2024. április 28., vasárnap

Gyorskeresés

Frank Herbert, Brian Herbert és Kevin J. Anderson Dűne-univerzuma

Írta: | Kulcsszavak: Herbert . Dűne . Könyv . Film . Sci-fi

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Nem vagyok megszállott gyűjtő, soha nem gyűjtöttem kavicsokat kiskoromban, bélyegből is csak egy dinós-szettem volt, azt is felnyálaztam a hűtő ajtajára. Viszont a Dűne, na az a világ az én Mekkám!
Kezdődött minden azzal, hogy láttam a 2000-es Dűne tévéfilmet. Alacsony költségvetésű volt, angol-cseh koprodukcióban készült, angol-cseh színészekkel és William Hurt volt az igazi húzóneve a filmnek. Első körben elvarázsolt, aztán most már a sokadik körünket rójuk, de még mindig az egyik legkedvesebb film az életemben.
Nem tudom mennyire lehetett sikeres, de elkészült hozzá a folytatás Dűne Gyermekei néven 2003-ban, melynél láthatóan több pénzből gazdálkodtak a készítők, Susan Sarandon is tiszteletét tette kvázi felváltva Hurt-öt az "ismert színész" poszton. Talán még jobb is volt, mint az első film, a zenéje pedig nálam a mai napig No. 1 kedvenc.

Azért írom mindezt le, mert 2001-ben a Szukits Kiadó úgy döntött, hogy kiadja lektorálva és helyesbítve a teljes Dűne-sorozatot kemény fedeles kiadásban. A kezdeti kis példányszám után megnőtt a kereslet a könyvek iránt és az ország összes nagy könyváruház-lánca elkezdte forgalmazni az első kiadott könyveket, ezzel együtt folytatódott a lektorálás és a sorozat újabb tagjainak a kiadása. Nagy vállalkozás volt, de mindenképpen megérte, mert azóta Herbert más munkái is megjelentek ugyanígy a Szukits égisze alatt hasonló dizájnnal.
Tehát elkezdődött ez a vállalkozás, majd ugyanekkor az én saját vállalásom, mely szerint beszerzem és elolvasom az összeset.
Nagyon sok időbe került, hisz ezek a könyvek meglehetősen drágák, cserébe sok van belőlük, ráadásul tinédzserként meglehetősen limitáltak voltak a pénzszerzési lehetőségeim. 8 évbe telt elérni azt az állapotot, ami az alábbi képen látható és hozzá kell tennem, hogy ez még nem is a teljes lista, bár valaha az volt.

Dune-gyujtemeny

Tudni kell ugyanis, hogy Frank Herbert kortársa volt Asimovnak, Lemnek, és Clarke-nak, ám sajnos igen hamar, 1986-ban elhunyt, így nem folytathatta ténykedését, míg a másik három úttörő tevékeny maradt igen sokáig. Herbert maga a Dűnének több folytatást is írt, melyek szintén sikeresek lettek, ám jóval filozofikusabb irányvonalat követtek, mint az eredeti könyv, amivel Hugo- és Nebula-díjat is nyert az író. Örökségét, mely persze nem csak a Dűnéből állt, fia, Brian Herbert kezelte, aki arra az elhatározásra jutott, hogy kiteljesíti atyja Dűne világát, hisz rengeteg olyan történet maradt parlagon, amit az öreg mester ugyan leírt, mint ötletet, de ideje nem maradt a kivitelezésre. Az ifjabb Herbert összefogott tehát barátjával a szintén sci-fi író Kevin J. Andersonnal (leginkább a Star Wars világában játszódó regényei lehetnek ismertek), hogy megírják a Dűne előzményeit és folytatásait.
Az elkötelezett rajongók közül sokan nemtetszésüket fejezték ki az írópáros munkáját illetően, ám az kétségtelen tény, hogy sikeres volt a munkájuk. Olyannyira sikeres, hogy a mai napig ontják magukból az újabbnál újabb könyveket, amikből már vajmi kevés lehet Frank Herbert elméjének szüleménye. Jómagam nem tartom rossznak az utódok folytatás történeteit, de kétségtelen, hogy teljesen más irányt követnek, mint a mester munkái és ezért furcsák lehetnek, nehezen áll össze a történetfolyam koherens egésszé.
Kicsit más a helyzet az előzményekkel: ezeket elejétől végéig ők írták és itt tényleg tudható, hogy nagyban szorítkoztak az öreg Herbert jegyzeteire. A fenti képen legfelső sorban látható a Butleri Dzsihad történetét elmesélő trilógia, mely tízezer évvel játszódik a Dűne előtt. Az emberek megalkották a gondolkodó gépeket, amik elszabadultak rabigába hajtva az emberiség felét. A szabad emberek több évszázadon átívelő háborút folytattak a gépekkel, mely végén sikerült őket hatalmas áldozatok árán teljesen elpusztítani... legalábbis úgy tűnik. Ez a trilógia remek alapja, kvázi tutorialja a Dűnének. Olvasmányos, sok szereplőt mozgat rengeteg helyszínen, akik ugyan keresztezik egymás útjait, de a történések soha nem történnek egy helyen.
A második sorban a Dűne közvetlen előzményei vannak: ez a három könyv megágyaz az ottani cselekménynek, sok rejtélyt megmagyaráz, talán az új Star Wars trilógiához lehetne hasonlítani, hisz ott is olyan dolgok kerültek bemutatásra, amiket említettek vagy kibeszéltek az öreg Obi-Wanék, de végre láthattuk teljes valójukban.
Maga a Dűne és folytatásai egy ármányokkal teli, feudális világban játszódó űreposz, a folytatásokban pedig csak újabb és újabb konfliktusok születnek a végső összecsapásig.
Epikus világ ez, több ezer vagy tízezer éven át ívelő szálakkal és karakterekkel. Nincs még egy ehhez foghatóan összetett regényfolyam (és ilyen hosszú sincs, legalábbis nem tudok róla, hogy lenne), mely ráadásul óriási sikernek örvend a világ minden részén. Készült belőle közepes mozifilm David Lynch rendezésében és a világ első RTS játéka is a Westwood-féle Dune volt '92-ben, melyhez jött egy folytatás '98-ban és még egy 2001-ben. Nem tudom, hogy az ifjabb Herbert és Anderson úr meddig tudják még húzni a sorozatot, meddig tudnak még újabb történeteket kreálni, hogy betömjék a szerintük tátongó lyukakat a világban, az biztos, hogy én meg fogom szerezni a további könyveket is minőségtől függetlenül, mert kíváncsi vagyok az írópáros ebbéli munkáira és látni szeretném, hogy milyen újabb történetekkel tudják gazdagítani a Dűne világát.

Hozzászólások

(#1) Cifu


Cifu
nagyúr

Szép kis gyűjtemény! :D

Én a Dune világát a sokak által lenézett David Lynch féle verzióval ismertem meg, és állítom, hogy nagyszerű film azoknak, akik nem olvasták az eredeti novellát.

Az eredeti ugyanis egy elég nehezen fogyasztható dolog, ráadásul extrém sok dologban hagyatkozik az olvasó fantáziájára, szemben például a Tolkien könyvekkel. A film pedig a novella köréből építkezve létrehozott egy látványos és legalábbis szerintem egész fogyasztható eredményt.

Ami a bővebb univerzumot illeti, az előzmény könyvek szerintem zseniálisak, nekem egyenesen jobban tetszettek, mint az eredeti Herbert-fél Dune folyományok. Viszont a Dune után játszódó epizódok katasztrófálisak lettek, én bevallom már nem is követem őket, megvásárolni pedig pláne nem áll szándékomban - a Dune megszentségtelenítése számomra.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#2) Bad Pritt válasza Cifu (#1) üzenetére


Bad Pritt
nagyúr

Megértelek, sokan másik is így vannak vele. Valaki csak magát a Dűnét tartja olvasásra méltónak, valaki a Herbert által írt könyveket és vannak azok, akik mindent elolvasnak, ami Dűne.
A Lynch-féle filmmel nem sikerült megbarátkoznom soha, egyszerűen rövid és nincs meg az a hangulata, ami a könyvben és a tévéfilmben megvan, ráadásul a rendező is szokásához híven nagyon elengedte magát a szürreális részletek tekintetében. Mondjuk az is biztos, hogy színészek terén (Kyle MacLachlan, Sir Patrick Stewart, Max von Sydow, Jürgen Prochnow stb.) sokkal erősebb volt a '84-es film.
Az én kedvencem a II. Leto történetét elmesélő 3 könyv, főleg a Dűne Gyermekei, lebilincselő történet volt.
Melyik előzmények tetszettek jobban? A gondolkodó gépek elleni háborút elmesélő vagy a Leto Atreidesről szóló trilógia? :)

Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

(#3) wetomi


wetomi
aktív tag

Borzalmasan szégyellem magam, hogy sci-fi kedvelőként a Dűne univerzumból még csak a 84-es Lynch féle filmhez volt szerencsém. A Szukits kiadású könyvekre évek óta csorgatom a nyálam, de az Asimov sorozat végével is csak most karácsonyra leptem meg magam. Szukitsék nagyon jó munkát végeztek ezekkel a sorozatokkal.
Igazából azért szégyenlem magam, mert nem szánok elég időt az olvasásra.
Nagyon szép gyűjtemény, gratulálok hozzá és jó szórakozást. Ha van amit még nem olvastál azért, ha pedig újra olvasod, azért.

(#4) Bad Pritt válasza wetomi (#3) üzenetére


Bad Pritt
nagyúr

Az Asimov-összes legalább ennyire szép lehet, ha nem szebb. :)
Nekem is tetszik ez a kezdeményezés tőlük, azt is meg tudom bocsájtani, hogy igencsak drágán adják ezeket a sci-fi klasszikusokat.
Most hogy ez tulajdonképpen teljes és már csak az újonnan megjelenő könyveket kell sorban megvenni, új projekt után néztem, de lassan újra el kell olvasnom legalább egy-két könyvet a Dűnéből, mert kezd megkopni az emlékezetem. :D

Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

(#5) sh4d0w


sh4d0w
nagyúr
LOGOUT blog (1)

Javaslom, hogy nézd meg az eredeti filmet, mert a 2000-es ahhoz képest sehol sincs.

https://www.coreinfinity.tech

(#6) Bad Pritt válasza sh4d0w (#5) üzenetére


Bad Pritt
nagyúr

Megnéztem a Lynch-félét is, meg is van eredetiben, de nem igazán tetszett. Túl sötét és szürreális lett. A 2000-es a nyilvánvaló hibái ellenére is jobban bejött, de hát ízlések és pofonok. :)

Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

(#7) sh4d0w válasza Bad Pritt (#6) üzenetére


sh4d0w
nagyúr
LOGOUT blog (1)

Nekem a 2000-esben túl sok volt a lelkizés.

https://www.coreinfinity.tech

(#8) Bad Pritt válasza sh4d0w (#7) üzenetére


Bad Pritt
nagyúr

Igen, ott a középső rész kissé elsikkadt.
A régiben viszont nem volt sok karakter rendesen kibontva, azért mégiscsak 2 órába sűrítették bele az egész könyvet. A 2000-es legalább hosszú volt, 3x2óra ha jól emlékszem. Nem hagytak ki nagyon semmit.

Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

(#9) Cifu válasza Bad Pritt (#2) üzenetére


Cifu
nagyúr

A Lynch-féle filmmel nem sikerült megbarátkoznom soha, egyszerűen rövid és nincs meg az a hangulata, ami a könyvben és a tévéfilmben megvan, ráadásul a rendező is szokásához híven nagyon elengedte magát a szürreális részletek tekintetében.

A "rövid" viszonylagos állapot, mozifilmet mozifilm hosszúságban lehet csinálni, és pláne akkoriban azért még a 3 órás monstre filmek nem voltak éppen jellemzőek. Szerintem amit ki lehet hozni 2 órában a történetből, azt kihozta. A változtatások (pl. hangfegyver) is az én gyomromnak még belefér kategória.

A szürreális részletekre írtam azt, hogy a könyv roppant sokat bíz az olvasó fantáziájára. Ha innen nézzük, akkor Lynch nagyon is bátran állt a témához, és (szerintem) megtette azt, amit kell, hogy látványos filmet csináljon. Az Atreides-ek poroszos egyenruhái, a császári udvar arany-ragyogása, a Harkonnen-ek sötét, pragmatikus öltözetei, az űrhajók, és így tovább. Látványos és megkapó volt minden téren.

Melyik előzmények tetszettek jobban? A gondolkodó gépek elleni háborút elmesélő vagy a Leto Atreidesről szóló trilógia?

Mindkettő nagyon tetszett, de a gondolkodó gépek fogott meg talán jobban. De Leto története is jól sikerült. Nekem pont a II. Leto és az azt követők kezdték el kicsapni a biztosítékot... :\

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#10) Bad Pritt válasza Cifu (#9) üzenetére


Bad Pritt
nagyúr

A Butleri Dzsihad története nekem is nagyon tetszett. Főleg az, hogy nem volt unalmas a sok szál, ráadásul ez több generáción át ívelő történet is nagyon jól működött. Az meg külön élmény volt, hogy itt a Harkonnenek nem voltak gonoszak. :)
Plusz Erasmus nálam azóta elsőszámú robot karakter, olyan jól és hihetőre sikerült szerintem. Filmért kiált az a trilógia. :(

Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.