Amíg az egyik nap rá nem ejtettem egy bazi nehéz cuccot. Igaz, függőlegesen sebezte meg, de elég vastag is volt. Ne kérdezzétek, hogy hogy csináltam..

Szóval a kis aranyos rezi TFT kijelző, elég szépen betörött. Nem az érintő felület, csak az, ami a jelet adja. Magyarul, mintha csak a monitor romlana el a gépen.

Működött ez még elég rendesen, csak marha idegesítő volt, hogy egy kis kukkot sem látok rendesen az egész kijelzőből.

Na hát, megijedtem rendesen, viszont örültem, hogy nem lett komolyabb baja, amig nem jött egy hívás. Hát felvettem, és kiderült, hogy a hangszóró is elég szépen elnyomódott, úgyhogy gyöngyőrűen álltam.

Gyorsan el is futottam az egyik hozzáértő barátomhoz, hogy mit lehet vele kezdeni. Hát azt mondta, hogy mivel az érintő résznek nincs baja, ezért csak 8 lepcsi lenne megcsináltatni.

Sokan úgy gondolják, hogy az élet ajándék, még ha jó vagy rossz is a helyzet. Van aki úgy gondolja, hogy azért született, hogy nagy dolgot vigyen végbe, akár hittel akár saját elképzelésen belül, bármivel kapcsolatosan.

Van, aki szerint azért született meg, hogy segítsen másokon. Van aki szerint azért élünk, hogy fent tartsuk az emberi fajt. Van aki úgy gondolja, hogy azért él a Földön, mert valamilyen "felsőbb hatalom", bármilyen célból felhasználja és így tovább.

Rengeteg féle feltevés van. Szerintem nem kell keresni a miértet. Mert fölösleges. Nem kell olyan dolgon gondolkozni, amit soha nem fogunk megtudni.

Élünk, mert így adódott. Abszolút a véletlen műve, és rajtunk kívül még mennyi ilyen "mű" létezik!

Igen. Kijelentettem, hogy létezik, mert biztos, hogy létezik. Nem kell ehhez tudomány, hogy rájöjjünk, elég a józan paraszti ész és a logika.

A lényeg, hogy élünk, és ha már élünk, akkor ne üljünk tétlenül. Hanem igen is tegyünk a jövőnkért, mert ez nem csak nekünk lesz jobb, hanem az utánunk következő nemzedéknek.