Put me up, put me down
Put my feet back on the ground
Put me up, take my heart and make me happy
Ya-ya-ya coco jambo, ya-ya yeah
Ya-ya-ya coco jambo, ya-ya yeah
...illetve...
Hol volt, hol nem volt: élt egy szamuráj!
Igazi mesemondó nagy király!
Nagy az, aki nagy, aki kicsi, az kicsi!
Hiszi a piszi, aki elhiszi!
Egy mágustól lestem, festem a testem!
Nyerő az erő, míg az ész felemelő!
Agyam alatt az alap izmom, ha dagad...
Abból fakad minden baj, ha egyszer elapad!
Apropó! Én nem vagyok naplopó!
Tele a markom! Tartom a kardom!
Ha jó, ha nem, ha muszáj:
Hívjatok úgy: Szomorú szamuráj!
Már elkezdtem amúgy írni a bővebb listámat, de majd később osztom meg, elöljáróban ennyi. 
szerk.: A hsz írása közben még bevillant a Happy Gang és a Boomshaka c. daluk is. 
Munkába indulok, a főútra fordulok,
Egy kellemes dallamot magamban dúdolok,
Mindeközben a Liget közben
Egy taxi hátába fúródok.
Lecsendül bennem a melódia,
Mert a pilóta markában meglódul a
Becses hangszere, méteres pajszere,
Lehet, hogy nem bírok el vele.
A fenomén femina, ki mellette üle,
Tudja, nem az ő ügye, de hát éles a füle.
Eme remek mondatot megszüle,
Mitől a behemót maga is meghűle:
– Béla, nincs egy rongyom, amit felvegyek,
Ha nem indulunk vásárolni, elmegyek!
Úgy látom, enyhül a helyzet a javamra,
Ezúton felfigyelek a saját szavamra:
A Bartókot sikeresen kikeresem,
Ígérem, megpróbálok közlekedni egyenesen.
