Hirdetés

Kicsit szomorkás...

Tegnap miközben az ex-barátnőmmel töltöttem az éjszakát a kocsim feltörték. Két héten belül másodszor... Múltkor a barátaimmal voltam Dunaharasztiban, mikor egy kempingbe mentünk sütögetni, illuminált állapotban fürdőzni... Mikor úgy gondoltuk, hogy irány haza, összepakoltunk, visszamentünk a kocsihoz és láttam, hogy az ablakom le van húzva... Na mondom, ezt jól úgy hagytam... Eltűnt a PSP-m... Nagyon nem érdekelt. Elegem lett a szomorkodásból! Azt mondtam magamban, hogy igazán fölösleges rúgkapálni, semmi nem változik attól, hogy szomorkodok...

10 méterre voltam tegnap este a kocsitól, mikor az anyós ülés felől feltörték a kocsim és odébb tolták egy utcával ahol kipakolták, felforgatták. El akarták vinni a kocsit, ez meglátszott azon is, hogy a gyújtáskapcsoló alatt a kábelek ki voltak húzva. Szerencsétlenségükre olyan egy hulladék a kocsim, hogy mindig elromlik rajta valami. Most nem volt izzítás és egy gombot kell külön nyomni az izzításhoz a motortérben. Amit mégis nagyon sajnálok, hogy benne voltak az irataim. Elvitték mind, persze egy forint nem volt a pénztárcámban. Mikor kimentem az utcára az első szavaim ezek voltak:
-Hol a kocsim? Hé haver hol a kocsim?