Legalábbis ha egy széria csupán két modellt él meg, azt el lehet könyvelni bukott koncepciónak.
Ez pedig az Iphone 13 Mini.
Ez az, amire az alma azt mondta, hogy az emberek nem veszik, anyagilag meg nem éri meg tovább fejleszteni ezt a modellt, úgyhogy a 12 és a 13 után, kaszálták az egészet.
Én viszont azt mondom, hogy ez a kedvenc telefonom valaha, és egyáltalán nem bánom hogy kétszer is teljes áron vettem meg. Egyszerűen azért, amiért mini. Kicsi, könnyű és kényelmes kézben tartani. Igaz, hogy a 60hz-s kijelzőt ma már nem annyira jó használni, és az üzemidő is nevetséges (főleg ha már az akkumulátor kapacitása is degradálódott.), de méretileg és súlyra szerintem ez a tökéletes telefon, akárki akármit mond.
Ez volt az a telefon, ami ráterelt az alma ökoszisztémába, de 2 éve az elsőn kénytelen voltam túladni. A másodikon pedig azért, mert kellett a jobb kamera és a magas képfrissítésű kijelző, ezért váltottam tavaly 14 Próra, a 13 Minit meg becseréltem ráfizetéssel egy Ipad Próra. A 14 Prót viszont két hete elloptak tőlem, úgyhogy alternatíva hiányában visszatértem egy használt 13 Minire. És van valami groteszk az egészben, hogy 2 nap használat után egyáltalán nem hiányzik a 14 Pró. Persze együtt kell élni a 60hz-s kijelzővel, és azzal, hogy naponta akár kétszer is tölteni kell a cumót, de azon kívül semmi. 1 év alatt kiderül, annyira mégse használom ki a 14 Prót. Öröm és élmény használni a kicsikét. Szó szerint. És őszintén, nem hiszem, hogy egy ideig gondolkodni fogok váltáson. Ez a telefon hozzám nőtt.
Remélem valaki olvassa ezt az almától, amikor azon morfondíroznak, az emberek nem vették a 13 Minit