Korunkra jellemző, hogy szinte állandóan átkozódunk, káromkodunk, vagy csak egyszerűen „szentségelünk”! Sokszor nem is gondoljuk komolyan, valahogy kicsúszik a szánkon.
Ezzel szemben nagyon ritkán van az, hogy valakire, valamire áldást, hálát mondanánk. Pedig ez sokkal fontosabb lenne. (A gondolat teremtő ereje!)
Egy álmatlan hajnalon, a barátokkal eltöltött éjszakai buli után, ahol többek között pont ez volt a beszélgetés témája, készítettem egy portált.
Itt mindenki elmondhatja vérmérséklete szerint a magáét.
Egy próba?