A gyomromban és a szívemben.
Egyszer valaki azt írta nekem: " Látod, a szív mindig győz az ész felett!" , akkor a válaszom az volt:
- nem, nekem az eszem győzött.
Be kell vallanom, tévedtem. Egy hét "nyaralás" után egyre szerelmesebb vagyok a páromba, és ő az akire mindig is vágytam. Még akkor is, ha néha sokat wowozik, akkor is, ha a lakás utána néha olyan, mintha atombomba robbant volna, vagy akkor, ha néha munka után bedob 1-2 sört.
Az észhez megérkezett a szív is. Tudni tudtam én, hogy rá van szükségem, most már érzem is.
Nem volt az ideálom,legalábbis külsőleg, de ahogy "öregszik", hm, hát kezd egyre szebb lenni
De emberileg? Hát csajok, el a mancsokkal,ha eddig nem kellett nektek,ezután már nem is fog: most már én vittem el
Nagyon boldog vagyok. Boldog vagyok, hogy vele lehetek, boldog vagyok a vele átélt élmények miatt, boldog vagyok, hogy végre nem egyedül küzdök az élet viszontagságokkal teli tengerén, hanem van valaki, akivel mindez könnyebb, még akkor is ,ha egyedül is meg tudnék állni a lábamon.
Esmein, köszönöm, hogy vagy nekem
UI: A ph nélkül, és a ph tábor nélkül mindez persze nem jöhetett volna létre