Hirdetés
Mai nap - kicsit sem vagyok rá büszke- az alábbi eset történt velem:
épp egy jégkrémet majszoltam a Ferenciek terén (idei első jégkrémem , ne tessék kövezni ), mikor odalépett hozzám egy hajléktalan.
Megszólított, én pedig szokásomhoz híven elkezdtem angolul hablatyolni , hogy bocsánat, de nem kérek az újságból, amin meglepődtem, a hajléktalan is angolul mondta, hogy pár eurót adjak már, meg satöbbi, mondom sorry, de nincs nálam, és nem kell az újságja sem.
No erre felkapta fejét az úr, (pedig főképp norvégoktól tanultam angolul), hogy magyar akcentussal mondom a sorryt, nomeg hogy te r*hadt, mocskos q...a, elmész te a...
Egyrészt égett az arcomról a bőr, mert igen, hazudtam, másnak adtam ki magam, mint aki vagyok, másrészt viszont mérhetetlenül dühös is voltam, hogy ilyen hangnemet hogy engedhet meg valaki velem szemben...
Mindegy , tanultam az esetből, csupán azt nem tudom, ezek után hogyan fogom lepattintani magamról a kéretlenül követelöző embereket.
Az általam leírt személy nem bűzölgött, farmer és ing volt rajta, igaz kopottas, de nem a leglepukkantabbak közül való volt
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
