Mit adtak nekünk a rómaiak... az iskolában?
Mostanában divat szidni a közoktatást (sajnos van is miért, de ez más téma), és terjed az a nézet, hogy az iskolában semmi hasznosat nem tanultunk.
Lássuk csak... Ötletszerűen összeszedtem néhány dolgot, ami eszembe jut.
Matematika :
Mértékegységek - egyértelmű...
Geometria : A Fibonacci-spirál, aranymetszés a művészeti alkotások, építészet egyik alapja. Mértani sorozatok az elektronikától a fényképészetig mindenhol előfordulnak (ellenállásértékek, fényképezőgépen záridők, rekesznyílások...).
Kamatszámítás : CHF hitel... Az árfolyamok is ide tartozhatnak akár.
Fizika :
Mechanika : bármikor előkerül, ha autót vezetünk (jöttek már belém úgy, hogy azt hitte a sofőr, az új autónak olyan jó a fékje, hogy a hó sem akadály), vagy akár csak megemelnénk valami nagyobb méretűt. Nemkülönben ha egymásra rakunk dolgokat. Tele ma Youtube olyanokkal, akik összetörnek dolgokat, pedig ha végiggondolnák, mi történik pl. egy emelő esetén...
De a pokolban sem ér véget a termodinmika...
Elektromos alapismeretek : rengeteg elektromos dolog vesz körül minket, a villanyszámla és az eszközök fogyasztása közti összefüggés nagyon is hasznos ismeret. A fizikai ismeretek hiányára vezethető vissza az is, hogy olyan sokan elhiszik a chemtrail és hasonló hoaxok létezését, a programozható vizet ( ), hogy a mikrózott étel sugárzik. (Ne menjen a napra sem, hiszen az is elektromágneses sugárzás )
Optika : Szemüvegesek, kontaktlencsések, ismerős a dioptria fogalma?
Nemrég egy illyető kérdezte egy autós csoportban, hogy a H4 autóizzó helyére tehet-e LED izzót. Ha figyelt volna fizikaórán, tudná, hogy nem.
Történelem, irodalom :
Nem bontanám területekre, de nem véletlenül érti az ember a történelmi filmeket, ha már az olvasást, mint sajnos nem divatos dolgot, figyelmen kívül hagyjuk. Előkerül sok olyan fogalom, vagy esemény, ami mai létünket meghatározza - akárcsak a kommunizmusra, vagy a trianoni békére gondoljunk. Jogi fogalmak tisztázódnak, sajnos nem elég. Ugyanakkor a történelem, mint tudomány a hosszú távú társadalmi folyamatok megértésében is fontos szerepet játszik, és ha az átlag többet tud ezekről (legalábbis tud róluk), az nyilván pozitív hatású.
Máskülönben bölcsész lányokkal történő ismerkedéskor is tud hasznos lenni
Nyelvtan :
Nem néznek hülyének, ha a Prohardver fórumain egy értelmes mondatot nem tudsz leírni... De irodai munkakörökben sem árt, ha az ember helyesen ír, választékosan ki tudja fejezni magát, ha azt akarja, hogy komolyan vegyék.
(Ja, és ha ideírod, hogy hülyeséget írtam - hát írni is az iskolában tanultál meg )
Földrajz :
Térképolvasás - tájékozódáshoz a "kocsma mellett balra" színvonalon túl is hasznos...
Ismerni országok helyét, jellemzőit...
Tisztában lenni időjárási alapfogalmakkal...
Idegen nyelvek :
Külföldi munkavállalás
(Nem mellesleg a lexikális tudás és az analitikus gondolkodás együttes jelenlétére a legjobb példa a nyelvtanulás, hiszen a szavak megtanulása tömény lexikális terület, ezek nélkül semmit sem számít, tudjuk-e alkalmazni nyelvtant. Mind a kettőre szükség van ahhoz, hogy beszélni tudjon valaki az adott nyelven.)
Kémia :
Mindennapi életben előforduló jelenségeket, anyagokat magyaráz meg; onnantól kezdve, hogy miért nem isszuk meg a hipót, vagy miért nem gyújtunk rá, ha gázszag van. Ugyanakkor nagyon hasznos, ha tudjuk, mi van a "műkajákban", illetve legalábbis nem pislogunk hülyén egy-egy anyag neve hallatán. Ugye megvan a Food Babe-jelenség? Ha nem vagy teljesen hülye, akkor nem paliznak be sem ezzel, sem a homeopátiával. Orvosi rendelőkben is gyakran előkerülnek kémiai fogalmak, és betegként egyáltalán nem baj, ha ezeket értjük...
Biológia :
Az orvosi rendelős eset itt is... Kevésbé, de ha nem csak betonon élünk, hasznos lehet, ha legalább fogamunk van az emberen, és kutyán-macskán kívüli élővilágról.
Lenne még mit felsorolni, gondolom.
Zene, Viszlát fórumtárs hozzászólását idézve :
Egyebkent a zenet nem emlited, pedig minden hibaja ellenere az en eletemben a zeneoktatas is igen komoly szerepet jatszott (sokfele hatasat szinten csak evekkel kesobb megertve, ertekelve). Nyilvan nem tokeletes, de ha mar altalanos muveltsegrol beszelunk, akkor mindenkeppen vegyuk bele a zenet is, sok szempontbol hasznos (a nyilvanvaloak mellett peldaul a matematikai kepessegeket is fejleszti). Azt viszont keszseggel elismerem, hogy ezen a teruleten kulonosen fontos a csalad hozzaallasa, motivacioja.
Ez amúgy a Leonardo kiállítás kapcsán fogalmazódott meg először. A kiállítást sokan szidták, hiszen csak famodellek, semmi érdekes; pedig nem a famodellekről szólt, az csak a látvány volt, szemléltetés.
A kiállítás arról szólt, hogy hogyan fedezte fel néhány középkori koponya a nulláról a világ azon törvényszerűségeit, amiket az azóta eltelt több száz évben megtanultunk, megszoktunk, és magától értetődően használunk. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nem volt mindig egyértelmű egy lencse vetített képe, vagy olyan egyszerű mechanikai szerkezetek, amiket manapság mindennap használunk.
Nos, a közoktatás pontosan ezt valósítja meg, csak egyes ember léptékében. Nem a gonosz állam hozta létre, hogy uniformizálja az embereket, hanem pont azért van, hogy olyan alapvető ismereteket adjon át, amik már annyira alapjai mindennek, az életnek, hogy egy felnőtt számára fel sem tűnik. Ezek hiányához hasonlítható, hogy informatikusként a legnehezebb segíteni olyan felhasználóknak, akik nem tudják elmondani, mi a problémájuk, mert nincsenek meg az ahhoz szükséges fogalmaik. Persze segíteni is nehezebb így, ha nem értik, amit hallanak.
Nem mellesleg, a sokrétű ismeretek hasznosak; egy szakterület sem áll magában, minden tudomány hasznot hajt más tudományterületeknek, és minél több ismerete van az egyénnek, annál jobb eséllyel talál majd a leendő szakmájához passzolókat más területekről, amivel esetleg az egyéni sikerét is megalapozhatja.
Ld. még a 3D képalkotó diagnosztikai eljárások megjelenésével megnőtt az igény olyan orvosokra, akik konyítanak az informatikához. Márpedig ezek az eljárások nagyon is sok ember életét mentették már meg... De sok ilyen esetet sorolhatnánk, ahol más tudományterületekről származó ismeretekre is igény van egy adott szakmában. A szakbarbárság ritkán hasznos. (Biológiában ezt úgy mondjuk, hogy a sokféleség, és az alkalmazkodóképesség a sikeres fajok jellemzője.)
Természetesen pont elég sok probléma akad a közoktatás körül, de ez már részletkérdés; a lényegét, hogy alapot ad az ember életéhez, én nem vitatnám.
(Amúgy igen, kommentben jöhetnek még példák, hogy mit tanultunk az iskolában, ami hasznos )