Na hát akkor kezdjünk bele!

Én eddig csak olvastam ezekről, na persze nem olyan formában, mint most. Most, mint részese a dolgoknak.. Így azért egész más élmény, higgyétek el!
Az interneten annyiszor feltűnt már ez a módszer. Csalások, melyeknek oly könnyedén bedől az ember.. De ha valami profi módon van kidolgozva, az más. Azt bevállalnám, na, hát kéremszépen, átvertek igen! De ezt? Na, ezt bizony titkolnám..

Szóval, tárgyra térve, kaptunk egy emailt, a szokásos spam áradattal vegyítve, de ez kicsit más volt, mert amolyan magyaros beütésű angol címe volt. Azaz angol beütésű magyar. Ebben egész egyszerűen arról tájékoztatott a Customer Service Email Upgrade, hogy Frissítse t-online.hu email fiók.

Itt kezdett érdekelni a dolog, lássuk hát a várva várt részleteket:

"E-mail Tisztelt Felhasználó,
Fontos megjegyzés az összes t-online.hu, email felhasználó.

Már megint egy áremelés borzolja az idegeim így évfordulón, amit persze már bőven megszokhattam volna, de valahogy mégsem sikerül..

Az interneten jártamban-keltemben tarifacsomagok, díjjak után kutatva érdekes változásokra figyeltem fel.
Igazából szétnéztem a kínálatban, ama furcsa gondolatot tettre váltva, mi lenne, ha csomagot, netán szolgáltatót váltanék? Jobban járnék-e, akárcsak pár fillérrel, vagy nekem dobott jutalmakkal?

Ennek az ötletnek kipattanása nem is oly rég fogalmazódott meg bennem, szolgáltatóm fura bónuszlecsippentése folytán. Feltöltőkártyás ügyfél révén eddigi 14.400 Ft-os feltöltésemhez 18.000Ft lebeszélhetőség párosult. Eddig. Aztán gyors változtatás révén a 14.400 Ft 15.000 Ft-ra módosult, nagy megdöbbenésemre. Jó hogy nem szüntetik meg, gondoltam! Hiszen prepaid csomag esetén előre fizetek, márpedig ha előre fizetek, már ők használhatják a pénzem, s nem én magam.

Böngészgettem hát a netet, mire egy közleményen akadt meg a szemem:

Írásommal szeretném összefoglalni, bemutatni az új rendszerű, magas felbontásra képes HDV kamerák előnyeit, paramétereit, illetve magát a rendszert.



Elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor a jó öreg PAL szabvány végnapjai meg vannak számlálva, igazán beindulni látszik az új technológia, terjedőben vannak az új, minden eddiginél nagyobb felbontást, lehetővé tévő HDTV technológiák mind műsorsugárzási, mind megjelenítési fronton.
Ez főként már megint csak a számítástechnikának, a Blu-ray, HD DVD technológiájának, valamint a megjelenítéshez szükséges plazma illetve LCD tévék térhódításának köszönhető.
Na elnézést a talán túl optimista fogalmazásért, főként a hazai helyzetre gondolva.

A rendszerről röviden, a teljesség igénye nélkül:

A HDV szabványt négy vállalat hozta létre, a Sony Corporation, a Victor Company of Japan (JVC), a Canon Inc., és a Sharp Corporation. [link]
A HDTV szabványt meglepő módon már évtizedekkel ezelőtt feltalálták, azaz a 80-as években már bemutatásra kerültek ilyen megjelenítők Japánban a Sony és az NHK jóvoltából.
De csak jóval később, 1995-ben fogadták el a szabványt, majd 1998-ban vált elérhetővé a vásárlók részére először.
Maga a sugárzás természetesen digitális formában történik, többféle felbontás és verzió lehetséges.

HDV felbontások:

720p felbontás: 1280 × 720 pixel
1080i felbontás: 1920 × 1080 pixel

Összehasonlításképpen a hazánkban elterjedt PAL, (illetve DV) rendszer felbontása 768x576 (720x576) pixel



A hang szintén digitálisan tömörített, többféle eset lehetséges itt is, attól függően, hogy a broadcast rendszerek hogyan kívánják adni, vagy valamilyen adathordozón jelenik-e meg az anyag, általánosságban AC3, de ez lehet műholdon sugárzott jelnél sima mpeg layer2 is.
HDV esetén a hang MPEG-1 Audio Layer II 385 kbit/s

A pixelek méretének összehasonlítása rendszerek szerint: (felül HDTV, alatta PAL)



A HDTV-HDV szabványt természetesen csak speciális megjelenítők támogatják, szükség van megfelelő plazma, LCD TV-re, valamint ilyen adásokat fogni képes DVB vevőre, mely lehet DVB-T (földfelszíni) DVB-S (műhold) vagy DVB-C (kábel) is, akár a készülékbe építve.
Tudni kell, vannak olyan típusok, amik fel vannak készítve a HDTV jel fogadására, de a tökéletes választás olyan készülék lenne, melynek felbontása megfelel a rendszer maximális felbontásának, tehát 1920x1080. Az ilyen készülékek még elég ritkák, és drágák.
A másolásvédelem miatt új csatlakozószabványt is létrehoztak, (HDMI) [link] ennek hiányában a nagyfelbontású anyagok ''butított'', gyengébb felbontásban jeleníthetőek csak meg.

Térjünk át a kamerákra:

Jó hír, hogy az új szabvány lassú térhódítása ellenére ezek a kamerák már most megvásárolhatóak, meglepő módon viszonylag elérhető áron!
Segítségükkel az átlagos emberek számára is elérhetővé válik az otthoni körülmények között nagyfelbontású videók készítése.
Vannak, akik szeretnének DV vagy Digital8-as rendszerű kamerát, sokaknak már van is, néhányan a minőség javítása érdekében gondolkoznak 3CCD-s rendszerre történő váltáson is, hiszen a hagyományos 1CCD-s kamerákhoz képest ezzel a félprofi megoldással, sokkal jobb szín, kontraszt érhető el. Igazuk van.
Azonban ha valaki ezt veszi számításba, megéri a HDV szabványú készülékekre is egy pillantást vetnie. Miért? Miért is jobb a HDV formátum?
Miért éri meg egy ilyen rendszer akkor, ha még a televíziók sem képesek ezt megjeleníteni nagyszámban? Érdemes már most ilyesmiben gondolkozni?

Hasonlítsuk össze hát a három rendszert:

Szabványos DV (dv avi, 4:3 vagy 16:9): 720x576 1:5 tömörítés, 25Mbit/s fix bitráta
Szabványos DVD (dvd mpeg2, 4:3 vagy 16:9): max. 720x576= 414.720 képpont, átlagosan 6-7Mbit/s - már szép képminőség
Szabványos HDTV (mpeg2 16:9): max.1920x1080=2.073.600 képpont, 25Mbit/s

Itt álljunk meg kicsit! Láthatjuk, 5x több képpont van HDTV esetén, mégis csak kb. 3.5x nagyobb a bitráta. Ez kissé kevésnek tűnhet, de mégsem az, hiszen minél nagyobb a kép, annál jobban nő a tömörítés hatékonysága. Az, hogy nagyobb a felbontás, azt eredményezi, hogy 1 adott blokk kisebb méretű lesz. (Lásd. halacskás kép)
Sima 720-as DVD esetében 1 pixel 1.38mm, HD esetén 0.52mm, ami kb. a fele. Ezért jöhet ki a 25Mbit, sőt, ha esetleg ez az érték kevesebb, akkor sem nagy csúnya kockákat látunk erős tömörítés esetén, hanem fele akkorákat, így sokkal kevésbé zavaró.

Tehát felbontás, bitráta mind-mind nagyobb, ezek a kamerák hagyományos DV szalagra rögzítenek (LP nincs), ami konkrétan már mpeg2, ráadásul, ami jó hír, nem program stream-ben, hanem transport stream-ben [link] (illetve un. Packetized elementary stream-ben 1080i esetén), olyan formátumban, amit a műholdas adatátvitelnél is használnak.
Miért? Mert ha valami hiba csúszik be, nincs akkora kiesés, mint program stream esetén, ugyanis rövidebb a GOP. [link]
A hibajavítást továbbfejlesztették. És itt jön be az előbb említett TS. Rövid GOP = kevesebb kiesés szalag drop out esetén, ha neadjisten' megtörténne..
A tortára a hab pedig az, hogy a rövidebb GOP jobbá teszi mpeg-nél az amúgy közismerten a DV-hez képest gyengébb szerkeszthetőséget (vágást), ami persze sajnos itt is megvan.
Ezeket a funkciókat, beolvasást már támogatják az új software-ek, lehetőség van később átmuxolni PS-be, ami mivel nem áttömörítés, minőségvesztést egyáltalán nem okoz.
Megemlíteném, vannak olyan kamerák is, amelyek MPEG-4 AVC (H.264)-ben rögzítenek. Fontos, hogy a HDV kamerák valójában 1440x1080 felbontásban dolgoznak, ezt interpolálják fel 1920x1080-ra. (a 720p felbontása 1280 x 720)

Nézzünk pár kamerát kiemelve a választékból:

Sony HDR-HC1 (1699.00 €)



HDV1080i (16:9), 1/3 CMOS szenzor, 3 mpixel, Carl Zeiss Vario-Sonnar T objektív
10x optikai zoom, optikai képstabilizálás



Sony HDR-HC5 (842.00 €)



itt is 1/3 CMOS szenzor, 10x optikai zoom, HDMI



Sony HDR-UX1 (659.00 €)



MPEG-4 AVC (H.264) AVCHD 1080i/720p 10x zoom, HDMI



Panasonic HDC-SD1EG-S (926.00 €)



12x optikai zoom, 3CCD, Leica Dicomar objektív, optikai képstabilizátor, 5.1 hang



Canon HV10 (730.00 €)



1/2.7 CMOS szenzor, 10x optikai zoom, optikai képstabilizálás

És most jöhet a kérdés: Mégis min nézzük meg ezeket a felvételeket, ha nincs LCD, vagy Plazma TV?
(Már pedig sok embernek egyelőre még nem adatik meg ez a csoda.)
Jelenleg még Magyarországon nincs HDTV rendszerű műsorsugárzás, és ezeknek a készülékeknek van egy hátrányuk: ha nem olyan formátumú adást nézünk velük, amelyekre tervezték őket, akár csalódást is okozhatnak! Az analóg rendszereken jelenlévő zajokat ezek a televíziók sokkal zavaróbban kihozzák, mint egy hagyományos TV.
Marad hát a számítógép monitora.
De miért is vesz videokamerát az ember? Hogy a jövőben visszanézze, megmutassa gyermekének, az unokáinak... és 20 év múlva vajon milyen formátum lesz elterjedt a világon? Hát remélhetőleg, azaz nagyon valószínű, hogy a HDTV. De ha nem is, legalább jobb minőségben láthatjuk viszont az emlékeinket.

Van egy másik lehetőség, ha a kompatibilitás mellett szeretnénk maradni, ez pedig - természetesen az eredeti anyag megőrzése mellett - az átkódolás hagyományos PAL szabványra.
Mert mivan a DV cam esetében? DV avi be a gépbe, vágás, aztán átalakítás szabvány 720x576 mpeg2-be. Miért ne lehetne ezt is átalakítani? Vajon mennyit romlik a minőség? Vajon elveszhet-e az az előny, mellyel ez a kamera bír?
Személy szerint végeztem egy kis tesztet, igaz, kicsit csaltam, mert ilyen kamerám nem lévén kénytelen voltam egy műholdas broadcast anyaghoz nyúlni, amit valószínűleg profibb kamerával rögzítettek mint a fentiekben említett amatőr felhasználásra szánt készülékek (ilyen profi készülékek pl. a SONY HX1,HVR-Z1E, Canon XLH1)
Viszont, kiegyenlítődésképpen, közrejátszottak a sugárzás korlátai is, hiszen a bitráta jóval kisebb volt a lehetségesnél: 1920x1080, upper field interlace-es, átlagosan 16Mbit/s.
Esetleg feltenném valahová, de hová tehetnék egy 300MB-os mpv file-t? Persze tudom, vannak ilyen jellegű wmv-k a neten, ez viszont tipikus sugárzott, szabvány mpeg, amit már adnak, tévén nézhető anyag.

Hát átkódoltam az anyagot Canopus procoderrel, a következő beállítással: mpeg2 720x576 PAL 25fps, 16:9, VBR 2 pass átlag 6, max 8, min. 0 mbit/s bitráta, 10bit precisionnal.
Lett belőle ~110Mb, szabványos mpeg.

Nem túlzok, ha azt mondom: csodálatosan szép lett az eredmény. Ránézésre jobb, mint bármelyik hagyományos módon sugárzott műsor felvétele.
És ez egy műholdról sugárzott, előre beállított, rontott paraméterű hdtv anyag, ami persze jó, de itt jön be a képbe a viszonylag alacsony (16Mbit) bitráta, mennyire nem számít, és mennyivel jobb a tömörítés hatékonysága.
Még átkódolt anyagnál is jó minőséget ad, tehát a ''downgrade'' jól alkalmazható.
További előny, hogy HDTV esetén nincs unsharp mask, amit hagyományos sugárzásnál mint szűrő alkalmaznak az élességérzet növelése érdekében.

Személy szerint már alig várom azt a pillanatot, amikor a HDTV technológia az egész világon elterjedt, és használatos lesz mindenki számára.
Még a szomszéd néninek is LCD/OLED tévéje lesz, nekem lesz egy szuper HDV kamerám, és hasonló minőségben rögzíthetem a dolgokat, átkódolás nélkül.
Sajnos, erre az időre egy jó darabig még várnom kell. Beindult a dolog, ha lassan is, de biztosan.....

A cikk végén pedig lássunk a medvét (vagy mást?) azaz pár példafelvételt, melyek a SONY FX-1es félprofi kamerájával készültek! (Nyugodtan nevezzük át mpg-re a fileokat)

[link]
[link]
[link]
[link]

Az esetleges pontosításokat igyekszem a cikkbe belefoglalni, várom a hozzászólásokat, kiegészítéseket - esetleges javításokat!
A cikk korántsem teljes, nem is ez volt a fő cél, csupán a technológia, a lehetőségek rövid bemutatása. (A bemutatott kamerákat találomra választottam ki, a tájékoztató árakat a http://www.geizkragen.de oldalról ollóztam ki)

Cyberslider