Sosem az az 1 dolog a lényeg, amiről szó van, hogy törhető-e vagy sem, látható-e vagy sem, hanem ezek kombinációja. Teljesen természetes dolog kellene, hogy legyen, hogy egy wifi router-t úgy setup-olunk fel, hogy csak a bele konfigolt MAC című eszközöket engedje fel, ez Pistikét távol tartja, miközben természetesen a WPA2 is aktiválva van, ami meg Jurijt és Szergejt is. És még AP isolation-el, meg routing-ban is lehet tovább cifrázni. Tökéletes védelem wifi-n nincs, az sosem lesz egy zárt lánccal egyenértékű (ezért is jó a wifi szegmenst a vezetékestől külön választani L2-ben, az eddig tárgyalt ARP poisoning így a wifi buborékon belül marad). De azt belátjuk, hogy Pistikéből rengeteg van, így MAC cím látás ide vagy oda, az első szűrő, amolyan nagyobb lyukú szita, megfogja a kosz 99%-át és már csak a maradék 1%-al kell mondjuk a további lépcsőkben foglalkozni, ha paranoidok vagyunk (hűtő és kávéfőző IoT esetében nem vagyok az, fűtés szó-szó, ott már inkább).

Sosem egy dolog jelent abszolút biztonságot (ha lehet ilyenről beszélni). Egy kezdő szöcske nem fog neki MAC-eket nézegetni, egy zombi eszköz talán (ugye a kártékony kód írójának leleményességétől függ annak hatékonysága), egy okosabb ember igen. És minél több lépcsőn kell keresztülmennie, hogy eljusson céljához, annál jobb a védőnek, annál inkább fogy az akarat, a gőz a támadóból, míg végül ha az ember jól csinál mindent, megakad egy olyan ponton, ahonnan már nagyon nagy az esélye annak, hogy ott megállni kényszerül és kész. Persze ha tartós kárt nem is, bénulást így is okozhat, attól függően, milyen mélyre ment. Lényegében - elméletben - minden törhető, gyakorlatban ennek vannak lépcsői és fokozatai, melyek különböző mennyiségű erőfeszítésbe kerülnek, kezdve Pistike hobbista "törjünk valamit" kedvétől odáig, hogy kvantum számítógép sem fejti meg 10 perc alatt a sztorit, ez a vonalzó másik vége.

Ha most körbenézek a telómon (társasház, földszint), perpill. 14 (!) SSID-t is szóró AP-t látok magam körül. A rájuk kötött okos eszközökkel és kliensekkel együtt ez nem túl megnyugtató, és bár - feltételezhetően - mindegyik Pistike, mi van, ha csak 1 közülük nem az. Arról nem is beszélek, hogy éjszaka a fejem mögött a téglafal túloldalán vajon a szomszéd ágya van-e a fejrésszel szintén, vagy egy router, mert neki az a nappalija és egész idő alatt kapom a rádiót agyba.

Ezt túlbeszéltük (szegény Arduino topic). Mindent kell alkalmazni egy időben, ami kezünkben van. Ezért mondtam, hogy a wifihez képest a mobil netes SIM kártyás IoT ad nem kevés plussz biztonságot, de kitettséget is egyben. A biztonság az tiszta, a kitettség viszont azért, mert ha a mobilszolgáltató megmakkan, pl. kitör egy háború vagy a politika úgy dönt és bumm, akkor a kerti öntöző, locsoló és a többi, mondjuk alapvető élelmiszer-ellátásomat biztosító kis eszköz hirtelen elveszti a kapcsolatot a külvilággal és magára marad, meg a gyári is leáll. Az ő pici kódjában nem sok logika marad, bár ez is implementáció függő, de a bonyi dolgok általában külső agyba mennek, Pi, egyéb. Nem mintha egy háború vagy bármi hasonló esetén marhára érdekelne, mi megy, az ember fut inkább, de ez más téma.

Ha most lenne egy 1-2 hektár területem, egy tanyám, ahol ilyenekkel foglalkoznék (ez a célom hamarosan), elagyalnék azon, wifi-re tenném-e az eszközöket, vagy mobilos netre. Valszeg az önállóság és függetlenség paraméterek mentén wifire szavaznék, pláne, ha a fizikai közelségbe kerülés esélye konvergál a nullához, akár még antennával is, mert olyan a terep. De ha mondjuk egy sűrűn lakott belvárosi kecóban kellene agyon IoT-zni mindent, a beléptetésen kívül szerintem mindent mobilnetes kütyükre bíznék wifi helyett, mert összehasonlíthatatlanul biztonságosabbak a kommunikáció alsóbb rétegei. Az más, hogy pont a kávéfőzőnek adni emelt biztonságot abszurd, de ha mondjuk egy műhelyről, kisebb telephelyről, gyárról, fontosabb dologról van szó, ahol azért még lehet bőven sniffelni wifit, jobb egy mobilszolgáltatóval menni.

Szerintem aki eddig wifire tette az eszközeit, most nagyon kezd elbizonytalanodni, ügyelt-e vajon mindenre kellőképpen és legalább a minimumot meglépte-e ezen a biztonsági teendők skálán. Értelmezhető adat tekintetében a nagy átlagnak azért a WPA2 elég nagy lépcsőugrásnyi biztonsági szintet nyújt már a békés alváshoz. Egy darabig még. (Na itt lehet gond a korábban feszegetett 10+ éves életciklus).

Szerk.: tökre egyetértek Veletek, ezt inkább csak úgy a nagy plénumnak leírtam..

[ Szerkesztve ]

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Én házi IoT-n belül még a BT-t tartom használhatónak, azon túl már csak az egyedi rádiómodulos megoldás van... BT is olyan, hogy nyilván könnyen törhető, de senki nem foglalkozik vele.

Ráadásul használni is egyszerű, Arduino BT elég könnyen ment, és sima Softwareserial viszi... Amit most csinálok havernak Android+Arduino projektet, abból mondjuk 2 nap volt az Arduino, hónapos szívás az Android része

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

Egyszer itt már írtunk az amatőr szintű ugrókódos biztonságról.
Minden kérésben küldesz egy változó kódot, amit az előző N db. kódból generál egy általad kitalált, de elég bonyolult algoritmussal. A vevő ugyanezzel az algoritmussal ellenőrzi, ha a kód nem stimmel, nem hajtódik végre semmi. Szinkron elvesztése esetén "megnyomod N-szer egymás után a távirányítót", és helyreáll a szinkron.
Ez Pistikének is, és Szergejnek is elég nagy fejtörést okoz.
Ezt persze célszerű nem közvetlenül az eszközökre küldeni,
hanem egy erre dedikált lapnak [természetesen valamiféle Arduino, pl. ESP32 ], ami ellenőrzés után továbbítja a külvilágtól elzárt MQTT-nek, aki majd továbbküldi az illetékesnek.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Ez a kommunikáció védelmére elég jó, ja. Mármint arra, hogy az üzenetek valódiságát ellenőrizd.

Mutogatni való hater díszpinty

Semmi értelme a MAC szűrésnek. Ahogy írtad is, az csak az amatőröket fogja meg. De azokat elriasztja a WPA2 is, azaz teljesen felesleges az a config-od...

Alex

Én házi IoT-n belül még a BT-t tartom használhatónak, azon túl már csak az egyedi rádiómodulos megoldás van... BT is olyan, hogy nyilván könnyen törhető, de senki nem foglalkozik vele.

A rádió hátránya és néha előnye, hogy árnyékolható, korábbi munkahelyemmel (szintén mobilszolgáltató) mikor voltunk ügyfélnél egy csillagrombolós megoldásra, azért döntöttek végül agyonkábelezés helyett rádió mellett, mert egyébként is nemhogy egyszeresen, de többszörösen árnyékolt volt az alkalmazott célterület körül az épület, szóval irdatlan fém csarnok és azon belül "fém dobozok" (komplett helyiségek) gépeknek, csöveknek, stb, szóval működött és security is megbékélt. Mint egy faraday kalitka a faraday kalitkában és a legközelebbi kártyás beléptető biztonsági ajtó is totál hatókörön kívül esett a közvetlen közelében is, nemhogy utcáról valaki többszáz méteren kerítésen kívülről be-sniff-eljen

Ráadásul használni is egyszerű, Arduino BT elég könnyen ment, és sima Softwareserial viszi... Amit most csinálok havernak Android+Arduino projektet, abból mondjuk 2 nap volt az Arduino, hónapos szívás az Android része

Otthon ahogy írod, én sem foglalkoznék hobbi projektben vele. Most nagyobbnak mondható hifit építek (azaz 1 kicsit és 1 marha nagyot) és rájöttem, hogy nem tudom az egyes erősítő házakba tett eszközöket BLE-n összekötni, mert fém mind. Marad a fizikai kábeles megolás, lesz a preamp mint "központi eszköz" és az kommunikál az összes többi eszközbe tett kütyüvel, összesen 6 végfok monoblokkal. Legfrissebb agymenésem szerint sima mono jack kábeleken, de akár RCA is jó, de lehet a fémes átvitelt kerülendő toslink-ezek olcsó SPDIF optikai kábelekkel a Media Markt-ból apróért, passz. Ez még forr. De rádió meghótt, hacsak ki nem vezetem mindnek az antennát a seggénél, vagy ilyesmi. Még erősen design fázis. (Vettem egy marék DFRobot Beetle-t, a BLE mentes legapróbbat. Beszarás. ).

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Lehet. Ezt sosem tudom meg, felesleges-e.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Alapvetően vezérlési feladatokra szerintem, hangot én is inkább kábelen tolnék át. Az ipari felhasználás más dolog... Mi nemrég az fémgőzöléssel sötétített ablakokat szívtuk meg, tehettünk ki AP-t kültérre, mert éppen ott akartak logisztikázni
Az árnyékolás meg, van az a hely, ahol ennyire kell. Ott meg ne ríjanak a kábelek miatt
Ami nem mozog, azt én amúgy is jobban szeretem kábelre tenni. Az nem szakad meg olyan könnyen.

Mutogatni való hater díszpinty

Eddig nem is tudtam, hogyan is működik az ugrókódos biztonság. Mármint elsősorban távirányító-technikában (autó, kapunyitó).
Most már nagyjából megvilágosodtam, köszi
Egyszerű de nagyszerű az ötlet.

A szinkron elvesztése viszont elsőre reális problémának tűnik. A "megnyomod N-szer a gombot" nem hordoz biztonsági kockázatot ? Ha a feltörni vágyó ismeri ezt a nyomás-számot (de mivel ez gondolom fix nyomás-szám, így pl. az eszköz kézikönyvében is le kell írniuk, onnantól meg tudható).
ESP-hez létezhet ilyen ugrókódos (leginkább 433Mhz-es) adó illetve vevő modul ?
Vagy egy "standard" 433-es modullal is meg lehetne oldani, hogyha én implementálom SW oldalon az ESP-ken az ugrókód generálást illetve ellenőrzést ?

A fémgőzölt üveget nem szeretjük rádiós átvitelben. Szivatott minket is anno, mobilszolgáltatóként, mikor ügyfél jelzett, hogy épületen belül alig van térereje, néha le is szakad a hálóról. Kellett némi törpölés a rádiósokkal, nézve az állomásainkat, szektorantennákat, mi szór oda, milyen jelszint a környéken, stb. mire kimondtuk, hogy lehetetlen, amit állít, hacsak nem árnyékolt épület. Kiment a helyszínelő csapat, ó je.

Az, hogy az ügyfél ne ríjjon, az nagyon lehetetlen elvárás. Van egy infrastruktúrája, ami adott 10 vagy több éve, csövek, gépek, kompresszorok, szivattyúk, futószalag, bármi amit el tud az ember képzelni és ezt nem akarja többszáz millióért megújítani "okos" verzióra (de ami ugyanazt tudja), hanem inkább megoldást keres a meglévő felokosítására. Ilyenkor jól jön minden rádiós eszköz, főleg, ahol mozog is a dolog, vagy nincs adatkábelezésre lehetőség, stb. És az ügyfél mindig jobban tudja

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Ezt bizony, neked kell implementálni szoftveresen. Már csak azért is, mert így lesz igazán egyedi az algoritmus, amivel generálod. Nem okoz kockázatot a megnyomod N-szer, mert ugyanolyan generált kódokat küld, és ha nem olyan érkezik, ami megfelel az algoritmusnak, hogy az előző N-ből van generálva, akkor azt csak letárolja, de nem hajt végre semmit. N nyomás után már igaz lesz, hogy az előző N darab letároltból van generálva az új, tehát valid, végrehajtható. Ha valaki összevissza küldözget kódokat, soha nem felel meg a követelménynek.A biztonsági kockázat annyi, hogy ha kiolvassa az általad küldött kódot, de előtte letilt a netről, hogy ne menjen ki a kód, akkor az így kiolvasott kód valid lesz, mert a vevő nem tudhatja, hogy mi történt. Vagy ha sokszor nyomogatod, ellop N+1 db. egymás utáni kódot, és N-e szinkronizál, az N+1-el meg nyit. Ezért az autóknál valahogy másként oldják meg, hogy a vevő azt is tudja, hogy hol tart a dolog, és a már használtakat nem fogadja el, de nem tudom, hogyan csinálják. Persze erre is lehetnek megoldások. Valahogy így lopják el az autókat, hogy valaki odamegy a kocsi mellé, fehérzajjal elérhetetlenné teszi a kocsi elektronikáját, közben olvassák a kódot. Részleteket nem tudok, mert nem szoktam autót lopni.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Egy kérdés a gyakorlottabbakhoz:
Ti a táp ügyben a hülye user elleni védelmet hogyan oldjátok meg?
Egy panelomon ilyen DC/DC konverter van.
Hiába tudom, hogy a bemenet max 26 V lehet, véletlenül 48V-os tápot dugtam rá. Természetesen tönkrement, de nem úgy, hogy akkor nem ad ki semmit, hanem továbbadta a 48V-ot, és tarolt mindent
Milyen biztonsági elemet célszerű berakni? 5W-os, 3.6 V-os zenerre gondoltam, meg biztosítékra, meg talán a bemenetre diódára.
Vagy tud valaki ilyesmi méretű, áramú panelt, ami magasabb voltot is bir? Az LM2596HV chippel működők 50 V-ig működnek, de azok meg elég nagy fizikai méretű panelok, és alacsonyabb frekin dolgoznak.
Tud valaki jó megoldást?

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Bemenetre dióda (Schottky), túlfeszvédelem meg jó kérdés, ha nem egy step-up-down kell neked :S

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

Tranziens szupresszor és elé egy olvadó biztosíték: [link]

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Úgy rémlik, hogy a szupresszor diódák feszültsége elég pontatlan. Ezért gondoltam inkább zenerre. Vagy van elég pontos szupresszor dióda is?
Úgy 3.5-4 V között.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Aki ért az ilyen modulokhoz! A LM2596HV chippel működők azonkívül, hogy nagyobbak, alacsonyabb frekin működnek. Mi az előnye, hátránya pl. ennek, az 500 kHz-en működőnek az előbbivel szemben azon kívül, hogy ez jóval kisebb, mégis nagyobb az árama. Viszont nincs se bemeneti polaritás, se kimeneti rövidzár elleni védelme, az LM2596HV modulokkal szemben.
Még egy dolog: nem nagyon bízok azokban, amiken potival kell beállítani a feszültséget. Eléggé időtállók azok?

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

A szupresszort a DC-DC konverter elé gondoltam.
A kisfeszültségű rész védelme már komolyabb probléma.
Sem a szupresszor, sem a zener nem tökéletes oda.
+ vedd figyelembe, hogy a soros olvadóbizti rontja a tápfesz. stabilitását.
(A kisfeszültségű zenerek karakterisztikája nem elég meredek.)
Ha fontos a védelem, én valami tirisztoros áramkörben gondolkodnék.
Láttam ilyet valamelyik régebbi Rádiótecnikában.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

"soros olvadóbizti rontja a tápfesz. stabilitását"
Ettől tartottam én is. Lehet, mégis a LM2596HV marad, pedig azt szerettem volna megúszni

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Én ilyen, potisat használok, pl. az autóban is ilyen van pár éve, teszi a dolgát. De van belőle fix, mini modul is : előre belőtt feszültséggel. Amúgy a potit nem osztónak használja, tehát a potit cserélheted fix ellenállásra is. Csináltam már ilyet.
A frekvencia nem tudom, mennyire lényeges. A kimenet stabilitását nem az adja.
A kimeneti rövidzárra passz, kész áramkörben nem tudom, mennyire kellene - ha megpusztul valami az eszközben, nem a tápodért fogsz sírni A bemenet polaritásvédelme, és túlfeszvédelme fontosabb.

Mutogatni való hater díszpinty

A fizikai csatornát nehezebb védeni, mint az adatot. Rádiónál van az árnyékolós módszer, vezetéket is le lehet hallgatni, rá lehet csatlakozni.
Adatra olyan kódolás kell, amit az arduino is föl tud dolgozni, tehát a 256 bites Bluefish nem biztos, hogy a legjobb. Viszont egy sd-kártyát vagy flash memória ic-t véletlen számokkal megtöltve sima xorokkal elvileg is fejthetetlen a kód, mert a véletlen számok között semmi összefüggés nincs. Az adatba meg be kell tenni egy időbélyeget, ezzel az azonos csomagot eldobja és kész is. Az arduino panelről persze megszerezhetők a véletlen számok, kell valami szabotázs figyelés.
Még jobb, ha dupla kódolás van, tehát az OTP xor előtt még egy valami bytekeverés, hogy ha véletlenül tudja az adat szerkezetét a támadó és ráhibázik pár byte-ra, akkor se tudjon elindulni a megfejtés felé, hiszen a belső kódolás értelmetlen halmazzá konvertálta az értelmes adatot.
De mondjuk 128 byte-os kulcsokkal a variációk száma 1.8 e308, nem sok értelme van nekikezdeni.
Amikor pár nap alatt megtörték az 56 bites DES-t, akkor is meg volt adva a kódolt mondat egy része, éppen azért, hogy minden dekódolási próbálkozás után legyen lehetőség a kulcs helyességének ellenőrzésére. Ha ilyen nincs, és nem lehet megállapítani az eredményről, hogy az helyes-e, akkor nem lehet eldönteni a próbált kulcsról, hogy vajon megtaláltuk-e vagy sem. A kulcshossz csak 56 bit volt, a variációk száma 7.2 e16, és az egész világon sok ezer gép dolgozott rajta, és nem lehet tudni, hogy az összes variációból hányat kellett tesztelni a helyes kulcs megtalálásáig. A tanulság az, hogy lehet bármilyen hosszú a kulcs, és az univerzum végéig érnek a nullák a variációk számában, ha van lehetőség az ellenőrzésre, akkor lehet, hogy az első próbálkozás betalál.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Tirisztoros védelem a kisfeszültségű oldalon, és olvadó biztosíték
a DC-DC konverter előtt.
Így a tápfesz. is stabil és a védelem is korrekt lesz.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Mi nyitja a tirisztort? Egy zeneren mér feszültség?

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Magam sem tudom, mit bénáztam két hete, mikor egy fél napot elcsesztem erre, de most kb. 5 perc alatt lefordult a Ryzen konfigomon 5.6-os kernelen a driver és gyönyörűen műx Volt ugyan két warning, de meglett a kernel driver és jó is.

Csak tudnám, mire használjak egy 320x240-es touchscreen-t. Volumio-t nem teszek rá, túl kicsi felbontás. Valami készülék vezérlést lehetne.. de mivel alkotok rá képet, gombokat, stb.. mert ugye touch-os..

Egyelőre annyi van, hogy cat /proc/fb -re az jön ki, hogy van egy 1-es azonosítójú új framebuffer eszközöm is. Taps.
0 EFI VGA
1 rpusbdisp-fb

Próbálkoznék még egy ilyen weather station ESP-s projektből, mivel itt az ESP az asztalomon, kreálni valamit, pontosan ehhez a display-hez írja az instrukciókat, de a wiring nem stimmel Ezen a kijelzőn hátul a micro USB port mellett csak 7 forrasztási pont van (és egy extra csatlakozó 7 tüskéje, ami ugyanez a 7 lesz sztem), illetve a szalagkábele ahogy áttör a nyákon egy résen és csatlakozik a vezérlőjéhez, de ez meg vagy ránézésre 100+ körüli kontakt, szóval az itt említett DISP oszlopos csatlakozók nincsenek meg. De még nézelődök.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Közben utánanéztem milyen 433Mhz-es adómodult lenne érdemes venni (HW).
Találtam egy nagyon jó leírást, ezt is a bitekmindenhol.blog.hu-n [link]
Ez alapján be is raktam az Aliexpress-es rendelős listámba egy SYN480R + SYN115 adó-vevő modul szettet [link] , és 2db Superheterodyne RXB12 modult [link]
De az még nem teljesen világos, ez az RXB12 modul használható adó és vevő üzemmódban is, vagy csak vevőként ? Ha csak vevőként, akkor mit lehetne hozzá adó párnak használni (az előzőben linkelt másik modulon kívül, valami hasonlóan jó adóerősségűt) ?

Illetve még antennák, első körben csak kicsi spirálantennák is kellenének hozzájuk. Azt nem találtam Ali-n egyik helyen sem ahonnan amúgy is vásárolnék, úgyhogy az szerintem magyar elektronikai boltból keresek mivel úgyis filléres lehet. De nem nagyon találtam eddig. Ok, akár tudok csinálni is ha nagyon kell, de ha van, inkább vennék készen.

Ezek a modulok milyen hosszúságú kódot küldenek ?
Az ugrókódos megoldásnak ezekkel lehet értelme ?

Amikor kellett ilyen modul, mindig olyan verziókat szereztem be, amelyekhez járt tekercsantenna is (STX/SRX-882), szintén az Ali-ról. Mellesleg jobban elhelyezett, normálisabb antennával azért többre is képesek, mint ezekkel a vacak tekercsekkel, bár néhány méterre lényegtelen.
Az az RXB12 modul csak receiver, vagyis vevő. Mindenképp érdemes párban venni Rx-Tx modulokat, mert úgy egyrészt általában olcsóbbak, másrészt akkor nem lesznek gondok a kompatibilitással. Az STX882 is ASK-t használ, arról az általad linkelt RXB-ről kevesebb infó van. Általános jó tanács, hogy kerüld azokat a (főleg vevő-) modulokat, amelyeken nem látsz kvarcot (adón azért szokott lenni), és az sem baj, ha ezen felül kerámiaszűrőt is tartalmaz a vevő, mert utóbbi sokkal jobb közelszelektivitást ad.
"Ezek a modulok milyen hosszúságú kódot küldenek ?"
Pontosan olyan hosszút, amilyen hosszút te beleküldesz . Mivel ezek egyszerű rádiók, nem tartalmaznak egyéb kontrollert. Van is némi tapasztalatom arról, hogy apró nyűgjeik vannak, például nálam az első 1-2 byte adat 'lemaradt' a vevő kimenetén, tehát meg kellett toldani kissé az átvitt adatot, ami összesen szintén csak pár byte volt. Egyéb tekintetben az említett STX-882 és SRX882 páros bevált: az adó kellően nagy teljesítményű, mindkettő viszonylag normális adatlappal rendelkezik és extraként alig fogyasztanak inaktív állapotban (ha az adóra nem megy adat; a vevőn pedig van engedélyező input, és ezek megléte az akkus üzem miatt nálam fontos szempont volt).

Köszi, a tippet.
Találtam is ugyanott [link]
1 Set 433MHz 100 Meters Wireless Module Kit ASK Transmitter STX882 + ASK Receiver SRX882 + 2Pcs Copper Spring Antenna - $1.73.
És van a szettben két tekercsantenna is.
De sajnos úgy látom nincs az STX882 adómodulon kvarc. Vagy a kör alakú fémtok alatt lenne (bár kétlem hogy elférne, meg miért raknák bele) ?
A kerámiaszűrő az a 3 lábú, narancsos-barnás színű 3 lábú alkatrész lenne az SRX882 vevőmodulon ?
MOD: hát az Aliexpress kereséssel az "STX882 SRX882" kulcsszóra [link] mindegyik pontosan ugyanígy néz ki, nem látok az adómodulon kvarcot sehol sem.

Ja ok, ez akkor csak tényleg egyszerű rádió. Amúgy kb. milyen az adatsebessége ?

Amúgy a 868Mhz-et is szabadon lehet használni, nem ?
Arra léteznek hasonló modulok ?

[ Szerkesztve ]

Az adó is kvarc- (vagy legalábbis felületi hullámszűrő által) vezérelt, simán befér abba a fém tokba. A vivő pontossága ±100 kHz, azért rakják bele, hogy ez tartható legyen, lehetőleg ne sok MHz-cel odébb működjön, mint kellene. Vevő kerámiaszűrő: igen, a háromlábú alkatrész, 10,7 MHz-es, ennek megléte normálisabb felépítést, középfrekvenciás szűrést jelent.
Adatsebesség 0,1...10 kbps, kisebb adatrátán általában jóval érzékenyebbek ezek a vevők, az adatlap is 1,2 kbps-re adja meg a specifikált -110 dBm-es (tipikusan) igényelt jelszintet.
Mod.: a 868 MHz-es sáv is használható, de azon kicsit kötöttebb az adatforgalom (tudomásom szerint csak meghatározott, elég limitált impulzushosszban működtethető az adó), ezen felül a modulok típusválasztéka is kisebb, és az áruk is magasabb, mint a 433 MHz-es példányoké.

[ Szerkesztve ]

Mondjuk én az akkuteszterhez akarok egy kijelzőt. Van is, a rossz kínai teszterekből van elég 128xakármennyis OLED...

Mutogatni való hater díszpinty

Rémlik egy olyan információ, hogy a tokozásban a kvarcok-kristálynak van egy minimális fizikai mérete, és az alatt a méret alatt jóval nehezebben működik a rezonancia (illetve csak bizonyos rezonancia frekvenciákig). De aztán nemtom, lehet ez hülyeség.
Ok, akkor ez a szett ezek szerint viszonylag normálisabb kiépítésűnek tűnik.
Ez az adatsebesség annyira nem is kevés. Ok, nem ezzel fognak video-t stream-elni, de ahhoz képest a kb. bit/s-es nagyságrendnél - amire a legtöbb ilyen eszközt használják, távirányításra - azért jóval több.

Úgy látom vannak amúgy sokkal komolyabb antennák 433MHz-re is: [link]
De egyelőre nem veszek ilyesmit. Majd ha esetleg jól beválik ez megoldás, és épp kevés lenne a hatótáv, akkor.
Meg van tekercsantenna is, de ahogy látom csak ilyen 50 meg 100db-os csomagban [link]
Frekvencia-gazdálkodási előírás (mármint konkrétan EU-s/Magyarországi) alapján az antennára vagy bármilyen fizikai kialakításra amúgy nincs kitétel, csak az adónak az adóteljesítményére (mW) van egy maximum ?

A kerek fémtok az adómodulon maga a SAW-szűrő: [link], igaz nem kvarc, de azért nem is egy hangolt LC-kör (mint egyes kristály nélküli vevőmodulokon látható).
Kis hatótávolságú eszközökre (SRD-kre) vonatkozó hazai szabályozás:
433 MHz: max. 10 mW ERP, 100%-os kitöltés,
868 MHz: az alkalmazott sávszélességtől (is) függ a teljesítmény és a kitöltési tényező, alacsonyabb sávszél esetén max. 25 mW ERP és 1%-os kitöltés (adás / szünet arány).
Bővebb infók itt: [link].

Úgy rémlik, ez 240x320 felbontású, ESP32 Arduino, ráépítve a display. Minden rajta van, nem kell forrasztgatni, dugdosni, a kész driverek is megvannak hozzá.
link
12 $-ért pár nap alatt UK-ból, 9 $-ért hosszabban Kínából.

Dolgoznak ezek a TTgo fijjúk, érdemes vetni egy pillantást a cuccaikra!
link pl.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

18650 mennyire elterjedt ? Ezt csak azért kérdezem, mert tennék ki eszközt anyám kertjében a fára, egy kisméretű szolár töltővel, madáretetőnek álcázva

Fotós múltam miatt eddig AA Eneloop-on agyaltam, de most nézem ezt a 18650-et, olvasok egy cikket, van itt mindenféle-fajta. Mi ezekben a pláne, a feszültségük, a kapacitásuk, a merülés alatti feszültségesés, vagy egyéb trükk ? (És a protected modelleket ajánlja a cikk, gondolom jobb, ha én is annál maradok, ha már feltétlen e mellett döntök.. de 3-4 AA sem gond).

Arra van infótok, hogy érdemes-e Li-Ion vagy Li-Po-t NiMh helyett ? Annyit tudni vélek ezekről, hogy NiMh karbantartás igényesebb, full töltés után illik lemeríteni, vagy minimum közelébe vinni és onnan újratölteni, míg a két lítiumos fajta elmegy "bufferként" is, azaz a töltésszint "tetején" merítgetni és rátöltögetni is lehet, áramleadó képessége kisebb (de itt nem számít), és gondozásmentesebb.

Jó lenne tudnom, mivel tudnék egy Pi + Arduino hat kombót megtápolni, hogy napközben szolárról menve, a gyengébb órákban és este akkuról életben maradjon a motyó. Mármint a "mivel"-t így fajtára, típusra értem, hogy Ti mivel dolgoznátok.

Havonta 1x látnám és a 7/24 működés elvárt.

Szerk.: ja igen, NiMh nulla fok körül megáll. Egy hegyi éjjeli automata fotózáskor volt alkalmam megtapasztalni, tökre elfeledkezve erről...

[ Szerkesztve ]

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Na de minek vásároljak, amikor van kijelzőm... Meg amúgy is, +1 eszközt, amikor adott minden, csak be kell kötni. Akár egy Nokia LCD-t, amiből szintén akad még 1-2.

Mutogatni való hater díszpinty

18650 LiIon 4.2 V-tól hamar leesik 3.7 környékére, ezt kis eséssel tartja sokáig, a végén zuhanni kezd és 2.5 V alá nem szabad engedni. Nagyon hosszú távon is kicsi az önkisülése, nálam kikapcsolt elemlámpában van már 2 éves és még nem merült le, pedig a lámpa kikapcsolva is eszik pár μA-t. A védelem nélküli cellák 10-20 A-t tudnak tartósan 5-15 mΩ belső ellenállással. Hideget nem bírja, csökken a kapacitása és a terhelhetősége is. LiPo kb. hasonló, csak könnyebb, baromi nagy áramokat tud 60-100 C, 3 sorba kötött 2 Ah-ás tenyérnyi már elindítja az autót, rövidzárra robban és kigyullad, bár azt a LiIon se szereti.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Nagyon jó Irigylem, hogy Ti már itt tartotok tudásban... de pár év alatt én is talán belerázódok a mélyébe.

A kis kijelzőt lehet be tudom majd fogni valami státusz kijelzőnek + a rá rajzolt gombot nyomkodni, menürendszert kezelni, ilyesmikre tök jó lehet. Még kell néznem hozzá valami kész dolgot, vagy SDK-t, ez fejvakarós sztorinak tűnik.

Az igazi "kijelző" számomra az lesz, amikor 7" környékén egy natív HD képességűt befogok, tényleg Volumio-ra, mert az lenne az igazi anyámnak és apámnak. (Mindkettő "zenész") Hiába érhető el bármiről a lejátszó felülete, a dedikált eszköz feelingje azért még mindig fontos, nekik pláne, de nekem is, web tech ide vagy oda.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Köszi, ma is okosabb lettem valamivel

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Az egyszerűbb PIR modulokon (pl. HC-SR501 [link] ) a műanyag burkolat pontosan mit csinál ?
Van esélye ezt valami kisebbre cserélni ?
Valami olyan megoldáson gondolkodom, ami kilátna egy mondjuk 10mm-nél nem nagyobb lyukon (amiből lehetőleg nem is lóg ki).
Egy csúszdán (zárt cső) való ember-lecsúszás érzékelésén gondolkodtam vele.
Illetve léteznek olcsóbb radaros mozgásérzékelők is, de nem tudom azok gyakorlatban hogyan működnek, erre jó vagy jobb lehet-e.
Infrasorompós megoldás annó nem jött be a célra (túl nagy volt a távolság).
Pedig nem is reflexiós volt, hanem egyik oldalon sima 5mm led tokos infraled, másik oldalon ugyanilyen tokos fototranzisztor (egy DIY összeforrasztós áramkör, de cserélgettem is utána alkatrészeket teljesítménynövelési célból, hiába)

[ Szerkesztve ]

Sziasztok.
Ha valaki jártas az OLED 1306-os témában, talán tud segíteni.
Vettem még otthon egy 1.3" és egy 0.96"-os kijelzőt. A 0.96-ost használtam, és az úgy működött ahogy kell. Mikor a nagyobbat beraktam a helyére fura dolgot láttam, amint láthattok is a képen. Gondoltam annak annyi és mivel itt majd fele áron lehetett venni, vettem egy másikat. Sajnos a jelenség ugyan az. Az kizárt, hogy ugyan az a hibája legyen mind a kettőnek. Az üzletben azt mondták működik, tehát nincs csere. Tudnátok segíteni?

Artillery, lelkes újonc vagyok, tanulni akarok!

Belefutottunk már hasonlóba ezzel az SSD1306-os vagy kompatibilis vezérlővel. Egy darabig ment, aztán egyszer csak induláskor hasonló szemetelést produkált a kijelző. Más példánnyal / típussal egyszer normálisan elindult, másszor meg szemetelt. Akkor azt vettük észre, hogy a jelenség a tápfeszültségtől függ. Hiába volt a típus leírásában az Aliexpress-en, hogy Vcc: 3,3...5V, ha stabilizált 5.0 V-ot kapott, akkor gyakran csinált ilyet. Viszont ha a tápját akár csak egy soros Schottky-diódával, 2-3 tizedvolttal csökkentettük, a jelenség megszűnt. Ezt esetleg kipróbálhatod, ha most 5V a display tápja. Ha jobban kellene csökkenteni a tápot, akkor esetleg az I2C-busz felhúzó ellenállásait is erre a redukált tápfeszre kellene kötni (nem tudom, mennyire 5V-toleráns az oled SDA / SCL lába, ha a modul annál jóval kisebb, pl. 3.3V-os tápot kap). Ha a felhúzók az arduino-n vannak, akkor ez nem annyira járható út, de egy próba erejéig akár a kontroller tápja is csökkenthető egy picit.