Van nekem egy kis .doc fájlom, amiben a Fáradt gőzből származó, számomra elgondolkodtató, különleges jelentéssel bíró postokat gyűjtöttem ki. Ezen hozzászólások száma pontosan 3 db. Ezeket szeretném most megosztani mindenkivel, aki ezt elolvassa (sorszámozás nélkül).

ngabor2 bölcsessége:
"mint több helyen kifejtettem: az egész életre, vagy nagyon hosszú távra szóló dolgokat azonnal kell eldönteni. a kisebb fontosságú dolgokon kell csak rágódni, a legkevésbé lényegeseken meg lehet nyugodtan sokáig gondolkodni."

És a Nők, nőügyek topik két kiemelkedő posztja (én már csak tudom, hiszen minden hsz-t elolvastam )

Integra:
"és miért csalódik? bányarém vagy? görbe a hátad? piszkos a körmöd?
vagy miért? miért nincsen önbizalom?
megmondom őszintén, tényleg nem értem ezt az általános pesszimizmust ami itt is megy.
és most csak a te hsz-edre reagáltam, de általánosan mondom.
miért nem lehet hinni a jóban és abban, hogy bármi bárhol megtörténhet?
mindenki általánosít egy jó nagyot, maga se tudja miért, talán csak mert állást akar foglalni, aztán puff neki.
menni kell, próbálni, élvezni a játékot ami ebben is benne van aztán úgyis alakul, kinek hogy"

Az egyetem miatt keveset tartózkodom itthon, de gondoltam bepötyögöm pár sorban kis városunk új pékségének első napját, amit az imént anyukám osztott meg velem.

A pékséget szerbek nyitották, nagy részük egy kukkot sem tud magyarul, de ez még annyira nem is baj. A lényeg, hogy ilyen üzlettel még Budapesten sem igen találkoztam.
Helyben sütött, friss, ropogós pékáru. Minden nap 05:00-21:00-ig nyitva (igen, vasárnap is). A választék az valami brutális, rengeteg féle kenyér, zsemle, vagy 150 féle péksüti. Épp most fogyasztottam el valami nutellásat, hát mennyei!

Az egyetlen hibája a pékségnek, hogy nem éppen a város legfrekventáltabb részén helyezkedik el. Ezt be lehet tudni annak, hogy külföldiek, és nem ismerték a települést. Ami nem is lett volna nagy baj, de kitalálták a nagy reklámfogást: az első sütés termékeit ingyen szétosztják...
A környéken élő nagyszámú kisebbség egyből oda is tódult, kiabálás, rikácsolás, összeverekedtek a zsömlén, kenyéren.. Az lett a vége, hogy a maradékot már csak az ajtón, ablakon dobálták ki a csőcseléknek.