Bevezető

Az elmúlt pár évben a tabletek lassan az életünk mindennapi részévé váltak, már teljesen megszokott dolog a látványuk metrón, buszon, kávézóban. Az elterjedésükön sokat gyorsított az olcsóbb kínai gépek megjelenése, amik már bő egy éve itthon is hivatalosan megvásárolhatóak, különböző márkanevek alatt (WayteQ, MyAudio, Concorde...).

A folyamat megállíthatatlannak tűnik, a két és féléves keresztfiam tableten nézi az Ákos videoklipet a YouTube-ról, azon kifestőzik, és már anyukám is, aki 60 múlt, bejelentette, hogy neki is milyen jó lenne egy ilyen fényképeket mutogatni az ismerősöknek.

Én viszonylag rutinos tablet felhasználónak mondhatom magam, a cikkem tárgyát képező gép a 4. általam vásárolt táblagép. A tavaly augusztusban vett 9,7"-osról egy bemutató is született, azóta is nagy megelégedéssel használom.
Felmerül a kérdés, hogy akkor miért is vettem az elmúlt fél évben további 2 táblagépet? Már a SmartQ Ten3 bemutatójában is írtam, hogy a 10" körüli mérete nem igazán tartom a hordozhatóság csúcsának. Persze egy kecses iPadnál még elmegy, de az általam vásárolt gépről nem ez a szó jut az eszembe. 13mm-es vastagsága, a kijelző körüli széles káva és a szögletessége otthoni használat közben nem zavaró, de a mindennapi hordozásának nem tesz jót. A másik engem zavaró dolog, hogy a 1024x768-as felbontásból adódóan van néhány program, ami kicsit furán jelenik meg rajta.

Bevezető

Az iPad megjelenése óta tablet-lázban ég a világ. Azóta már sok embertől millió véleményt hallhattunk, kezdve a „drága játékszer”-től a „leáldozott a notebookoknak”-ig. Egy biztos, igény van az ilyen eszközökre.

Én is már bő egy éve mondhatom magam táblagép tulajdonosnak, akkor rendeltem magamnak Kínából egy 7"-os Ramos W10-t, erről még egy tesztet is elkövettem.
Akkor elég modernnek számított, elsők közt használta az Amlogic-8726M SOC-ot, ami utána szépen elterjedt. Egy percig sem bántam meg a vásárlást, és a mai napig is tökéletesen működik. A több mint egy év aktív használat szinte semmi nyomot nem hagyott rajta, de mint anno meg is írtam, nagyon jó minőségű készülékházat raktak össze a Ramos-nál.

Persze az idők folyamán arra is rá kellett jönnöm, hogy nem pontosan fedi az igényeimet:
- mivel legtöbbször otthon használom, a 7" kicsit kevés nekem,
- a 800x480-as felbontás internetezéshez nem épp ideális,
- a kijelző minőségével nem vagyok megelégedve (betekintési szög, fényerő); így elhatároztam, a következő IPS lesz,
- fontos a support, a Ramosnál hibajavítások voltak, de a Froyo-n nem sikerült túllépni,
- mivel sokszor hallgatok rajta webrádiót, a hangszóró legyen jó,
- a HDMI kimenet számomra teljesen felesleges, egy év alatt egyszer sem kellett.

Bevezető

A 2011-es év a Dell üzleti gépeinél elhozta a szokásos design váltást, ami a fórumokat olvasgatva nem igazán nyerte el a felhasználók tetszését. Hozzánk első körben a 6-os sorozat 12"-os és 13"-os példánya jutott el, de később rendeltem 14"-os E6420-et is, így gyakorlatilag majdnem a teljes paletta megfordult a kezeim között.
Az E6320-ból teszt is született és azóta is azt használom otthon. Így szép lassan megbarátkoztam a gép kinézetével, talán még meg is szerettem a formáját. A három méretből most a 12.5"-os változatot szeretném bemutatni, ami az én és kollégáim egybehangzó véleménye szerint a legszebbre sikerült modell a sorozatban.

Külső

A csomagolás a szokásos egyszerű Dell kartondoboz újrahasznosított papírból. Benne préselt papír idomok között találjuk a notebookot, a 65W-os töltő külön dobozban van. A csomagolás a funkcióját tökéletesen ellátja, biztosan megvédi a gépet az esetleges sérülésektől. A safety manual és software license agreement-en kívül még egy apró leírást találunk a beépített hsdpa kártyához, lemez nem jár a géphez alapból.

Bevezető

Munkahelyemen a 2011-es év talán legnagyobb IT feladata a Windows 7 + Office 2010-re való átállás elindítása volt. Ennek folyományaként szükségessé vált elég sok (egyébként jól működő) számítógép lecserélése is. Mivel a cégcsoport szintjén több ezer gépről volt szó, a németországi vezetőség úgy döntött, hogy a Dell mellett (akitől jó pár éve vesszük a gépeket) más gyártókat is megversenyeztet. A tendert, ami a határidő csúszásban a 4.-es metró babérjaira tört, a végén újból a Dell nyerte, megelőzve a Lenovo-t és a Fujitsu-t. Mi meg közben imádkoztunk, hogy kitartsanak a meglévő gépeink a tender végéig.

Kis idővel az eredményhirdetés után megkaptuk a rendelhető gépek listáját, amit átnézve sajnálkozva tapasztaltam, hogy 13"-os masina megint nem került a listára. Nálunk a normál munkaerő 14"-os, a vezetőség meg 12"-os gépet kap a mobilitás jegyében. Én az irodában egy E6410-est használok, de otthoni / hurcolós gépnek van egy 12"-os D420-am. Ezt szerettem volna lecserélni egy 13"-os gépre, számomra ez a tökéletes kompromisszum a hordozhatóság és használhatóság között, plusz ebben a méretben már általában van optikai meghajtó is (ami nekem fontos). Szerencsére a Dell-es kapcsolattartónk igen rugalmas, így sikerült az új gépekkel együtt a cikkem tárgyát, a 13,3"-os Latitude E6320-ast is megrendelni:

Bevezető

[A tegnapi napon egy Flytouch2 GPS tablet tesztjét olvashattátok - a szerk.]

Az iPad megjelenése óta tablet lázban ég a világ. Én is érdeklődve olvasgattam a megjelent teszteket - megpróbálva túllépni az Apple-féle PR bullshit-en - elgondolkoztam rajta, hogy vajon milyen előnnyel járna egy ilyen beszerzése.

Amiben biztos voltam, hogy nem szándékozom 100e forintos nagyságrendű összeget elkölteni és nincs szükségem beépített 3G modemre (a telefonomhoz már van mobilnet csomag, plusz előfizetésre semmi szükségem).
Igazság szerint otthon szándékoztam használni internetezésre, tanuláshoz jegyzet olvasásra, a htpc-n futó mediaplayer program vezérlésére (XBMC, Mediaportal). Plusz esetlegesen fényképeket mutogatni vagy utazások alkalmával filmet nézni. Az itthon kapható kínálatot átnézve, nem igazán találtam megfelelő készüléket (le is tettem a vásárlásról).
Aztán egy szűk hónapja megjelent egy teszt az aPad A8 tabletről, ezt elolvasva újra fellelkesültem. A cikkhez kapcsolódó fórumban került szóba a www.ankaka.com, ide ellátogatva szembesültem vele, hogy a kínaiak milyen nagyüzemben gyártják a tableteket. Átnézve az oldal kínálatát sokáig én is a aPad A8-ban gondolkodtam, de aztán két hete felkerült az oldal kínálatába a cTab MP, amit végül megrendeltem.

Bevezető

Már lassan egy éve, hogy megjelent első cikkem az oldalon, ami a most bemutatott notebook elődjéről szólt. Október óta a munkahelyemen az új modellt használja pár kollégám és én is, így gondoltam elkészítem ennek a notebooknak a bemutatóját. Még tavalyra terveztem, de valahogy nem jutott rá idő. Úgy érzem a cikk még mindig aktuális, nemrég került bemutatásra a váltó modell, így remélhetőleg kifutó típusként kicsit kedvezőbb áron juthatunk egy ilyen géphez. Továbbá igen ritkát találkozhatunk Dell laptop teszttel a magyar oldalakon, pedig elvileg a második legnagyobb gyártóról beszélünk. Gondolom ezért főképp a forgalmazók a felelősek, feltételezem nem biztosítanak tesztkészülékeket.
Időközben a teszthez készített fényképeket tartalmazó pendrive-ot sajnos sikerült valahol elveszítenem, rajta a Latitude E4200 teszthez készült képekkel egyetemben, így a cikkhez ezeket újra kellett fényképeznem. Ehhez kapóra jött, hogy egy sürgős rendelés miatt raktárról vásároltunk egy gépet, és nem a szokásos céges konfigurációt rendeltem meg. Így ez a gép tartalmaz pár extrát, ami a mi céges laptopjainkba nem rendelhető.

Bevezető:

A munkahelyemen nagy megelégedéssel használtuk-használjuk a Dell Latitude D sorozat összes tagját kezdve a D600-tól a D630-ig bezárólag. Kisebb balesetekből kifolyólag és mivel kíváncsi ember vagyok már az összes típus volt szerencsém közelebbről megismerni. Az E6400-t már nézegettem egy jó ideje (mióta leváltotta a kifutó D630-at a cégnél rendelhető gépek listáján) aztán az év elején eljött a pillanat amikor aktuális lett pár munkatársam D610-nek a lecserélése. Mindig nagy lelkesedéssel olvasom a Logout-on megjelenő notebook teszteket és mivel magyar oldalon nem találtam erről a gépről bemutatót, elhatároztam, hogy megpróbálkozom egy írás elkészítésével.