Nem vagyok megszállott gyűjtő, soha nem gyűjtöttem kavicsokat kiskoromban, bélyegből is csak egy dinós-szettem volt, azt is felnyálaztam a hűtő ajtajára. Viszont a Dűne, na az a világ az én Mekkám!
Kezdődött minden azzal, hogy láttam a 2000-es Dűne tévéfilmet. Alacsony költségvetésű volt, angol-cseh koprodukcióban készült, angol-cseh színészekkel és William Hurt volt az igazi húzóneve a filmnek. Első körben elvarázsolt, aztán most már a sokadik körünket rójuk, de még mindig az egyik legkedvesebb film az életemben.
Nem tudom mennyire lehetett sikeres, de elkészült hozzá a folytatás Dűne Gyermekei néven 2003-ban, melynél láthatóan több pénzből gazdálkodtak a készítők, Susan Sarandon is tiszteletét tette kvázi felváltva Hurt-öt az "ismert színész" poszton. Talán még jobb is volt, mint az első film, a zenéje pedig nálam a mai napig No. 1 kedvenc.
Azért írom mindezt le, mert 2001-ben a Szukits Kiadó úgy döntött, hogy kiadja lektorálva és helyesbítve a teljes Dűne-sorozatot kemény fedeles kiadásban. A kezdeti kis példányszám után megnőtt a kereslet a könyvek iránt és az ország összes nagy könyváruház-lánca elkezdte forgalmazni az első kiadott könyveket, ezzel együtt folytatódott a lektorálás és a sorozat újabb tagjainak a kiadása. Nagy vállalkozás volt, de mindenképpen megérte, mert azóta Herbert más munkái is megjelentek ugyanígy a Szukits égisze alatt hasonló dizájnnal.
Tehát elkezdődött ez a vállalkozás, majd ugyanekkor az én saját vállalásom, mely szerint beszerzem és elolvasom az összeset.
Nagyon sok időbe került, hisz ezek a könyvek meglehetősen drágák, cserébe sok van belőlük, ráadásul tinédzserként meglehetősen limitáltak voltak a pénzszerzési lehetőségeim. 8 évbe telt elérni azt az állapotot, ami az alábbi képen látható és hozzá kell tennem, hogy ez még nem is a teljes lista, bár valaha az volt.
Tudni kell ugyanis, hogy Frank Herbert kortársa volt Asimovnak, Lemnek, és Clarke-nak, ám sajnos igen hamar, 1986-ban elhunyt, így nem folytathatta ténykedését, míg a másik három úttörő tevékeny maradt igen sokáig. Herbert maga a Dűnének több folytatást is írt, melyek szintén sikeresek lettek, ám jóval filozofikusabb irányvonalat követtek, mint az eredeti könyv, amivel Hugo- és Nebula-díjat is nyert az író. Örökségét, mely persze nem csak a Dűnéből állt, fia, Brian Herbert kezelte, aki arra az elhatározásra jutott, hogy kiteljesíti atyja Dűne világát, hisz rengeteg olyan történet maradt parlagon, amit az öreg mester ugyan leírt, mint ötletet, de ideje nem maradt a kivitelezésre. Az ifjabb Herbert összefogott tehát barátjával a szintén sci-fi író Kevin J. Andersonnal (leginkább a Star Wars világában játszódó regényei lehetnek ismertek), hogy megírják a Dűne előzményeit és folytatásait.
Az elkötelezett rajongók közül sokan nemtetszésüket fejezték ki az írópáros munkáját illetően, ám az kétségtelen tény, hogy sikeres volt a munkájuk. Olyannyira sikeres, hogy a mai napig ontják magukból az újabbnál újabb könyveket, amikből már vajmi kevés lehet Frank Herbert elméjének szüleménye. Jómagam nem tartom rossznak az utódok folytatás történeteit, de kétségtelen, hogy teljesen más irányt követnek, mint a mester munkái és ezért furcsák lehetnek, nehezen áll össze a történetfolyam koherens egésszé.
Kicsit más a helyzet az előzményekkel: ezeket elejétől végéig ők írták és itt tényleg tudható, hogy nagyban szorítkoztak az öreg Herbert jegyzeteire. A fenti képen legfelső sorban látható a Butleri Dzsihad történetét elmesélő trilógia, mely tízezer évvel játszódik a Dűne előtt. Az emberek megalkották a gondolkodó gépeket, amik elszabadultak rabigába hajtva az emberiség felét. A szabad emberek több évszázadon átívelő háborút folytattak a gépekkel, mely végén sikerült őket hatalmas áldozatok árán teljesen elpusztítani... legalábbis úgy tűnik. Ez a trilógia remek alapja, kvázi tutorialja a Dűnének. Olvasmányos, sok szereplőt mozgat rengeteg helyszínen, akik ugyan keresztezik egymás útjait, de a történések soha nem történnek egy helyen.
A második sorban a Dűne közvetlen előzményei vannak: ez a három könyv megágyaz az ottani cselekménynek, sok rejtélyt megmagyaráz, talán az új Star Wars trilógiához lehetne hasonlítani, hisz ott is olyan dolgok kerültek bemutatásra, amiket említettek vagy kibeszéltek az öreg Obi-Wanék, de végre láthattuk teljes valójukban.
Maga a Dűne és folytatásai egy ármányokkal teli, feudális világban játszódó űreposz, a folytatásokban pedig csak újabb és újabb konfliktusok születnek a végső összecsapásig.
Epikus világ ez, több ezer vagy tízezer éven át ívelő szálakkal és karakterekkel. Nincs még egy ehhez foghatóan összetett regényfolyam (és ilyen hosszú sincs, legalábbis nem tudok róla, hogy lenne), mely ráadásul óriási sikernek örvend a világ minden részén. Készült belőle közepes mozifilm David Lynch rendezésében és a világ első RTS játéka is a Westwood-féle Dune volt '92-ben, melyhez jött egy folytatás '98-ban és még egy 2001-ben. Nem tudom, hogy az ifjabb Herbert és Anderson úr meddig tudják még húzni a sorozatot, meddig tudnak még újabb történeteket kreálni, hogy betömjék a szerintük tátongó lyukakat a világban, az biztos, hogy én meg fogom szerezni a további könyveket is minőségtől függetlenül, mert kíváncsi vagyok az írópáros ebbéli munkáira és látni szeretném, hogy milyen újabb történetekkel tudják gazdagítani a Dűne világát.