Srácok! Nálam okosabbak segítsetek lsz!
Mi a fene a stdout az ESP32-nél.
Hova ír ki az alábbi program?

//#include <stdio.h>
#include <iostream>
using namespace std;

void setup() {
delay(2000);
cout << "proba kiiras";
uint8_t i = 5 ;
std::cout << "i: " << i << std::endl;
}

void loop() {
}

A freeRTOS-ben sem találom, hogy tudnám kijelölni

Másként ki lehet íratni persze, de én a cout-ra és a cin-re lennék kíváncsi.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

"az egyiknek 8-al több lába van"
Hú, az sok!
Most nincs előttem a két lap, de akkor azért itt kell szólni az alábbiakról:
AZ ESP-WROOM-32 kivezeti azokat a lábakat is, amit mi nem használhatunk, mert az ESP32-nek ezek a lábai a flash memória címzését szolgálják, mi - normál esetben - nem használhatjuk. Ezt egyes lapok kivezetik pinre, mások nem. Lehet ez az oka, de majd egyszer kinyomtatom a két lap képét és átbogarászom.
Nem kompatibilisek?
Ha azt értjük a kompatibilitás alatt, hogy ugyanott vannak a kivezetett GPIO-k, akkor messze nem kompatibilisek. Bizony meg kell keresni az adott lapon, hogy az adott GPIO hova van kivezetve.
Egyébiránt meg teljesen kompatibilisek.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Mintha C programozásban láttam volna ezeket a kifejezéseket, ahol is a "programablakba" vagy a felhasználói interfész kimenetébe írtak ezzel.
Lehet tévedek.

Én is hasonlóra gondoltam. Arduino IDE nem tartalmaz ilyen ablakot, így hiába is fut le a kód, nincs hová kiírni az eredményt.
Asszem visual studio-ban is lehet programozni az ESP-t, ott pedig ha jól emlékszek van ilyen kiírató ablak, talán azzal működne.

[ Szerkesztve ]

Köszi, ezek C++ kiírások, csak azt nem tudtam, hova megy. Úgy látszik, hogy ha megnyitjuk a Serial-t, akkor oda. Ez azért továbbra sem tiszta, hogy tudom máshova áttenni, meg ilyesmik.
Így viszont a Serial ablakba ír:

//#include <stdio.h>
#include <iostream>
using namespace std;

void setup() {
Serial.begin(115200) ;
delay(2000);
cout << "proba kiiras ";
std::cout << std::endl;
uint8_t i = 5 ;
std::cout << "i: " ;
// std::cout << i ;
std::cout << std::endl;
cout << "proba kiiras2 ";
std::cout << std::endl;
}

void loop() {
}

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Kösz!
Még vannak homályos részei ennek az ESP32-nek

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Akkor tévedtem, nem gondoltam serial monitor is jó erre. Akkor csak annyi hogy nem command window-ba teszi hanem serial monitorra.
Viszont mire gondolsz az alatt, hogy máshova szeretnéd kiíratni?

Valahogy, valahol, csak ki kéne lehessen jelölni, mi a std kimenet, bemenet.
Pl. ha egy másik serialt akarok erre használni (Az ESP32-nek 3 van). Vagy ha egy fájlt akarok standard kimenetnek. A file műveletek működnek, de hogy irányítom rá az stdout-ot?

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

[Itt] azt írják kell console application hogy ki tudd íratni akár command window-ba az eredményt, pl visual studio-val.

Esetleg a C++ csoportban érdelődhetnél, mert ez ha jól értem nem ESP specifikus már, attól hogy esetleg azon fut majd valami számolás.

Ezt elsődlegesen az oprendszernek kellene tudni, mert pl:
cplusplusprogramom > eredmeny.txt
átirányítja a konzolt az eredneny.txt fájlba.
Itt a freeRTOS valószínűleg tudja valahogy, de egyelőre fogalmam sincs, hogyan.
Vagy programban az
freopen("eredmeny.txt","w",stdout);
Na, ezt még majd bogozom, de hogyan irányítok mondjuk egy Serial-re, arról gőzöm sincs, mert stream ugyan, de valahogy mégse passzol.
A windows ilyen szempontból nemigen ad információt.
Isten nem ver bottal, csak windows-zal.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

I2C buszra próbált már vki felfűzni egynél több eszközt?
Egyszer egy gyors próba erejéig próbáltam még Uno-val, de plug&play nem működött. Akkoriban nem tudtam diagnosztizálni, így elfelejtődött. Most viszont nem kevesebb, mint 4 modult tervezek használni és érdekelne hogyan kell összerakni, hogy jó is legyen. 3,3V-os lesz a busz, bár még meg kell bizonyosodnom a modulokról is, ha megérkeznek (MPU-6050, 128x32 OLED, PCF8575C GPIO expander, SI1145 optikai szenzor).
A külső felhúzó ellenállásokat szkóppal fogom belőni. A busz meg 1 méteres lesz max.
Kell még figyelnem vmire?
Szoktak rakni vmilyen védelmet a buszra?
Felhúzó ellenállásokat mindkét végére illik rakni, vagy az mindegy?

[ Szerkesztve ]

Na, megvan a console átirányítás az ESP32-n (a legkézenfekvőbb, de ki gondolta, hogy működik)

freopen("/dev/uart/0", "w", stdout);
Persze a 0 helyett az aktuális

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Apropó! Ha már itt tartunk, hogy az ESP32 arduinoja ismeri a szabvány C++ zömét, akkor már mutatok a 11-nek más tulajdonságára is példát.
Nem feltétlenül kell a több task esetén a freeRTOS task kezelését használni, lehet az oskolában C++ órán tanultakat is:

#include <iostream>
#include <thread>
//#include <mutex>

using namespace std;

void helloWorld1() {
for (uint8_t i = 0 ; i < 10 ; i++){
cout << " Hello World1 ! " << endl;
delay(1000) ;
} ;
} ;
void helloWorld2() {
for (uint8_t i = 0 ; i < 10 ; i++){
cout << " Hello World2 ! " << endl;
delay(2000) ;
} ;
} ;

void setup() {
Serial.begin(115200) ;
delay(2000);

thread szal1(helloWorld1);
thread szal2(helloWorld2);

szal1.join();
szal2.join();
}

void loop() {
}

Egyre több minden szól az ESP32 mellett

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

I2C megfelelő konfigurálására és a címzésre kell figyelni, illetve utána kéne nézni a távolsággal kapcsolatban, hogy mekkorát támogat. Nekem úgy rémlik 10 cm körül mint az SPI, ha 1 métereset szeretnél akkor szerintem kelleni fog közbeiktatva pár ellenállás, hog meg legyen a jelszint az utolsó szenzornál is. Gondolom "kicsi távon kezdenéd tesztelni". Nézd meg 10cm vagy kisebb vezetékkel 2 eszközzel, ha az megy próbáld meg mekkora vezetéknél működik még. Majd bővítsd tovább a bus-t. Ha 3v3 minden eszköz akkor nem hiszem hogy kell védelem, ha nagyobb feszültségen dolgozik valamelyik eszköz akkor kell valamilyen galvanikus leválasztás.

(#8063) Janos250
Tök jó, viszont ez ha jól értem csak érdekesség képpen készül, nem azért mert csak így tudsz megvalósítani valamit?

Update:
Pár találat alapján vannak I2C buffer IC-k, lehet ilyen fog kelleni neked, mert sima ellenállásokkal nem lesz meg a jelszint 1 méteren.

[ Szerkesztve ]

Ilyenkor a szálak külön magon indulnak?

I did nothing, the pavement was his enemy!

Eléggé sztochasztikusan.
Az elsőt a core0-ra teszi, a másodikat a core1-re, a többit meg hasraütésszerűen.
Az xTaskCreate mindenképpen rugalmasabb, mert tudsz stack méretet, prioritást adni.

"Tök jó, viszont ez ha jól értem csak érdekességképpen készül, nem azért mert csak így tudsz megvalósítani valamit?"
Igen, az xTaskCreate-el ugyanezt meg lehet valósítani, mert ő is ezzel oldja meg.
Viszont a szállal az szabványos, máshol megírt program is futtatható, illetve az itteni átvihető máshova is, míg az xTaskCreate csak a freeRTOS-t használó rendszeren van. A szabványosság miatt kerestem a konzolra írást (cout) is.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Kedves Janos250! Koszonom a gyors valaszt, de nem egeszen ertem ez hogyan segitene rajtam.. Nem tudok semmilyen prg-ot feltolteni sajna..
Hello Tankblock! A tipust irtam, bootkor a GPIO0 lebegtetve van a ChipEna 3.3V-on.., azt irjak igy kell.. Barmilyen firmware jo (pl. wifi webserver, de AT-s firmwarek ujabb valtozatat is probaltam...)
Hello Chaka! Kosz a tippet, alkalmasint kiprobalom majd..
Marci

Üdv! Segítséget szeretnék kérni.

Analóg kéziféket építettem szimulátorhoz, egy G25 gázpedálból. 10K-s poti van benne, sikerült is beállítanom az értékeket a progival, de a mechanika pontatlansága miatt és a viszonylag rövid csúszka használat miatt a két végpontot nem tudom tökéletesre állítani, mert vagy túlfut, vagy nem megy vissza 0 értékig.
Hogyan tudnám a küszöbértékeket meghatározni, hogy a 0 akkor is 0 legyen, ha esetleg negatívba menne a poti?

https://github.com/AM-STUDIO/Analog-E-Brake
https://www.youtube.com/watch?v=kv0FTpRLFMY&feature=youtu.be

Innen puskáztam, de nem találtam küszöbértékre vonatkozó infót.

Megköszönve a segítséget üdvözlettel:

FémÚr

Vasgabi

1 méter nem probléma még egyszerű vezetékkel sem.

Miért kell egy kéziféknek analógnak lenni? Én tuti mikrokapcsolóval csinálnám.

Eddig nekem is kapcsolón volt, de pl Richard Burds Rallyban a hátsó kerék hajtású autóknál nem szerencsés a kapcsolóüzem, mert sokszor csak épp meg kell lassítani a hátulját, hogy beforduljon szépen, míg ha leblokkol a két hátsó kerék le is fullad az autó, mint az közismert. vagy ki kell kuplungolnom, h ne fulladjon, de az meg időveszteség, és ezt a sportot időre nyomjuk.

[ Szerkesztve ]

Vasgabi

void Joystick_::setThrottle(uint8_t value)
{

if(value < 0) value=0;

throttle = value;
if (autoSendState) sendState();
}
esetleg?

[ Szerkesztve ]

[ Szerkesztve ]

Köszi, még nem próbáltam ki, de a max értékre ugyanez kellene, mert az meg túl szokott futni.

Vasgabi

// Analog eBrake-Handbrake
// PIN A0 to 10k pot output - Throttle Axis
// Use with Arduino ProMicro.
// Tested and working in DiRT RALLY + ASSETTO CORSA
// by AMSTUDIO
// 20.1.2017

#include <Joystick.h>

void setup()

{pinMode(A0, INPUT);
Joystick.begin();}

const int pinToButtonMap = A0;

void loop()

{int pot = analogRead(A0);
int mapped = map(pot,343,860,0,255);
{Joystick.setThrottle(mapped);}}

jelenleg így működik, hova kell beillesztenem az általad küldött scriptet?

[ Szerkesztve ]

Vasgabi

long map(long x, long in_min, long in_max, long out_min, long out_max)
{
return (x - in_min) * (out_max - out_min) / (in_max - in_min) + out_min;
}

int mapped = map(pot,343,860,0,255); sor utan beirod hogy

if (mapped<=0) {
mapped = 0;
} else if (mapped>=255) mapped = 255;

[ Szerkesztve ]

[ Szerkesztve ]

Te akkora nagy KIRÁLY vagy, hogy amit eszel iszol....
Hálás köszönettel és a legkiválóbb tisztelettel.....

Vasgabi

Akkor jó, nekem úgy rémlett hogy baj. Az SPI tuti nem szereti a 10 cm körülit már. Akkor szerintem nem lesz gond vele.

Ez hülyeség, a map csak 0 és 255 közti értéket adhat vissza!
Ezt a sort kell módosítani:
int mapped = map(pot,343,860,0,255);
Erre:
int mapped = map(pot,0,860,0,255);
Illetve a 0 és a 860 helyére azt az értéket beírni, amit a potméter a két végponton produkál.

Bocs, elhamarkodtam a választ, tényleg visszaadhat negatív számot is (ezt most tudtam meg...), de ettől függetlenül az előző válaszom lesz a megfejtés, kivéve, ha mindkét végén kell egy széles deadzone, akkor viszont a Te megoldásod a jó.

Sziasztok !

Azt hittem ilyen "alap" problémába már nem fogok belefutni, de most mégis elakadtam.

Van ITT egy egész jó szájbarágós leírás a DCF77 modul kezelésére, de már ott elakadok, amikor a példaprogramot le akarom fordítani ( 1.8.3 verziójú az IDE ). A szükséges könyvtárakat - ahogy a leírásban is szerepel - INNEN töltöttem le és másoltam fel. Fordításkor már a 9. sorban elakad "'time_t time' redeclared as different kind of symbol" üzenettel. De jön még ezen kívül is egy csomó hibaüzenet amit nem értek. Gondolom valami a könyvtárakkal nem stimmelhet, de nem tudom mi. Megköszönném ha valaki tudna segíteni.

Szerk.:
Még annyit, hogy ITT találtam egy magyarázatot, csak nem értem :-/

[ Szerkesztve ]

Mégiscsak összejött a dolog, feltettem egy Time-master nevű könyvtárat amiben van TimeLib.h, a program include részben átírtam erre a Time.h -t, és így már lefordult. Csak éppen nem működik valamiért, de ez már egy másik történet lesz

Arduino progiba könyvtárak kezelése majd keresés: dcf77.
Többet is kidob, felteszed, mindegyik működik.
Szerintem sok értelme már nincs mert kicsid drága pontos idő ez. (DCF77 vevő csak a Conradnál 4000FT)
Én is csak egyszer használtam templomharangnál mert nem volt könnyen megoldható akkor még az internet (NTP). (Akkoriban kb. 5-6 éve még PLC-re programoztam le a dcf77 vételt....mai napig pontosan szól a harang )

[ Szerkesztve ]

MPETYA

Van valakinek tapasztalata Arduino Zero-val? Arduino Uno kódot kéne átportolni Zero-ra, SoftwareSerial.h viszont folyamatosan hibát dobál. Mire kellene figyelni nagyon más a programozása az ARM processzor miatt vagy a függvények a háttérben lekezelik?

Miért kell neked SoftwareSerial, miért nem jó a sima Serial?

void helloWorld() {
Serial.println(" helloWorld ");
} ;

A SoftwareSerial a régi idők serialje.

"nagyon más a programozása az ARM processzor miatt?"
A C++ elvileg ugyanaz minden processzorra, csak a periféria kezelő rutinok lehetnek mások, de a Serial minden portolásnál alap.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

variant.h:

extern Uart Serial;
extern Uart Serial1;

Van két hardver kezelte serial-ed

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Mintakódot néztem, ott használták a SoftwareSerial.h fájlt. Ezért gondoltam használni, de folyton hibát dob, hogy a header fileban nem jó valami. Megpróbálom a hardvereset akkor. Egyébként mi a különbség a kettő között?

(#8092) Teasüti
Nem akarok hülyeséget mondani, most sajnos nem találom erről a pontos adatot. De ilyen "ökölszabály" szerű dolog ez tudtommal. Van egy limit a távolságot illetően ami nem túl hosszú. Régebben volt negatív tapasztalás ezzel és akkor kellett plusz ellenállás, hogy áthidalható legyen a távolság.

[ Szerkesztve ]

A plusz ellenállásnak amúgy mi volna a szerepe? Ezt nem láttam máshol megemlítve.
Azon kívül, hogy csökkenti a jel/zaj viszonyt.

Valóban nem túl olcsó egy dcf77 modul ( bár nem gondolnám hogy a Conrad -os árakat kellene alapul venni ), viszont az óra amit készítek nem tudom hogy olyan helyre kerül-e, ahol van net. Itt wifi -s illetve madzagos netre gondolok, hiszen mobilosat valószínűleg meg lehetne oldani, de az összességében szerintem bonyolultabb volna mint a dcf.

Ha már így szóba került: ha van wifi hálózat, de nincs hozzá jogosultságom, attól még a pontos időt ki tudnám valahogy nyerni ?

Tudtommal az segít a lecsökkent jelszint "helyreállításában".

(#8096) Janos250
Köszi.

[ Szerkesztve ]

A jel további csillapítása? Ez nem hangzik vmi logikusnak.