Az nem jelent semmit, hogy Damaszkuszhoz társítják ezt a kovácsolási eljárást. A japánok legalább olyan régóta alklamazzák. Egyébként Damaszkusz sem az eredeti származási helye, csak az ottani kereskedők terjesztették el az így készült kardokat. Eredeti származási helyük India és Sri-Lanka volt.
Egyébként a korábban linkelt Marek Csaba is a távolkeleti, japán eredetű lapdamaszkolást alkalmazza, nem az Európában és a Közel-keleten elterjedt huzaldamaszkolást.
[ Szerkesztve ]
Tudtommal a japán pengék simák, nincs mintázat az acél felszínén, az arab stílusú pengéknél ellenben inkább jellemző.. Nálunk egyébként a "damaszkuszi" "toledói" stílusú penge többszáz éve ismert, míg a japán viszonylag új. Ugye Spanyolországban úgy voltak ott anno az arabok /mórok/ mint nálunk a törökök...[link]
Egyébként a nyél anyagát a stílus is meghatározza, ez a linkelt nyelezetlen kés szerintem abszolút nem távol-keleti stílusú, ehhez nem is illene olyanféle nyél... 
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
Azért nincs mintázat a japán pengéken, mert, míg a damaszt 200-300 rétegű, addig a japán 10000-15000. tehát inkább túl finom a mintázat.
"As an online discussion grows longer, the probability of a comparison involving Nazis or Hitler approaches 1."
Van mintázat, csak nagyon finom, tipikusan csak súrlófényben látszik. [link]
Egy dolog, hogy nálunk mennyire ismert, a másik, hogy valójában mióta létezik. Az indiai eljárás a régebbi, a 3. századból ered, míg a japán kardkészítők a 10. század körül kezdték alkalmazni. Legalábbis utóbbiról abból az időből származik az első írásos emlék, csak ugye a japánok elég sokáig igen zárkózott társadalom voltak, szóval lehet sokkal régebbi is. A damaszkuszi kereskedők a 13-14. század körül juttatták el Európába. De a legjobb, hogy a vikingek már jóval korábban ismerték a technológiát. Pl a magyar királyi kard is egy viking kard, ami szintén huzaldamaszkolt. És jóval a damszkuszi kardok Európába kerülése előtt készült.
A linekelt penge pedig szimplán egy konyhakés. Roppant komoly stílusirányzatot képvisel.
Egyébként még egy oka van annak, hogy a japán kardokon nem látsz mintázatot: a készítésük utolsó fázisa a műgonddal végzett polírozás. Az utóbbi hsz-odban linkelt modern késeken pedig azért ennyire szembeötlő a mintázat (a kisebb rétegszám mellett), mert savval maratják a felületüket, pontosan aminta kiemelése végett.
[ Szerkesztve ]
Igazából, ha használni akarja valaki, a legtartósabb nyilván a bakelit. Díszként ellenben valamilyen csontnyél mintázva, ami nekem tetszene.
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
Egy kis iróniát érzek a szavaidban, talán nem is annyira jó a szimpla konyhakés? Hiába a damaszt minta?
Press any key to continue ...
Hat akkor mar tudom,hogy a szomszed utcaban lako szamuraj miert nem keszit konyhakest! 
Mert a 12.000.-dik hajlitasnal elfogy a faszene.
Eddig irigyelltem a japanokat,de 15.000.- hajlitas... 
/Ezutan to"rni fogom a kemyeret,es a csirket nem levagom,hanem...felakasztom./
[ Szerkesztve ]
verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga
Ez már használattól is függ szvsz. díszként más forma szebb lenne, használni meg mindenki saját igény szerint használ késeket...
degu: nem kell annyiszor összehajtani annyi réteghez[link][link][link][link]
[ Szerkesztve ]
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
log2(15k) 
"As an online discussion grows longer, the probability of a comparison involving Nazis or Hitler approaches 1."
Nem véletlen, hogy mire egy japán kard elkészült, addigra Toldo-ban vagy 1-2000-et gyártottak. Persze az élettartamuk már más kérdés, a toledoi kardok tipikusan a könnyen elpusztuló típusok voltak. Nem meglepő, lévén túl sok anyag nem volt bennük. Európában a kardvívás teljesen más filozófia szerint zajlott mindig is, a vívósportok ennek a továbbvitelei. A világ más tájain inkább a kevés, de erős csapás volt a divat, ennek megfelelő robosztus kardokkal. Egy jól elkészített katana meg kb elpusztíthatatlan. Persze Európában sikerült átesni a ló túloldalára a bazi nagy és nehéz lovagi kardokkal.
Európában a kardvívás teljesen más filozófia szerint zajlott mindig is, a vívósportok ennek a továbbvitelei.
Persze Európában sikerült átesni a ló túloldalára a bazi nagy és nehéz lovagi kardokkal.
Érzek némi ellentmondást...
Mondjuk abba már bele se akarok kötni, hogy ha gyártási arány egy az ezerhez, mint írtad, akkor vagy Toledóban gyártották milliószám a kardokat, vagy Japánban készült legfeljebb pár száz, vagy pedig, mivel csak évente mondjuk ezret csináltak Toledóban az évi egy Japán kard....
Egyébként úgy írják, a nehéz lovagi kardok korában még Japánban sem a mai kardok voltak elterjedve:[link]
[ Szerkesztve ]
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
A megfogalmazás nem jó, de alényeg az, hogy Európában a két véglet volt képviseltetve. A túlzó véglet, azaz a bazi nagy lovagi kardok azért jóval rövidebb ideig.
Egy japán kard elkészítése hosszú hónapokig tartott, akár egy évig is. Egy toledói kardot pár nap alatt elkészítettek. Ráadásul rengeteg kovácsmester készítette őket. Sokkal több, mint a japán kardokat. A toledói kardok leginkább a hajlékonyságukról voltak ismertek.
A maiak biztos nem. De az 5. század körül már léteztek a maihoz felettébb hasonló kardok, csak akkoriban még tipikusan egyenes pengével. A főbb jellegzetességek már ezen a kardon is megfigyelhetőek. A hosszúkardok ennél közel 1000 évvel később jelentek meg...
Ismét nem kötekedés de már az avar korban is voltak hasonló kardok Európában...107. oldaltól
"Az avar kori spathak nem rendelkeznek keresztvassal, ennek egyik oka az lehet, hogy a keresztvas ez esetben szerves anyagból, például fából készülhetett.596 A spathak rendszerint 80 – 90 cm hosszúak és 4-5 cm pengeszélességűek, a markolat hossza 10 és 15 cm között ingadozik. Összesen 52 kora avar kori kard sorolható e típusba.
A spathak hosszú, széles, kétélű pengével rendelkező kardok. Eredetileg a késő római lovassági kardokból származnak, de széles körű elterjedésüket nagyban segíthette a hosszú, kétélű hun kori lovassági kardok párhuzamos megjelenése."
[ Szerkesztve ]
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
De komolyan...
Ez a 15.000.- hajlitas bizonyitott teny? 
Hat akkor mennyi ideig tartott egy japan kard elkeszitese?
Arrol nem is beszelve,hogy az ujbol,es ujbol torteno felhevites,lehutes nem keves oxidot/reve"t erdemenyez.
Mi maradt akkor a 15.000. hajlitasnal a kardbol?
verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga
a 256 réteghez 7 hajlítás kell, a 16000 réteghez, meg 13. Nem kell megijedni. 
azért nem hajtogatják a damasztot többet, mert nem lesz számottevően jobb és nem fog látszódni a minta sem.
"As an online discussion grows longer, the probability of a comparison involving Nazis or Hitler approaches 1."
Akkor 15.000 hajlításból hány réteg lesz? 
''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow
Van itt egy progi a kiszámítására:[link] a 2 a14998-adik hatványon....
[ Szerkesztve ]
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
Sziasztok!
Gondolom nem én vagyok az egyetlen, akinek van asztali gépe és notija is. Ti hogy oldjátok meg az elhelyezést az asztalon...? Nekem most ilyen, de valahogy nem tetszik.
[ Szerkesztve ]
"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor
Asztalinak az asztal alatt a helye... Azért asztali, mert az "asztal alatti", hülyén hangzana...
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
Azzal csak kettő baj van.
1) Nem nyílik a cd meghajtó, mert kicsi az a hely, ahova be lehetne rakni a házat.
2) Van egy 2 éves kisfiam, aki állandóan piszkálná...
"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor
Keresztbe tenni az asztalit, elé a monitort, rá a notit.
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
Nekem is hasonlóan van elhelyezve, igaz, ha a notit használom, akkor azt ölbe veszem, mert úgy kényelmes, de, ha csak vmit mókolok rajta, akkor az asztalon van. Én kényelmesnek találom.
''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow
Igazából a ház a gáz így, fekvő házak már nincsenek?
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
De van, csak azokba nem mennek bele az atxes lapok... Egyébként eddig kisebb házam, volt, az valahogy nem volt rossz helyen az asztalon, de ez a mostani jóval nagyobb... Ráadásul felül vannak a csatlakozói, így nem tudom betolni a falig sem. (mert akkor nem tudok beledugni egy pendriveot sem a felső polc miatt.) A noti meg 15s, és kb 20 perces az akksija, így ölben nem szoktam használni +a zsanérja olyan, hogy inkább nem csukom le... Egyébként lassan megbarátkozok vele, csak kíváncsi lettem volna mások véleményére...
[ Szerkesztve ]
"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor
Sokkal kevesebb, mint álló. Bár vannak állók, amik univerzális 5.25-ös rack-ekkel rendelkeznek, azt csak el kell forgatni, és kész a fekvő ház.
''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow
Igazából még egy egyszerű megoldás lehet egy 45 fokos polc a derékszögben összefutó helyett felülre, olyan, mint az asztal lapja...
Sőt, elég egy két végén 45 fokban vágott deszka keresztbe téve előre, hátra meg alátétként egy háromszög úgy alulról még szellőzne is a ház...
A hifi meg lekerülhetne a noti mögé...
[ Szerkesztve ]
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
5.64*10^4515 
"As an online discussion grows longer, the probability of a comparison involving Nazis or Hitler approaches 1."
Nekem úgy tűnik az asztallal van a gond. Túl pici ennyi mindenhez. Nekem is van noti is, és gép is, de az asztal 160x80-as, így marad még hely a rendetlenségnek is ...
A gép nekem is az asztal alatt van egy ilyen kis négykerekű állványon, ugyanabból a bútorlapból, mint az asztal. Szerintem praktikus.
Press any key to continue ...
Ebben lehet valami. Lehet keresek valami nagyobb asztalt...
"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor
Üdv,
Szerintetek ezzel a forró műanyag ragasztóval (amikor a rudat megolvasztja a pisztoly) a légkondi, külső egységének, fém tetejére a fa talpú madáretetőt rá ragaszthatom. Vagyis nyilván rá , de meg is tartja?
A lényeg,hogy úgy akarom ráragasztani, hogy utána majd el lehessen távolítani ha szükséges. Mellette bekészítettem egy adag hat rétegbe fűzött horgász zsinórt ,hogy mellette még azzal kikötöm, nehogy valakinek az autójára ráessen egy viharba vagy a szar ragasztás miatt.
Ehhez valami ötlet, vélemény?
Organic Maps - ingyenes, offline navi iOS-re és Androidra.
Nem fogja megtartani.
Skynet is real. It's called Google.
És mi tartaná meg? Sziló?
Organic Maps - ingyenes, offline navi iOS-re és Androidra.
Van ezerféle sziló. Fémfestékre viszont szerintem általában nem jól tapadnak.
Szigszalag.
[ Szerkesztve ]
Skynet is real. It's called Google.
Hülyén nézne ki, de mi van akkor ha kikötöm? Gumipók beakaszt a klíma tetejébe, áthúz a házikó tetején lévő gyűrűn és beakaszt a klíma tetejébe a túloldalon?
Organic Maps - ingyenes, offline navi iOS-re és Androidra.
Sufnituning rulz. De célravezető.
#nincsbennetarcsi
Igazából a damasztacél kardoktól indult az egész, olyan meg nem igazán volt Európában a viking kardok megjelenése előtt. Elég csúnyán elkanyarodtunk a témától.
A spatha simán a használhatóságot tartotta még szem előtt, a hosszúkard már nem igazán. Ráadásul Európában eléggé változott a kialakítás, sokszor radikálisan. A japán kardok esetén nem annyira jellemző ez. A legkomolyabb változás az egyenes penge íveltté változtatása. Maga a kard felépítése gyakorlatilag nem változott, mindössze a gyártástechnika változott valamelyest.
degu: Damaszkolásnál a legfőbb probléma a különféle összetételű acélok különböző viselkedése. Ha nem megfelelően hevíted, akkor kétféle gond lehet:
egyszerűen szétmállik az egész, amennyiben a lágyacél részét túlhevíted.
nem hegednek össze a különféle összetételű acélok.
Mindez a huzaldamaszkolásra igaz. Lapdamaszkolásnál többnyire egy fajta acélt használnak egyszerre, annak a rétegzése adja a szilárdságot. Különféle acélok csak a végleges pengében kerülnek egymás közelébe.
A reve nem igazán probléma, kovácsoláskor levered az egészet a felületről.
pocokxx: Egyébként biztos, hogy szükséged van FullATX lapra?
[ Szerkesztve ]
Igazából most cseréltem le az mATX eset....
"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor
nap eleszi a gumipókot sztem, és 1xcsak nagy meglepetés lesz belőle
vagy fullba vagy sehogy :D
Feleslegesen linkelek Neked akár tudományos cikkeket, ha nem olvasod el/nem veszed figyelembe őket...
Linkeltél egy fotót a Wikipédiából /mily hiteles forrás is az/ ahol gyakorlatilag semmi információ nem szerepel csak mellé van írva, hogy 5 th century, sem az acél szerkezete, sem a lelőhely, semmi...
A hosszúkardnak amit linkeltél, mi köze is az egészhez?
Az összes általam linkelt írást átfutva nyilvánvalónak látszik, hogy nagyjából ugyanakkor hasonló fejlettségű vágófegyverek voltak keleten és nyugaton is... először hosszú és egyenes, majd Japánban jóval később kialakult a tachi, rövidülés után a katana...
Az ezerháromszázas évek közepétől a végéig pl. A nodachik elérik akár a 120-150 cm-t is. Az Északi és Déli Császári Udvar idején a vezető hadurak csatározásai határozzák meg a fegyverek jellegét. A no-dachi-kat a nyílt, mezei csatákon, főleg a lovas szamurájok használták.
Igazából a harcmodor, a páncélzat és az ellenfél felszereltsége mindig meghatározza, hogy milyen fegyver eredményes éppen az adott időszakban.
Ha valami nem válik be, vagy gazdaságtalan, az eltűnik...
Damasztacél kardok Japánban mikortól is voltak "igazán" ?
A szokásos formája és felépítése a korai Heian korban alakult ki. azaz kb 800-tól kezdődően, ami kb. a viking kalandozások kora is...
A hunok már összekötötték anno a Távol-keletet Európával, kereskedelem is nyilván volt...
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
Mindig tanul az ember! 
Eddig azt hittem,hogy a katana egyfajta acelbol keszul,csak sokat *hajtogatjak*.Gondoltam 20-30 x.
Na mindegy!
Nem leszek szamuraj./Es yakuza sem,mert nincs penzem annyi tetkora... /
verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga
Ezt simán bevállalhatod:[link]
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
(#6693) FehérHolló válasza concret_hp (#6689) üzenetére
Ismerősnek pár hónapja lőtte ki a szemét egy elfáradt gumipók, véglegesen.
Skynet is real. It's called Google.
A hiteles forrás érdekes kérdés. De ezzel kapcsolatban annyit mondok, hogy semmilyen írott anyag nem tekinthető forrásértékűnek, amennyiben nincs ISBN száma. Kutatások során csak az ilyen műveket fogadják el forrásként. ÉS a hitelesség egy másik kérdés. (Földi Pál könyveinek van ISBN száma, de a legkevésbé sem tekinthetőek hitelesnek. A linkelt disszertációban több a bibliográfia, mint amennyit Földi teljes munkássága alatt a könyvei végére írt.) Szóval az általad linkelt disszertáció kb pont annyira figyelembe veendő, mint egy wikis szócikk.
Egyébként a leírtad azt, amit én is szerettem volna, csak nekem láthatóan nem sikerült olyan jól megfogalmazni. Ami a különbség Európa és a kelet között, hogy Európában a legkisebb előnyért is akár teljesen eldobtak korábbi jól bevált dolgokat egyik pillanatról a másikra. Ezért veszett el Európában az 1700-as évek után szinte teljesen a damaszkolás, mint technológia. És ezért alkalmaz ma szinte mindenki lapdamaszkolást, mert az európai rétegzési megoldás, ami huzalok összecsavarására alapult teljesen kihalt, senki nem tudja reprodukálni azóta sem. A japánok viszont soha nem dobták el a technológiájukat, mai napig gyakorolják.
Egyékbént minimális utánjárással meg lehet találni honnan is származik az adott penge... A kép mellett ott van minden ehhez szükséges információ. [link] És a múzeum oldalán tovább kutakodva már előkerülnek a 7. század körüli kardok is: [link] OK, itt sincs sehol metallográfiai elemzés. (Az alsó pengén minden esetre látszik, hogy rétegekre bomlott az korrózió során.)
A hunok valóban összekötötték a két távoli régiót, de bizonyíthatóan nem igazán erőltették meg magukat, mint kereskedők. Ez inkább a türkménekre, majd a perzsákra volt jellemző.
tudományos folyóiratoknak van isbn számuk?
vagy fullba vagy sehogy :D
Nem, azok ISSN-t kapnak. A B a Book, az S a Serial rövidítése.
''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow
"A linkelt disszertációban több a bibliográfia, mint amennyit Földi teljes munkássága alatt a könyvei végére írt.) Szóval az általad linkelt disszertáció kb pont annyira figyelembe veendő, mint egy wikis szócikk."
Ez mely logika alapján bizonyítás? Wikis szócikkeknél gyakran forrásmegjelölés sincs... Itt ellenben pont az a forrás, amit linkeltem a wikitől függetlenül....
Ez gondolom elsikkadt, igaz nem Neked, hanem degunak ment linkként. Konkrét eljárásokat ír le, majd utána gyakorlati kísérletet végez.
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
Mi a probléma vele? Ez mindenhol így működik. Csak az minősül forrásértékűnek, ami rendelkezik ISBN vagy ISSN számmal (ez utóbbit valóban kihagytam az előbb). Ami ezen kritériumot nem teljesíti nem minősíthető forrásnak. Egykaptafa, hogy wikis szócikk, Blikk, disszertáció... Akármilyen hihetetlen még a szakmai tudományos konferenciák anyagainak többsége sem forrás besorolású. Ergo sehol nem is fogadják el forrásként. Ugyan az a kategória, mint egy wikis szócikk. Nem logika kérdése. Ez az elfogadott rendszer.
Egyébként sem tudom mit érek egy disszertációval. Lehet sok munka benne, de honnan tudjam, hogy el is fogadták? (Bár gondolom máshogy nem is kerülne ki az egyetem oldalára, hacsak nem ez is egy közelező publikációs felület.)
De most nem a disszertációról beszéltem. A másik munka a lényeges, a "damaszkuszi acél" szempontjából....
Természetesen akkor az időjárásjelentés sem jó forrás, az összes hír sem, ugyanaz a Blikk, a Stop, mint a NYT.. ugyanaz a Hír TV , mint a BBC.. /ISBN; ISSN szám híján/ Na akkor csak egy kérdés marad.:
Ki és mi alapján ad ISBN és ISSN számot?
Két ISBN számmal rendelkező forrás összejön valahol és csinálnak egy harmadikat?
Hiteles forrás, hiszen van ISBN száma:[link]
"Az ISBN-t könyvekre ill. bizonyos könyv jellegű kiadványokra lehet kiutalni, amelyek a
nyilvánosság számára hozzáférhetőek, akár ingyen, akár térítés ellenében. Ha egy monografikus
kiadvány valamely része (pl. fejezete) önállóan is megjelenik és forgalomba kerül, szintén kaphat
ISBN-t. Könyvnek tekintünk minden olyan monografikus kiadványt, amelynek tartalma a
hagyományos könyv tartalmával egyezik meg, tekintet nélkül az adathordozó típusára; viszont
minden megjelenési formára külön ISBN-t kell kiutalni.
A következő kiadványok kaphatnak ISBN-t:
• Nyomtatott könyvek, brosúrák;
• Braille kiadványok;
• Térképek;
• Oktatási célú video- és diafilmek, szoftverek;
• Kazettán, CD-n vagy DVD-n kiadott hangoskönyvek;
• Elektronikus kiadványok, akár fizikai hordozón, akár online hozzáféréssel;
• Multimédiás kiadványok, amennyiben a tartalom túlnyomó része szövegalapú."
"A következőkre nem szabad ISBN-t kiutalni:
• Időszaki kiadványok egésze3 (ezek ISSN-t kaphatnak);
• Hangfelvételek és kották (utóbbiakat ISMN-nel lehet ellátni);
• Maga a szöveges mű, mint szellemi termék;4
• Címlap és szöveges tartalom nélküli művészeti nyomatok, képeskönyvek, kifestők;
• Személyes dokumentumok, pl. szakmai önéletrajzok;
• Rövid életű (efemer) nyomtatványok, mint például naplók, naptárak, noteszek, reklám- és
hirdetési anyagok, üdvözlőkártyák, képeslapok stb.
• Faliképek, tablók;
• Elektronikus hirdetőtáblák;
• Nem oktatási célú video- és diafilmek, szoftverek;
• Játékok."
"6.1 ISBN-nel ellátható elektronikus kiadványok
Az elektronikus formában hozzáférhető kiadványok (pl. e-book, CD-ROM, Interneten elérhető
kiadványok) abban az esetben kaphatnak ISBN-t, ha szöveges tartalmúak, nyilvánosan
hozzáférhetőek, és végleges formában (tehát nem a folyamatos frissítés szándékával) jelennek meg."
"Az alábbi listába tartozó elektronikus kiadványokat nem azonosíthatja ISBN:
• Folyamatosan frissülő források, pl. online adatbázisok;
• Honlapok;
• Hirdetési ill. reklámanyagok;
• Elektronikus hirdetőtáblák;
• E-mailek és más elektronikus levelezés;
• Keresőmotorok;
• Játékok;
• Személyes dokumentumok (pl. elektronikus önéletrajz vagy személyes adatokat tartalmazó
weblap);
• Naptárak, határidőnaplók."
"12.3 URN
Az URN (Uniform Resource Names = egységes forrásmegnevezés) az internetes információforrások
azonosítására szolgál. Felépítését az RFC 2141 internet-szabvány határozza meg. Eszerint az URN
három részből tevődik össze: az „urn” karaktersorból, a helynév-azonosítóból (Namespace
Identifier, NID) és a helynév egyedi megjelöléséből (Namespace Specific String, NSS).
Az URN lényege az, hogy állandó azonosítót rendel az internetes dokumentum – egyébként nem
feltétlenül állandó – URL-jéhez. Az erre kijelölt ügynökségek adatbázisban rögzítik az egyes URLekre
általuk kiutalt URN-t, így a dokumentum tulajdonosának csak egy helyen kell bejelentenie az
URL változását. Az URN-nek szerepelnie kell a dokumentum forráskódjában is.
Az URN-t elvileg ISBN-ből is lehet generálni; ez esetben a helynév-azonosító az „isbn” rövidítés, a
helynév egyedi megjelölése pedig maga a szám.
Példa:
urn:isbn:9780110002224
Magyarországon jelenleg még nincs olyan szolgáltatás, amely kezelné az ISBN-re alapozott URN-t.
Az Országos Széchényi Könyvtárban létrehozott nyilvántartás egy másik helynév-azonosító, az
„nbn” alapján generálja az URN-eket. A szolgáltatás webcíme:
http://nbn.urn.hu
Az internetes dokumentumok közreadói a fenti weboldalon igényelhetnek URN-t a kiadványoknak."
Tehát gyakorlatilag az ISBN és folyományai csak a forrás azonosítására alkalmasak, a hitelességéről semmit nem mondanak...
Pl:[link]
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
Nem olvastam még el, de majd nekiugrok, mert érdekesnek tűnik. (Kösz a linket!)
Nem arról van szó, hogy jó forrás-e. Időjárásjelentés eleve egy sztohasztikus dolog, a tévék véradói és hasonlói meg megint nem érnek sokat. Ezeket soha nem is használja fel senki érdemi forrásként. A lényeg, hogy valamit elfogadnak-e hivatalos helyen forrásként, vagy sem. Márpedig csak azt fogadják el, aminek van az előbb említett regisztrációs száma közül valamelyik. Rendben, ez nem hivatalos hely. Ettől függetlenül forrásként való hivatkozás szempontjából a wiki és egy disszertáció egyenértékű. (A magyar wikin egyébként egyes témákban törekednek a lehető legkomolyabban venni ezt.)
A hitelesség meg megint egy érdekes kérdés. Ezt nagyon nehéz bármikor is igazolni, főleg olyan dolgok esetében, amelyek nem egzaktak (pl történelem).
