Hat hónapos a gépem, Asus Zenbook UX31

Előszó, bevezetés

Előző gépemet, egy Acer Aspire 5670-est már 2006 óta nyüstöltem. Jól bírta, vigyáztam rá, az eladása napján sem volt semmi baja, de a teljesítménye valahogy már nem volt elegendő. Nem kellett volna sokkal több, de menet közben gyakran lassult idegesítő tempóra, lassan indult, de a legfájóbb az volt, hogy a full HD filmek szinte mindegyike megfeküdte a gyomrát. Ehhez adódott a viszonylag nagy súly, 3 kg volt a gép, valamint a kis akkuidő, bár egy 5 éves géptől 1 óra körüli üzemidő jónak mondható, a töltőt mindig magamnál kellett tartanom, tovább növelve a cipelendő súlyt.
Így a csere mellett döntöttem.

Mivel játékra szinte egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben akartam használni a gépet, így nem volt szükségem több erőműnyi teljesítményre, inkább egy fürge, könnyebb feladatokat gyorsan elvégezni képes, könnyű, hosszú akkuidővel bíró noteszre.
Jó lett volna ha a gép kicsi, könnyen hordozható, de ennek ellenére sokáig bírja töltés nélkül, a kijelzőnek értelmes felbontása van, a filmek gond nélkül lejátszhatóak, villámgyorsan lehet az alkalmazásokkal bánni. Egy netbook gyenge lett volna, viszont a notebookok többsége hordozhatóság szempontjából nem felelt volna meg.
Volt még egy nagyon fontos szempont, ezért lehet rám követ dobálni, de nagyon lényeges volt a gép külseje is. Nem akartam tucatgépet, így a legtöbb notebook és netbook kiesett a körből. Ami maradt, az valahogy nem tetszett.
Fontosnak tartom, hogy a gépet örömmel tudjam használni, ehhez nekem hozzátartozik a gép külső megjelenése is.

Egy hordozható Asus története (ízelítő)

Először tavaly február táján láttam képeken. Egyből megtetszett. Ó mondom, nekem ez kell! De biztos jó drága lesz. Nem baj, majd megoldom. Megoldottam.
Sokan kételkedtek akkor is, most is vannak kételkedők, vannak akik értetlenül állnak a dolog előtt, mégis miért van nekem erre szükségem? Nos erre bonyolult és összetett a válasz, de arra sem tudnék két mondatban válaszolni, hogy mi a jó benne és mit változtatnék.
Ezért inkább írok egy hosszabbnak mondható kis beszámolót, egy laza elemzést. Kevés szám és több gyakorlati tapasztalat lesz benne. Elvégre a számok nem mindig mutatnak valós képet.
Hamarosan megírom, ahogy időm engedi.