Aki használ ilyen kulcsrakész iskolai környezetre és ott használatos funkciókra optimalizált servert, bizonyára tudja, hogy ezen serverek (Sulixerver, Huedu Openlab Server) támogatása ezen tanév végén forráshiány okán megszűnik. Igazából már évek óta lehetett sejteni, mert már semmilyen érdemi fejlesztés nem jött ezekhez a rendszerekhez, de most már hivatalos is. Nos, aki ilyen cipőben jár, annak figyelmébe ajánlanék három ingyenes alternatívát. A kor követelményeinek megfelelően mindegyik futtatható Proxmoxon is, sőt a 3-ból 2-őn kifejezetten ajánlott/elvárt is.

Linuxmuster : német disztró, de tud angolul (és telepítés után némileg magyarul is), a dokumentáció német módon részletes és percíz. Egy minimum 2 hálókártyás gép kell hozzá virtualizáció képes procival, ramból nem árt minimum 16gb, de 32-vel azért jobban járunk. Alapvetően Proxmoxon futtat egy Opnsene tűzfalat/proxyt és egy Ubuntu servert amire az lmn-t húzza fel egy script segítségével. A jelenlegi 7.2-es stabil Linuxmuster verzió a 22.04 LTS-re épül, de már tesztelhető a 7.3-as is, ami már a 24.04-es épül, de miután stabillá válik a 7.2-esről migrálhatunk rá. Az alapvető diák tanár felhasználók és osztály csoportok valamint hálózati meghajtók/megosztások mellett tud tftp kliens klónozást/kezelést (Linbo), vizsga üzemmódot, és Opnsense-en keresztül használhatunk proxy webszűrést.

Az első számítógépünk 1988 táján egy Entreprise 128-as 8bites gép volt magnóval, amit akkoriban az M1-en úgy hirdettek, hogy mintegy 2x-er olyan gyors, mint a nálunk oly népszerű C64 számítógépek, itt nyilván a 2x annyi memóriára gondoltak a marketingesek, mert ha pl szoftverellálottságban hasonlítanánk az ep128-at a C64-hez akkor a hardver fénye úgy illanna el akár a harmat a sápadt hajnali fényben. Mindenesetre az ára a C64-hez képest jóval kedvezőbb volt, és részletre is megvásárolható volt, ami nem csekélység volt abban a korban , amikor sok havi fizetések voltak egy számítógép ára. Az ep128 történetéről már sokan és sok helyen írtak, szóval azt megtaláljátok másik blogokban, oldalakon, viszont akit elkapna a nosztalgia vagy szimplán kipróbálná milyen is volt ez a gép, IstvanV-nek hála egy egészen jó kis emulátoron teheti meg. Az emulátor ep128emu2 néven fut, innen lehet letölteni, fut Windows és Linux alatt (újabb Linuxok esetében alap esetben nem a megfelelő/default hangkimenetre áll rá, de némi kattintgatás és próbálgatás után ez gyorsan orvosolható (attól függően, hogy alsa vagy pluse hangkártya kezelő rendszer fut Linuxunk alatt a default (alsa/pulse) választása esetén éri el a kiáramló hang csapkodása fülcimpáink partjait) az options sound menüfül alatt) is, mindkét fajta op alatt ki is próbáltam, ill elvileg Ios alá is leforgatható forrásból. A gépigénye nem túl magas Linux alatt simán elment egy Mobil Athlon-Xp-és laptopon is, tehát vhol talán olyan erősebb P3-asra saccolnám a minimum gép igényét, szóval gyakorlatilag ha leülsz egy akármilyen számítógép elég 99%, hogy tudod futtatni.

Bevezetés

Eredetileg egy VESA local busos vga megatesztet csináltam volna – miután összegyűlt belőlük jópár – de van még néhány nagy hiányzó (pl. Tseng ET4000w32, Trident 9440) amiket illene beszerezni, hogy valóban megateszt legyen.

A „nagy” gyűjtögetés közepette azonban észrevettem, hogy az összes Socket 3 platform alá VESA local busos chipsetet gyártó cég (amelyek közül ma már egyik sem igazán aktív e szerepkörében) egy-egy alaplapjából akad tesztelni való példány.
Nos ha már így alakult, akkor nosza derítsük ki melyik chipset hajtaná meg leginkább a VGA-kat.

Vajon van-e olyan egyértelmű favorit mint PCI fronton az Umc888, ami egyedüliként a 60MHz-es FSB támogatással, ezáltal behozhatatlan előnnyel rendelkezik?

A főszereplők (balról jobbra és fentről lefele haladva): Asus VL/I 486SVGO (Sis471 chipsettel), QDI V4P895 SMT V5.0 (Opti895 chipsettel), Aquarius (nem ez nem az ásványvízgyártó cég, mielőtt még valaki még azt gondolná…) MD-4DUVC (UMC498 chipsettel) valamint FIC 486-GIO-VT (Via 82c486a chipsettel).