Megjelent a szöveg. Köszönöm a segítséget!
A segítségeteket szeretném kérni. Nem vagyok túl jó a nyilvános önmenedzselésben, ezért a véleményetekre volnék kíváncsi. Az alábbi szöveget egy internetes portálra szánom, a szakemberek bemutatkozó oldalára. Már sokféle verziót írtam, de még mindig nem az igazi.
Megtisztelnétek némi építő kritikával!
Szeretettel meghívlak Benneteket az alábbi előadássorozatra, amelynek órái nyilvánosak.
ELTE Tudományfilozófiai Tanszék szervezésében
Filozófiai szeminárium IV. - Szerepjáték és kultúra
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a. Petőfi híd lábánál
0.89 terem
A hétfőnkénti szeánszok alkalmával 18:00 - 18:45-ig tart az általános bevezető. A második szakaszban 19:00 - 19:45-ig előadás, amely a téma mélységeivel, aktualitásával, érdekességeivel varázsolja el a jelenlévőket.
Tervezett tematika:
2008-02-11 Bevezetés
2008-02-18 Önmegvalósítás, szituációs és helyzetgyakorlatok összessége
2008-02-25 Live fantasy
2008-03-03 Pszichológia
2008-03-10 Sci-fi az író szemszögéből
2008-03-17 Fantasy az író szemszögéből
2008-03-24 TAVASZI SZÜNET
2008-03-31 A szerepjáték mint életérzés és szubkultúra, archetípusok,
2008-04-07 Táblás, kártyajátékok; Live
2008-04-14 Játékelmélet, Filozófia
2008-04-21 A fantasy és a képzőművészet
2008-04-28 A fantasy jelene, kik alkotják ma a hazai szerepjáték frontvonalát OnLine
2008-05-05 A fantasy jelene, kik alkotják ma a hazai szerepjáték frontvonalát OffLine
2008-05-12 Vallás és szerepjáték (moderált beszélgetés)
Ez mindig egy nagyon érzékeny, és sokat vitatott kérdés. Nagyon nehéz kihagyni belőle mind a személyes viszonyulást, mind a tapasztalatokat. Ugyanakkor pro- és kontra bármit említünk a kérdést illetően, egészen biztosan tömegek sorakoznak fel mind ellene, mind mellette.
Ezzel az írással nem szeretném, ha ilyen ellentmondó vélemények ütköztetése alakulna ki! Nagyon kérek minden kedves Olvasót, hogy a címhez mérten, józanul álljon hozzá a véleményformáláshoz is! Ellenkező esetben zároltatást kérek majd a témának. Remélem, ezzel olyan gondolkodási utat tudok megindítani, amely eloszlatja a tudatlanságot és az előítéleteket a témát illetően!
Kiegészítés az előszóhoz:
A kialakult beszélgetés során felvetődött pár kérdés. Az ezekhez kapcsolódó gondolatokat a kapcsolati helyzetekben megjelenő problémákról itt, ill.a pszichológusi hitvallásomról itt lehet olvasni.
Vladi Olvtársunk pedig szükségesnek tartotta, hogy pár egyéb gondolatot is hozzácsatoljunk az íráshoz. Ehhez Ő maga írt pár sort. Mindezt a szöveg végén találjátok meg.
Vannak egyszerű módszerek arra, hogyan mentsünk életet.
Elnézést, ha ez a téma nem túl érdekfeszítő, de a hétköznapi tapasztalataim alapján a praktikus ismeretek közé sorolom az alant lévő pár dolgot.
Tanmese:
Egy fogadáson történt, hogy egy asszony tányérral a kezében megtántorodott, majd elesett. Felsegítették, de az asszony azt mondta, hogy minden rendben, úgy látszik, csak megbotlott. Nem akarta, hogy orvost hívjanak. Az est hátralévő részét jó kedvben töltötte a társaság tagjaival. Amikor hazaértek férjével, a férj aggódott, és mégiscsak felhívta a mentőket. Az asszonyt beszállították a kórházba, de már nem tudtak segíteni rajta. Rövid idő elmúltával, még azon az éjjel az asszony agyvérzésben meghalt.
Egy neurológus véleménye szerint, ha ott, a szórakozás helyén, valaki ráismert volna az agyvérzés jeleinek egyikére, annak a következő 3 óra leforgása alatt életmentő jelentősége lett volna.
Zoli bácsi: Leggyakoribb tünet Stroke-os betegeknél a száj elhúzódása, beszédzavar, és a féloldali gyengeség, bénulás. A STROKE egy gyűjtőfogalom, az agyi érkatasztrófák gyűjtőneve.
Igazából nincs mondanivalóm magamról. Csak azért nem törlöm ezt a bejegyzést, mert másoknak adott valamit. Értük született, és azokért, akik lelnek benne még értéket.
2008. ápr. 15. Orsolya
"Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felöl. Először meg kell érezni a lelkét....
Ha a lelke felöl nézed, az első réteg a fájdalom, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied.
Minden igazi nő hétfátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei hatalmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljes ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy a fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van." /Spali/
Nagyon sokat merengtem, írjak-e vagy sem, de mostanában olyan történetek jönnek szembe napra nap, hogy egyszerűen képtelenség szó és tettek nélkül hagyni a dolgot.
Tegnap az egyik kliensem mesélt egy fotós társnőjéről, akit a hétvégén egy parkban kutyasétáltatás közben lelőttek egy riasztópisztollyal, amikor is az egymással acsarkodó kutyákat akarta szétszedni. Nem a kutyáját, nem a másik kutyát. Az ő fejére célozva huzták meg a ravaszt. A másik kutya gazdája azt gondolta - ki tudja milyen égi sugallat hatására? -, hogy épeszű dolog volna a hölgy képébe szegezni a stukkert, és meghúzni. A torkolattűz láttán nem tudom, mi zajolhatott le a nő fejében, akit otthon várt 3 gyereke, és a férje.
Ugyan e hölgy 12 éves kisfiát hétfőn reggel kirabolta 3 roma kiskorú fiatalember a 4-es, 6-os villamoson, az utasok szeme láttára (!?!). Elvették a kabátját és az összes pénzét. Kérdem én, a mindig zsúfolt villamoson egyetlen egy ember sem volt, aki közbelépett volna? Tényleg ennyire érdektelen,mi történik egy embertársunkkal közvetlenül mellettünk, vagy már ennyire tompák és közönyösek lettünk? A félelem bénít le minket, vagy a megfelelő eszköz hiánya, a tehetetlenség
