Régóta akarok írni a gitárfajtákról, a gitár felépítéséről, felhasznált fafajtákról, húrokról, külön cikkben nylonhúros és külön cikkben fémhúros gitároknál. Ez a bejegyzés viszont nem erről fog szólni. Sokkal inkább arról, hogy mit is tud a nylonhúros gitár, mint hangszer, hogy mire képes egy jó gitárossal karöltve. Szigorúan az én szubjektív ízlésemnek megfelelő kínálatból merítve.
Sokszor találkozni azzal a gondolattal - bár gyakran csak impliciten -, hogy a nylonhúros gitár valami póthangszer, egy kezdő felszerelés, ami arra jó, hogy elkezdjünk gitározni tanulni. Itt a prohardver/logout fórumán is találkoztam olyan hozzászólással, amiben a hozzászóló azt fejtette ki, hogy fémhúrosra vált, mert már "kinőtte" (!) a nylonhúros gitárját.
Nem is igazán van mit tovább cifrázni a dolgot. Egy nagyon szép gondolatot olvastam még régebben valamerre, így hangzott: "guitars are magic". És ez így van, akármilyen gitárról is legyen szó. A nylonhúros gitár varázslatának néhány darabját szeretném bemutatni, a válogatás teljesen önkényes, de remélem azért tetszeni fog.
Nem akarok túl sokat linkelni - mindössze három gitárostól hat darabot, a bejegyzést két részre osztva. Ennél milliószorta lehetne többet, de talán ennyiből is lejön a lényeg.
I. rész: a lassú melankolikus.
Ahányszor ezt a videót nézem, újra és újra rácsodálkozom, milyen mélységei vannak a klasszikus gitárnak:
Frédéric Mesnier: Deep Waters
Folytatásként egy üveghangokkal megbolondított darab:
Frédéric Mesnier - Medieval Song
És folytassuk tovább csendes melankóliával 
A jó zene olyan, mint az aorta. Szívből jön.
Per-Olov Kindgren: I Love You
A következő szám pedig egy nagyobb munka része, a 12 month of the year sorozat egyik tagja.
Per-Olov Kindgren: October
II. rész: a nem épp lassú spanyol
Nylonhúros gitár viszont nem csak klasszikus gitár van, mint ahogy nem is csak klasszikus gitározásra lehet használni. Kicsit emeljük a tempót... vagy inkább nagyon.
Azt hiszem, ezt nehéz kinőni:
Lawson Rollins: The Fire Cadenza
És végezetül, búcsúzónak:
Lawson Rollins: Santa Ana Wind
Legalábbis nekem ezt a benyomásom volt pár alkalommal, amikor extra low-end elektromos szetteket fogtam kézbe.
Sajnos, amin linkeltél, a felvétel minősége nem a legtutibb, de ez a gitáros érdemeiből semmit nem vesz le
Nem az én műfajom, de ízlések és papnék, vagy mi 
