Tápegység átalakítása házilag

Adott egy 20 pin alaplapi csatlakozóval ellátott ATX számítógép táp: röviden-tömören leírom, hogyan lehet átalakítani őt, hogy a már valamivel modernebb (Pl.: S478-as) alaplapokkal is lehessen használni.

A cikk végére, ha követjük a leírtakat, akkor a régi 20 pin csatlakozós tápunkból egy 20+4 pin csatlakozós tápunk lesz, amivel egy kis pénzt is megtakaríthatunk, ha nem akarunk újat venni.

Szükségünk van egy tápegységre, ami 20 pin csatlakozós, valamint egy ún. P4-es csatlakozóra, amit gyakorlatilag bármilyen modernebb rossz tápegységről le tudunk vágni. Kár bármilyen rossz tápot is kidobni, én minden ilyen csatlakozót felhasználok. Ugyan fogyasztói társadalmat élünk, de akár hős környezetvédő is lehet belőlünk, ha megpróbálunk minél több dolgot felhasználni.

Jelen tápunk egy Codegen 250W... Gyakorlatilag egy alap P4-es, netezős gépet simán elvisz. Másra nem jó, meg azért már nem mai darab. Az első gondolat az volt, hogy (mint azt már fent is írtam) a táp elbontódik alkatrésznek, ami meg megmarad belőle, az megsemmisítésre kerül hulladékfeldolgozóba. Ha bármi ami marad otthon, azt csak ide adjátok le, a lényeg, hogy ne útszélére kidobva legyenek sorsukra hagyva az elektronikai hulladékok.

Ezen a tápon 2-2 db molex csatlakozó volt és 2 db floppy, így az egyik floppy csatlakozót levágtam, mert ide lesz belekötve a P4 csatlakozó. Floppy csatlakozó már manapság nem nagyon van használatban, tehát bátran agyalhatunk, hogy mit kössünk a helyére.
Volt már, hogy rossz SATA-s tápról mentett csatit kötöttem rá régebbi tápra.
Minden ilyet érdemes eltenni, javarészt a ventilátorokat is kiszedem, általában kiárusítom vagy saját felhasználásra kerül.

A piros vezetéken +5V-ot ad le a táp, a fekete a közös pont (GND), magyarul test.

Biztonsági okból mindegyik leadott fesz mellé kivezetnek egy GND-t. Tehát a piroshoz közelebb eső, az szintén nem kell nekünk. A két vezetéket külön-külön szigeteljük le, arra most nem lesz szükségünk.

Itt látható már a P4-es csatlakozó. A sárga vezetéken +12V feszültség értéket ad le a táp, fontos, hogy ez a citromsárga vezeték! Figyeljünk, hogy mindenképp a citromsárga vezetékre kössünk, mert más-más áramerősség értékre terhelhetőek az egyes vezetékek.

Színenként eltérő a terhelés értéke, de az értékek táponként is változnak (a feszültség értékek viszont mindig állandók!). Erről a táp oldalán találhatunk adatokat egy kis táblázatban: színenkénti bontásban általában ráírják a feszültség a maximális áramerősség értéket.

A fekete és sárga vezeték ereket közösítsük /külön-külön természetesen/. A vezetéket hosszan érdemes megpucolni, hogy minél jobban össze tudjuk sodorni. A kötést mindenképp forrasszuk le egyrészt, hogy biztos legyen, másrészt csak így szabályos.

A kötésnek fixnek kell lennie, mivel nem ideiglenes megoldásról beszélünk. A rossz kötés melegszik, tüzet és zárlatot okozhat! Az utolsó két mondat még villamos mérés óráról maradt meg, pont így, szó szerint...

A kész kötést szigeteljük erenként, biztosan, utána rendezhetjük a vezetékeket, hogy ne lógjanak össze-vissza. A lényeg, hogy minél kevesebb helyre lógjanak a gépünkbe a táp vezetékei.

Én leginkább a harisnyázott tápokat szeretem, ahol a sok vezeték össze van fogva, plusz, ha rakok össze gépet, lehetőség szerint a többi csatlakozót is behajtogatom és kötegelem. Ha ezeket nem tesszük meg, amikor levesszük a gépházunk oldallapját, akkor egy átláthatatlan vezeték- és kábelrengeteget látunk.

Rendezéshez a vezetéket kábelkötegelővel összefogjuk. Ez gyakorlatilag a legegyszerűbb mód az átlátható rendezéshez. Pár éve még elég ritkán lehetett hozzájutni ilyen kötegelőhöz, főként a műszaki cikk gyártók használták, de manapság eléggé elterjedt a felhasználása: szőlőkötözésétől 230V-os kapcsolószekrényeken át akár a kis háztartási gépekben is előfordulnak.
Az ára se vészes, pár száz forintos tétel nagyobb barkácsáruházakban és viszonylag sokáig elég egy csomag.

Köszönöm, hogy elolvastad! Remélem tudtam segíteni, ha valamit kihagytam, akkor jelezd!

Szöveg és kép:
Mici 80

Tovább a fórumba.