A történet ott kezdődik, hogy már nagyon rég óta nem találtam semmilyen melót és behívtak egy helyre. Tehát el is mentem a megbeszélt időpontba, egy nagy budai irodaházba kellett menni az 1 emeletre, be is mentem. Aztán mondom, hogy ki vagyok, és miért jöttem, majd kaptam egy papírt, amit ki kellene tölteni, és bementem egy tárgyaló szobába. Miután kitöltöttem, bekísértek a "főnökhöz" aki kb. velem egy idős, lehet, már ez nem volt nekem szimpatikus, de gondoltam egye fene egy próbanapot, kibírok. Másnapra be is lettem hívva, de persze ingbe meg nyakkendőbe kellett megjeleni.
Minden ugyan úgy történt, ahogy előző nap. Be lettem mutatva a tréneremnek, aki majd mindent megmutat a nap folyamán. Itt még azt hittem, hogy átegyünk vmi irodába, és ott kell majd figyelnem a munkát, de nagyot tévedtem. Kiderült ugyanis, hogy ez bizony porszívóügynöki meló keményen.A tele 2 díjcsomagjaival kell házalni
Meg persze nyomta a süket dumát, hogy ő havi 300 ezret megkeres és nem is, szakad bele a melóba, hát igen ez elég jól hangzik. Majd buszra szálltunk és kimentünk a területre, ami jelen esetbe a 20. kerület volt.
Itt külön is váltunk 3 csoportra, én azzal a tréner gyerekkel mentem, hogy lássam a dolgokat. Elkezdtük sorra járni az utcákat, és mindenhova becsöngettünk, és persze mindenhol ment a süket duma: minden matáv t com előfizetőt keresünk, használnak még vezetékes telefont, meg milyen kedvezményekben részesül, ha a tele 2 t használja, ami persze mint megtudtam egyáltalán nem igaz.
A nap végére vissza kellett menni az irodába, és megrázni egy harangot, amiből volt kicsi nagy és extra nagy. Annak függvényébe, hogy ki mennyi szerződést kötött egy nap.
Elintéztük a papírokat, és ettől fogva porszívóügynök lettem.
Majd pár naptanulás után, élesbe is kipróbálhattam a tudásomat, persze mondani se kell, hogy a legtöbb helyen elküldtek a fenébe. Meg persze a legtöbb ember iszonyatosan ellenséges volt velem, persze amit nem csodálok.
Minden reggel volt az irodába egy ilyen pics kör, ahol elgyakorolhattuk a különböző eladási technikákat, nálam ez annyit ért, hogy még jobban összezavart.
Majd egy hét után sikerült megkötnöm az első szerződésemet, amit persze nem fogadtak el, mert az ügyfél már tele 2 t használta.
Úgy működött a szerződéskötés, hogy miután kitöltöttem az adatokat, felhívtam egy számot és ott kellett online verifikálni a szerződést.
Közbe teltek a napok, és megtudtam azt is, hogy egyéni vállalkozónak kell ehhez az egészhez lenni, nah itt már kezdett nagyon unszimpatikus lenni az egész.
Az első hét után volt egy saturday cruise nevű marhaság, amikor az ország összes irodájából györbe mentünk és ugyan úgy csináltuk a szerződéskötést, mint pesten.
Itt sikerült 3 szerződést kötnöm. De az egyetlen jó dolog ebbe a kirándulásba az ingyen kaja és pia volt.
A következő hét maga volt a borzalom, 2 napon keresztül 1 darabot se sikerült írnom, kicsit kiborultam ez miatt. Persze próbáltak vigasztalni, és mondták hogy ennek is meg annak is mennyire nehezen ment először és most már 8 szerződést ír egy nap alatt, és persze ne adjam fel és ez menni fog nekem.
Aztán másnap úgy mentem be, ha törik, ha szakad én, itt hagyom ezt a szemét melót.
El is mondtam a tréneremnek,(aki közben menedzser asszisztens lett, vagyis a nagyfőnök egy újabb tompornyalóval lett gazdagabb) és teljesen le volt döbbenve, és kérdezte, hogy mit fogok ezután tenni, mire én mondtam, bármit csak nem ezt.
Másnap be is adtam a felmondásomat, semmi probléma nem volt belőle, bár egy darab papírt se kellett aláírnom, amit kicsit furcsállottam, mert belépésnél kellett.
Majd egy hónap múlva felmarkoltam a 4 szerződésért a rengeteg lét, vagyis 3 ezer Ft ot.

A múlt héten láttam egy hirdetést az újságban: irodába keresnek tintapatronok értékesítésére embereket. Gondolom felhívom őket, adtak is egy időpontot másnap fél 11 re.Másnap ott voltam a megadott címen, és egy lepusztult bérházba kellett felmennem, elsőre kicsit ijesztő, hogy ilyen helyen van a cég, de gondoltam azért felmegyek.Be is értem az irodába, ami viszont a házzal ellentétbe szép volt. Vártam ugy 5 percet, mad jött egy hölgy, akivel bementem az interjúra.
Itt kezdődtek a furcsa dolgok, mert az egész annyiból állt, hogy megkérdezte miért szeretnék itt dolgozni, meg ehhez hasonló okos kérdéseket. Természetesen a munkakörröl egy szó sem esett, a fizetésről meg aztán ne is beszéljünk. Ez az egész tartott ugy 5 percig, majd kikísért ,és közölte velem , hogy mindenképpen értesíteni fognak még ma. Aztán mikor hazaértem, megnéztem a mailjeimet, és ott volt egy levél a cégtől, gyorsan meg is néztem hátha vmi jó hír. De az volt benne:
Interjúnkon való megjelenését köszönettel vettük,
azonban sajnálattal közöljük választásunk nem önre esett.

Reméljük minél hamarabb megtalálja az Ön számára megfelelő állást a
közeljövőben!

Aztán megnéztem a időpontot,mikor adták fel és alig 10 perccel a távozásom után, tehát ők már akkor tudták, hogy nem veszenek föl engemet, amikor elmentem onnan.
Legközelebb az ilyen ''korrekt'' cégeket messziről el fogom kerülni.

Találtam a neten egy bizonyos casanovatitkok című e-bookot ,és godoltam arra ,hogy megosztom mással is hátha vki tudja vmire használni.Szóval fel is tettem az egyik ilyen közösségi oldalra.Aztán egyszer csak leszedték az oldalról, először nem tudtam mire vélni.De aztán jött egy levél az admintól, hogy szerzői jogsértést követtem el és ezért leszedték.Nem igazán értettem mi volt ebben a jogsértés, mig nem az állítólagos szerző felbukkant és megfenyegtett, hogy komoly jogi következményei lesznek ennek, hogy felraktam az ő hiper szuper e-bookját a netre.De hozzátartozik a dologhoz, hogy az egész egy nagy 0 volt, kb annyi haszna volt a könyvnek.Aztán a mulltkor eszembe jutott ,és megnéztem az oldalát ennek, és ott volt hogy ez az egész hülyeség olyan 20 ezer ft ba került.Sztem elég nagy átverés.Meg ott írta , hogy pénzvisszafizetési garanciát vállal , ha nem vállik be, na igen és ki hiszi ezt el?

Ez az egész állatkert hercehurca, már több mint 20 éve tart. Először csak 1-2 állat volt most már több 100. És egyre rosszabb lesz, néhány éve, még a háznak volt kertje, most már ott is csirkék meg kacsák vannak. Meg van határozva, hogy több áltatot nem hozhat, ezzel szemben folyamatosan egyre több és több lesz, a múlt héten is hoztak pár birkát.
Vannak tehenek, lovak, birkák, malacok, tyúkok, kacsák, libák, és még ki tudja mennyi minden. Arról már nem is beszélve, hogy ez lakóövezet, nem pedig külterület, ahol senkit nem zavarna. A házunk fala nyáron tele van léggyel, és orrfacsaró bűz terjeng az állatok miatt. Az utcába rendesen be se lehet jönni, mert elállja az utat és képes akármeddig az út közepén parkolni. A traktorokról és utánfutókról nem is beszélve, amik rendesen rontják az utca összképét. Minden évbe haljuk, hogy jövőre már el fog menni és külterületen tartja majd az állatokat, de persze semmi se történik. És felmerül bennem a kérdés, hogy mit lehet ez ellen tenni, tudom Amerikába ezért nagyon komoly pénzbírság, járna, sőt még börtön .De vajon itthon kinek milyen hatóságoknak lehet szólni, akik végre tesznek vmit és elpateroltatják ezt az állatkertet?

Akkor jöjjenek a képek, hogy szemléltessék ezt az áldatlan állapotot.


[link]


[link]


[link]


[link]


[link]


[link]


[link]

Sokat gondolkoztam azon, hogy vajon megírjam ezen ezt a cikket. De a hazug, ex és a netes ismerkedési történet után arra gondoltam, hogy van létjogusúltsága ennek az írásnak is
Szóval a történet lassan 3 éve történt, 2004 áprilisát írunk, nem régen lett internetem otthon, így belevetettem magamat az internetes ismerkedésbe, persze több-kevesebb sikerrel.
Aztán április elején a chaten rákattintottam egy lányra, aztán elkezdtem vele mindenféle dolgokról beszélgetni, de én hülye már az első beszélgetés után megadtam a számomat neki.
Persze lehet azt mondani, hogy még nem nagyon volt tapasztalatom az ilyen fajta ismerkedésbe. Aztán nagy megdöbbenésemre nem is olyan sok idő múlva válaszolt, aztán pár hét múlva megbeszéltünk egy személyes találkozót, de róla nem láttam képet csak ő rólam, szóval elég kétesélyes volt a dolog. Majd találkoztunk, és minden tök szép és jó volt, egészen addig, amíg bele nem nézett az e-mail fiókomba, mert elmondtam neki a jelszavam. És talált benne pár fényképet mindenféle netes csajoktól. De tudvalevő, hogy ezek mind előtte voltak és még nem töröltem ki mindent, ami azelőtt történt. Na ebből hatalmas nagy balhét csinált, hogy én mit képzelek magamról, hogy mindenféle csajjal kavarok a háta mögött. persze aztán sikerült megnyugtatnom, hogy nincsen semmilyen másik lány rajta kívül. De már itt fel kellett volna tűnnie annak, hogy a csaj enyhén szólva is betegesen féltékeny.
Majd megtiltotta nekem, hogy akár csak egy lánnyal is szóba áljak, töröltem az összes csajt MSN- ről, és a chatre se mentem többet. Eezek a dolgok még az első pár hónapban történtek.
Aztán egyszer bejelntette hogy ezen túl állandóan szemüveget kell viselnie. Teljesen ki volt borulva, hogy el fogom hagyni és összejövök egy nem szemüveges lánnyal, persze mondogattam neki, hogy a szemüveg semmin nem fog változtatni. Megjegyzem sztem ezt nem, hitte el nekem. Állandóan féltékenykedett rám, azt hitte, hogy nekem itt ahol lakom, több csajom is van, és akkor vagyok velük, amikor eljövök tőle. Persze bizonygattam neki, hogy nincsen semmilyen másik lány, de folyton azt ismételgette: milyen ronda és dagadt, és hogy undorító a teste, meg lógnak a mellei. Egyszer aztán nagyon csúnyán összekaparta magának a melleit,és megmutatta nekem, de még itt se esett le, hogy ezzel a lánnyal vmi nem oké, én megint csak bizonygattam , hogy nekem tetszik úgy, ahogy van, de persze nem hitte el nekem. Aztán egyszer már ott tartottunk, hogy nálam volt, a szüleim tök rendesek voltak vele, minden, ahogy kell. Aztán másnap előállt nekem azzal a telefonba, hogy vmi nagyon fontosat kell megbeszélnünk,és hallottam a hangján, hogy sírt. Még aznap találkoztam is vele, mikor is bevallotta nekem, hogy nem kéredzkedett el a szüleitől és azok nem tudták, hogy eljött hozzám, persze azt hitte ezért szakítani, fogok vele. Természetesen nem így történt. Egyszer, amikor sétáltunk a parkban és elkapott minket az eső, javasoltam, hogy menjünk el a westendbe, mert az volt a legközelebbi fedett hely, el is mentünk, és kiderült hogy ő még sose volt ott, pedig pesten lakik.Szinte alig ismeri,a várost, leszámítva azt a kerületet ahol lakik. Elhatároztam, hogy mindenhova elviszem, ahova csak tudom legalábbis pesten.
Így jutottunk el a Gellért hegyre is. Miközben mentünk fel a lépcsőkön a szabadság szoborra mutatott és azt mondta: nézd egy bula vmi levéllel. Na ezt a mondását örök tanulságként megjegyeztem. Aztán Valentin nap előtt, persze együtt kellett megvennünk mindig az ajándékot, ezt sose értettem, hogy miért volt jó neki. Szóval mondta, hogy várjam, meg mert venni akar vmit de, én nem láthatom, meg is vette jött vissza, aztán ahogy átölelt beleláttam a papír szatyorba, de semmi konkrétat nem láttam meg. Én azt hittem, hogy egy piros csomagolású bon bont vett nekem. Erre ő megint elkezdett hisztizni, hogy milyen vagyok, hogy meglesem, hogy mit fogok kapni. Egyszer talált pár fogadott hívást a mobillomban, mert azt is ellenőrizte, hogy kikkel beszélek, és persze azt hitte, hogy vmi másik csajok vannak a dolog mögött. Aztán nagyon meglepődött, amikor felhívta az egyik számot és kiderült, hogy a pannon betárcsázós wap száma volt. Egy ideig azt hittem, hogy már rég elfelejtette a nem fogadott hívásos dolgot, amikor mamutba voltunk, ahol akkoriban volt egy ingyenes sms küldő terminál. Pár percre magára hagytam, mert meg kellett keresnem a pláza legkisebb helységét. Amire visszamentem, kiderült hogy minden számra, ami akkor fogadott volt és nem volt név elküldött egy olyan sms-t, hogy szálljanak le rólam, különben baj lesz. Pesze mondtam neki, hogy ezt miért kellett,de konkrétan semmit nem tudott erre mondani csak félt, hogy elvesznek tőle a nála ezerszer jobb csajok. Bizonygattam neki, hogy ez hülyeség, de ő csak nem hitte el nekem. Aztán pár nap múlva jönnek át a bátyámék, és mondja a felesége, hogy kapott vmi sms t a mamut ingyen sms termináljáról, azzal a bizonyos szöveggel. Még nem is említettem, meg hogy volt egy időszak, amikor állandóan azzal jött , hogy majd pár év múlva szeretne hozzájönni és gyereket is,én akkor 19 voltam ő meg 16. Akkor még tetszett volna az ötlet, de mostanára rájöttem, olyan életem lenne, mint Al Bundynak
Aztán telt múlt az idő, míg nem egy napon bejelentette, hogy vége mindennek és szakítani akar. Hát ez maga volt a derült égből a villám csak más számomra, hiszen pont pár nappal azelőtt találkoztunk, és nem láttam rajta semmi furcsát. Aztán utoljára találkoztam még vele, hogy mindent megbeszéljünk, hát ez nem nagyon jött össze, mert teljesen ki voltam bukva.
Aztán egy hónap múlva feljött MSN re, és elmondta, hogy már van kije és hogy mennyire szereti meg ilyenek,és büszkén mondta hogy a gyerek majdnem fogott neki egy kacsát a városligeti tóból, meg megevett vmi papírt. Na innentől csak szimplán pincsinek neveztem, egy kiadós veszekedés utána végleg kitöröltem az MSN-ről. Pár hét múlva írt egy sms t, hogy most hogy már nincsen köd a szemem előtt, hogy undorítónak találtam e a testét. Erre én azt válaszoltam, hogy nem tartottam sose annak, de így utólag belegondolva azt kellett volna neki írni, hogy akkora, vagy mint egy farmotoros busz. És ezzel még nincs vége. Ugy jó fél év múlva bejelölt iwiw-en a pincsije, persze eszem ágában sem volt visszaigazolni, miután leseggfejezett, hogy elengedtem egy ilyen kincset. Aztán megnéztem, hogy fenn van e a myvipen is, persze hogy fenn volt és elég csúnya szavakat írt rólam ahol sértegetett engem és az édesanyámat. Na ezt nem hagytam annyiban, és írtam az oldal adminjának, hogy törölje ki a nem oda illő szavakat. Na akkor döntöttem el, ha valaha meglátom a gyereket az utcán, szó nélkül szájbavágom.

Először amikor olvastam a mobilarénán ennek az eszköznek a tesztjét, akkor nem is gondoltam ,hogy mennyire hasznos és praktikus is egyben.

Tehát a mobilaréna felajánlotta nekem, hogy tesztelhetem egy hétig, csak át kellett vennem a Young B.T.S.-nél.Kicsit viccesre sikerült az átvétel, mert nem attól kaptam meg akivel beszéltem telefonon és azt hitte, hogy nem is mentem el érte, de végülis csak adminisztrációs probléma volt, a lényeg, hogy meg van a szerkezet.

Kibontás:
Nem tudom, hogy én voltam béna,de a doboz elég nehezen akart kibontódni.
De belül minden meg volt , én csak igazábol egy mini usb töltőt hiányoltam a csomagolásból, mert ennek hiányában csak a szivargyújtórol tudjuk tölteni.
De aztán ezt is sikerült beszereznem.



Beszerelés:
Ez is roppant mód egyszerü volt, 3 csavar szükséges a fejtámlához való rögzítéshez.
A csavarokat kézzel csavartam be, de a legjobb megoldás egy 100 Ft -os lett volna, mert pont olyan vastag. A beszerelés nem vett igénybe 5 percnél több időt




Párosítás:

Először azt hittem, hogy fel kell tölteni teljesen,és csak akkor lehet használni, mert hiába próbáltam párosítani a telefonnal, de az sehogy se látta. Aztán jobban megnéztem a használati utasítást, és rájöttem, hogy a némítás és a bekapcsoló gombot kell egyszerre lenyomva tartani és ezután pirosan és kéken fog villogni a led. Természetesen igy már megtalálta a telefon a kihangosítót.

Használat:

Tehát most már látják egymást tökéletesen, ezután már csak telefonálni kell.
A zajszűrése kifogástalan, még a szirénázó autót se halloták a vonal tulsú végén,viszont a hívott félt nem minden esetbe lehet jól hallani, de ez inkább csak annak volt köszönhető,hogy nem vettem feljebb a hangerőt. A hangszórok elég szépen szólnak,kipróbáltam zenelejátszásra is alkalmas.Bár nem egy csúcs szuper hangzása van, bár nem is vártam el tőle.



A felvevő gomb viszont nem esik kézre, egy kicsit nyulkálni kell, hogy megtaláljam és meg tudjam nyomni.
A sokat vitatott lehajtható rész pedig egyálltalán nem zavaró vezetés közben, olyan mintha ott se lenne. És nem hiszem, hogy balesetnél bármilyen sérülést okozna, mivel egy kicsit még lötyög is .Szóval nagy valószinüséggel,nagyobb erőhatástól egyszerüen letörik.



Összegzés:
Nagyon korrekt kis Bluetooth kihangosító mind a szerelhetőséget,használhatóságot tekintve. Egy Suzuki Ignisbe van beszerelve és egy Nokia 6230i vel van használva.
Az ára se olyan vészes, bár a kisker ár és a nagyker ár között elég nagy a diferencia, de ha a teszt végén felajánlják megvételre akkor 24 ezer Ft ért elgondolkodunk rajta.

Köszönet a készülékért a Young B.T.S-nek és a Mobilarénának is.

Nem is olyan régen még a 90-es évek végén még nem volt az , hogy még az óvodásoknak is volt mobilja.
Persze ekkorra már az átlagember számára is megfizethető kategóriába voltak a mobilok,
mert annó a 90-es évek elején még egy kisebb vagyon volt egy telefon.

Aztán olyan 98 környékén megjelentek a szolgáltatóknál a kártyás csomagok és már viszonylag elfogadhatóbb árért lehetett telefonhoz jutni.
Emlékszem ekkoriban még egy Nokia 5110 praktikum csomagban olyan 40 ezert nettó volt, mert akkoriban még divat volt igy feltüntetni az árat, ezzel is megtévesztve az embereket.

Persze ezek még a nagy ormótlan antennás darabok voltak,de számomra a nagy áttörést a 3210 hozta meg, ez volt az első telefon, ami a kezembe került és nem volt antennája.
Emlékeim szerint ez olyan 2000 környékén lehetett, és mindig snake-el akartam játszani, mert olyan menő volt az akkor számomra.
Aztán telt múlt az idő és már a 3210 se volt olyan nagy szám nekem mint régen , mig nem kijött az utódja a 3310 egyből beleszerettem , csak sajnos kezdetben elég magas volt az ára, olyan 50 ezer ft körül.Majd ahogy olcsóbb lett , egyre több embernél láttam és már zavart, hogy mindenkinek ilyen telefonja van , és nekem már nem kell.De aztán megjelent a 3330 ami fel volt wapal turbózva , ez nagyon tetszett nekem, aztán pár hónap mulva be is szereztem egyet.Igaz akkoriban még a GPRS nem volt igazán elterjedve igy hát a sima CS betárcsázós megoldást lehetett csak választani.
Aztán ezek után nagyon felgorsultak az események, és egyre másra jöttek ki a szinesebbnél szinesebb kijelzős mobilok.ma már eljutottunk oda, hogy a mobillal komplett weboldalak tekinthetők meg a kijelzőjén, zenét halgathatunk rajta,kamerázhatunk is, de akár videótelefonálhatunk vele.
Szinte hihetetlen, hogy alig néhány év alatt ennyit fejlődtek a mobiltelefonok