretném kérni tapasztalatlan személyem ki okításába. Elszeretnék költözni otthonról ugyanis úgy gondolom az ottani állapotok egyszerűen már túlzóan negatív hatással hatnak rám és mentál higiéniámra. Szeretnék önállósodni és megtapasztani milyen „egyedül” fenntartani magam. Jelenleg úgy tervezem, hogy 3 hónap múlva költöznék 1,5 millió társaságában egy albérletbe melyhez 320.000(nettó)Ft-os fizetés társul. Viszont nem egyedül szeretnék bérelni egy ingatlant, hanem mellé keresni egy társbérlőt. Viszont erre nem tudom hol kereshetnék megfelelő felületet. (Facebookom nincs nem is szeretnék).

  Úgy gondolom saját magáról nincs semmilyen rigolyám és tisztességes ember vagyok. Nem sok vizet zavarnék. Kihívás az, hogy Veszprémben keresnék ingatlant vagy annak környékén +/- 5km. Melynek bérleti díja 130-150 között mozog+rezsi, amely 2 ember felé szét van osztva.

  Hogy kéne neki állnom a kereséshez?

  Előre köszönöm a válaszokat.

  Krisztianby 2 hete 84

• Múlik az idő és nem tudom hová fog vezetni az életem.

  Nem is értem mikor fiatal voltam miért nem gondoltam arra, hogy mit is szeretnék kezdeni pontosan az életemmel? Úgy voltam vele majd rá ér. Mint mindig. Általános iskola semmi gond letudom a teendőimet és azt csinálok, amit akarok. Közép iskola nem változott semmi csak a gondtalan napok. Majd eljött a nap meglett az érettségim. És ott állok magamban. Ennyi volt? Tényleg ennyi? Vége a napoknak mikor nem kell semmit se tennem csak a megszokott ciklusokat? Csak letudni a tanulási kötelességeimet aztán azt csinálok, amit akarok. Megrémültem de nagyon. Mert amikor visszatekintettem a múltba elgondolkoztam mit értem el? Szembesültem vele, hogy semmit. Mert ahelyett, hogy a fiatal élveimet élményekkel és tapasztalatokkal tudás vágyával töltöttem volna meg helyette a szobámba töltöttem a fél életem. Se kapcsolatok, se hobbik, se kihívások. Csak a zúg, ahol mindig békére leltem magammal. Hosszadalmas és fájdalmas őrlődés útján megint eltelt hosszabb idő. Majd mikor elhatározásra jutottam, hogy valóban szeretnék valamit csinálni megcsapott a valóság. Az a valóság, amit annyira kerülni szerettem volna amennyire csak lehet. Ugyanis, ha egyszer megtalál szembesülnöm kell a múltammal. Mert míg mások eszméletlen nagyokat lépkedtek az életben előre. Én ugyan ott toporgok. És mindig megkérdezem magamtól? Nem késő? Én is képes vagyok erre? De hosszadalmas gondolkodás mindig egy válasz jut eszembe…talán, ha előbb kezdtem volna...eszesebben...

  Krisztianby 1 éve

• Az emberi lét értelme?

  Az emberi lét értelme?

  Nem áll érdekemben senkinek se az értékrendjére, vagy a személyes véleményére hatni, én csak saját képzelgéseimet osztom meg magam szórakoztatására.

  Az élet értelme? Hogy meghalj.

  Mindig, amikor felkeltem az elcseszett álmomból, átjárt egy megmagyarázhatatlan érzés. Egy olyan érzés, amit nagyon sokáig nem fogtam fel, hogy mit jelent pontosan. És bár nem tudtam, de mindig jelen volt az életem során. Nem tudom mi okán született meg bennem ez a fojtogató érzelem, de úgy gondolom, hogy már megfogantatásom pillanatában is rendelkeztem már vele.

  Ez pedig az élet értelmének megkérdőjelezése.

  Egy olyan világban kell élnem, amiben akár sikeres leszek akár sikertelen, akár boldog leszek akár boldogtalan, akár egyedül leszek vagy sem, akár szenvednem kell vagy nem, akár beteljesülnek az álmaim vagy sem, végén úgy is a föld mélyén végzem előbb utóbb mindenkivel együtt. Viszont ameddig ez meg nem történik, csak a szenvedés és a boldogság közötti libikókán kell egyensúlyoznom, úgy, hogy annak semmilyen elemét nem változtathatom meg, bármennyire is szeretném.

  Ez egy olyan “szenvedés”, amely ellen nem tehet az ember. Minden rosszat, amit a világ nyújt el kell fogadni, és erre mindenki egy szót használ.

  „Ez az élet rendje”.

  Folytatás...

  Krisztianby 2 éve