Sziasztok.
Eléggé lelombozva hagytam el ma a munkahelyet, ami általában inkább örömmel tölt el. (ja, két hónap táppénz után tegnaptól újra elindult a mókuskerék). Na, az van hogy lehet igényelni céges menüt. Két fogás, néha desszert. Semmi extra, de azt legalább jól megcsinálhatnák. Van néhány ember, aki él a lehetőséggel, viszonylag sokan, olyan tízenpár fő. Az elején én is igényeltem, nem azért mert az asszony rosszul főz, csak tehermentesítés végett.
Aztán épp az asszony életveszélyes kinyilatkoztatása után inkább lemondtam. Alapesetben az a baj a menzával, hogy ízetlenül, lélektelenül főznek. Az állag jó, az adagmennyiség jó, a minőséggel sincs gond, de ha csukott szemmel eszel, meg nem mondod, hogy épp fasírtot, vagy krumplit eszel éppen. Még sót is csak nyomokban tartalmaz, egyéb fűszer, pl bors, ne adj' Isten paprika, még véletlenül sem.
Olyan egzotikumokról, mint a milánóiba a bazsalikom, hallani sem akarnak. Az a pár ember aki mégis kitart a menü mellett, legtöbbször hazaviszi a háziállatoknak. Ez még valahol megérthető lenne, bár szerintem abszurdum, hogy rántott hússal tömjük a kutyát, de ez csak az én bolondos véleményem.
A mai nap azonban sikerült olyat tenni az asztalra, hogy nem csak én pislogtam értetlenül. Kaporleves. Meg lehet jól is csinálni, krémesen, tejszínnel, grízgombóccal még jó is lehet. Ez? Zsíros lötty, apró zöld cafatkák úszkálnak rajta, konkrétan mint a hígfosás. Már bocsánat. Természetesen mindenki kiöntötte. Itt tartunk, kérem szépen. Felháborítónak vélem, hogy ételt kidobjunk. Nálunk sosem volt szokás, és az bosszant leginkább, hogy akkor minek főznek, ha szó szerint a kutyának sem kell? Beleölik a rengeteg munkát, kezdve az alapanyagok leszállításával, meg kell fizetni a személyzetet, a helységet, energiát ölnek bele, hogy megfőzzék, üzemanyagot égetnek el hogy kiszállítsák, azért, hogy a kukában landoljon. Mi ez ha nem pazarlás? Azzal meg nem is akarok példálózni, hány gyerkőc fekszik le minden nap éhesen... 
Nálatok is van menza, és ha igen, az milyen színvonalú?
