Nos, első Logout-os cikkemben a Sony Ericsson Xperia neo-ról írnék egy rövid bemutatót 1 év használat után.

Kezdjük a dobozzal.

Egy szép, színes régi fajta "szonierikszon" dobozban bújik meg a készülék.
A dobozon rajta vannak a főbb jellemzők, "képességek".
Az oldalán lévő lyukat megnyomva kicsúszik a belső kék doboz, tetején a GreenHeart bugyiban lévő készülék, alatta klasszikus füles-töltőfej-adatkábel hármas, egy tok és egy HDMI kábel.

A külsőről nem szeretnék sokat írni, mindent elolvashattok egy tesztben, mondjuk épp itt, a Mobilarénán.

Mindenhol legömbölyítések vannak, igazi kis szappantartó.
A Sony Ericsson volt mérnökei igen rosszul választottak anyagokat.
A hát- és előlap egyaránt csillogós biliműanyagból készült, ami irdatlanul gyűjti az ujjlenyomatokat, és még karcolódik is.
Ugyanez vonatkozik a rosszul felhelyezett, recsegő oldalsó fém-műanyag csíkra, ami gagyi műanyag.
A gombok is hasonló anyagból készültek, ezek is irdatlanul karcolódnak, az előlapi gombok alá pedig bemegy a por.
Ugyanez igaz a kamerára és hangszórókra is, a hátlap levétele után érdemes félévente letörölni a kamerát és a hangszórókat, szebbek is lesznek, meg hasznos is.